Tis´á beÁv, Áv hó 9 ✡ A jeruzsálemi Templomra emlékezünk (kettőre is)

              TEMPLOMHEGY JELENLEG, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS

Áv hónap a zsidó naptár hetedik hónapja, Niszán hónaptól számítva. E nyári hónap kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első, építettője után salamoninak nevezett, és Második, a babilóniai száműzetésből való visszatérés után ugyanott újjáépített, majd később Heródes által felújított Templom vagy Szentély (Bét hámikdás – בֵּית הַמִּקְדָּשׁ) lerombolásának a gyásznapját.

Az Első Templomot (Bájit Rison, szó szerint Első Ház) az országba betörő babilóniai seregek rombolták le és égették fel a polgári időszámítás előtt 586-ban, a Második Templomot (Bájit Séni) Titusz császár római légiói a polgári időszámítás szerinti 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerint Áv hónap 9. napján.

Ez a nap a zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal tölti a zsidóságot ortodox módon megélő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban sem székekre, hanem alacsony zsámolyra ülnek. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód jele volt) egyszerű posztó- gumi- vagy műanyag-papucsokat hordanak. 

Ha a templomi imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának többsége megtartja. Könnyű böjtöt kívánunk, héberül COM KÁL – צום קל !

A Templomhegy regéje

A jeruzsálemi Óváros szívében emelkedő magaslat neve: Hár hámorijá – הר המוריה. Magyarul Templomhegynek nevezik. Ezen magasodott az Első, Salamoni Templom, majd a Második, amelyet Heródes nevével azonosítanak.

Az Elsőben őrizték a varázserejű Frigyládát, amelyet Mózes és Áron vezetése alatt kaptak a héberek a sivatagban. A Másodikban ez már nem volt jelen, bár sokan úgy tartják, hogy a mai napig rejtőzik valahol a Templomhegy alatt egy kazamatában, és várja, hogy újra felbukkanjon a történelem színpadán.

A Templomhegyet ma két mecset foglalja el: a közepén az aranykupolás Omár mecset, oldalán az El Aksza.

A történelem hajnalán…

🕍 Miután Noé bárkájával kikötött Ararát hegyén, családjával onnan elvándorolt, hogy a megfelelő helyen hálaáldozatot mutasson be Istennek. (Mózes első könyve, 8:20) A hagyomány szerint ez a hely nem volt más, mint a Templomhegy, ahol évezredekkel később Salamon megépítette a Templomot.

🕍 A „Béke városa” nevével, Jerusálájim – Jeruzsálem – előképével először Mózes első könyvében találkozunk (14:18). Sálem királya, Malki-cedek, (מַלְכִּי-צֶדֶק מֶלֶךְ שָׁלֵם) kenyeret és bort visz ki Ábrahám (ekkor még Ábrám) ősatyánk elé, és megáldja őt. A helyszín – a későbbi Templomhegy.

🕍 Ugyancsak Mózes első könyvében (22. fejezet) olvasunk „Izsák megkötözéséről” (Ákédát Jichák, עקדת יצחק) a Morijá hegyen, ahol apja, Ábrahám hajlandó lett volna Isten parancsára feláldozni fiát, Izsákot, ám Isten egy kost küld áldozatul Izsák helyett. 

Áv hónap 9. napja, mint minden jeles nap a zsidó naptárban, nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, ezért minden évben más és más napra esik: július közepére a legkorábban, augusztus közepére a legkésőbben. Az idén július 17, szombat kimenetelekor kezdődik és vasárnap este 20:16 óráig tart. ◙

Jáir Lapid: Sikerült kormányt alakítani!

Jáir Lapid, a Jés Átid párt elnöke szerdán késő este, fél órával  mandátuma lejárta előtt közölte az államelnökkel: "Sikerült kormányt alakítanom".

A sajtónak kiadott nyilatkozata így szól: A kormány mindent megtesz majd annak érdekében, hogy egyesítse és összekapcsolja az izraeli társadalom minden részét.

Rivlin leköszönő államelnök ezt megköszönte Lapidnak, és így válaszolt: Várjuk, hogy a Kneszet minél hamarabb összeüljön.

A szélsőbaloldali-liberálisnak tekintett Meráv Michaeli közölte: pártja, a Munkapárt (Ávodá) kezében lesz Alkotmánybizottság.

A nemrégiben országos lázadást kirobbantott izraeli arabság érdekeit képviselő RÁÁM párt éjfél után közzétette a koalíciós megállapodás több záradékát. Ezek egyike: a kormány a megalakulásától számított 120 napon belül felülvizsgálja az illegális beduin földfoglalásokat rendezni hivatott Kaminitz-törvényt.

Manszur Abbász, a RÁÁM elnöke a Belügyi Bizottság, az Arab Ügyek Bizottsága és a Kneszet alelnöke lesz, és a kormány megalakításától számított 45 napon belül a Negevben létesített három illegális beduin falut törvényesnek ismerik el, majd kilenc hónapon belül e falvak többségét is.

Naftali Bennett, a Jáminá (a.m. "Jobbra") nemzeti-vallásos párt alapítója, Lapid fő koalíciós partnere viszont közismert ellenzője az 1967-es Hatnapos Háború óta Izrael által ellenőrzött területek átadásának egy leendő palesztin államnak és ezeken éppen zsidó népességű települések létrehozását és fejlesztését szorgalmazza. ◙

Megvan a millió • Terülj-asztalkám az izraeli macskáknak

 

DÉLUTÁNI SZIESZTA TEL-AVIVBAN

Miközben Izrael polgárai késhegyre menő vitákban torkolják le egymást a leendő kormánykoalíció összetételéről, a Mezőgazdasági Minisztérium szenzációs hírrel rukkolt elő: az utcákon, tereken, parkokban  tenyésző kóbor macskák létszáma elérte a milliót.

Ezernyi politikai, társadalmi és biztonsági gonddal terhelt államunkban ezek a bundás, falánk, imádnivaló ragadozók is képesek ellentéteket generálni. Etessük őket, vagy kergessük el a közelünkből?

A minisztérium viszonylag humánus megoldással próbálja elejét venni ellenőrzés alól kicsúszó szaporodásuknak, éspedig minél több kóbor állat befogásával és ivartalanításával. Amelyik macskának hiányzik az egyik füle hegyéből, azon már végre is hajtották. A gond csak az, hogy bár az anyagi fedezet meglenne, nincs erre elegendő képzett szakember. 

Hogyan kezdődött az egész?

Valamikor az ötvenes években a búzatároló silókban megjelentek az egerek, és súlyos károkat okoztak a gabona-tartalékokban. Vegyszeres megoldás akkor nem jöhetett szóba, csak a létező legtermészetesebb: a macska. Amiből, és ez ma hihetetlennek tűnik, nem volt elég. Repülőgép-rakományokként importáltunk cicákat Európából, "akik" meg is oldották a rágcsáló-mizériát – majd lassan, de annál biztosabban ők kezdtek szaporodni.

🐈

Sokan vannak a macska-kedvelők, akiket nem vonzanak a kényes és drága fajmacskák, és megelégszenek egy magukhoz édesgetett utcamacska házikedvenccé fogadásával.

Így tett e sorok írója is. És nem bánta meg se ő, se a családtaggá avanzsált cicó.

A társadalomtudomány kutatási területe lehetne, hogy milyen rétegek etetik és esetleg fogadják be ezeket az értelmes és szeretetre vágyó háziállatokat. A válasz alighanem úgy szól, hogy az izraeli társadalom minden rétege, akik közül kiemelkednek az oroszajkú olék, és a világ ellenkező végéről érkezett amerikaiak.

Akinek viszont nem akadt gazdi, azoknak a hanyag, rendetlen izraeli jóvoltából jut minden földi jó: a temérdek kidobott élelmiszerből lakmározhatnak. És ez már a minisztériumi hatóságoknak is gondot okoz, hiszen ez egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára.

Az önkormányzatok és az állatvédők közös kezdeményezésére nemrégiben megkezdték macskaetető házikók kihelyezését a nagyobb városokban, ahová élelmet és friss vizet lehet elhelyezni. ◙