Kedden utcát neveztek el Jeruzsálemben Krausz Miklósról, a második világháborús cionista mentőmunka hőséről

Jeruzsálemben kedden utcát neveztek el Krausz Miklósról, a második világháborús cionista mentőmunka egyik kiemelkedő hőséről.

Az utcanév-avatási szertartáson részt vett Nir Barkat jeruzsálemi polgármester és Eliézer Skédi tart. tábornok, az El Al volt vezérigazgatója, akinek apja, Mose Skédi a budapesti "Üvegház" és Krausz Miklós megmentettjei között volt.

Krausz Miklós és mentőakciói viszonylag nem régen kapták meg az illő elismerést. Nemrégen az Askelonhoz közeli, magyarországi olék által alapított Nir Galim mosáv szervezett kiállítást Krausz Miklós hősies tevékenységéről.

Krausz Miklós 1908-ban született Miskolcon. A helyi jesivában tanult, általános képzettségét autodidakta módon sajátította el. 1932-ben, a Mizráchi vallásos cionista szervezet, 1934-től a Palesztina Hivatal (PALAMT) titkára, 1938 és 1946 között annak adminisztratív vezetője volt. Alijája után a „Svéd falu” igazgatója, illetve a Szociális Minisztérium főtisztviselője lett.

A második világháború éveiben a budapesti Palesztina Hivatal végrehajtó titkára, az illegális alija egyik szervezője volt. Sikerül jó kapcsolatokat kiépítenie a magyar hatóságokkal, elsősorban az idegeneket ellenőrző hatóság, a KEOKH iilletékeseivel és a budapesti brit konzulátus tisztviselőivel.

A brit diplomaták távozása után a brit érdekek védelmével megbízott svájci követséggel alakított ki kapcsolatot. A világháború alatt élete kockáztatásával segítette a Magyarországra menekült lengyel és szlovák cionista ellenállókat.

Magyarország német megszállása után a svájci követség munkatársa lett. A magyar hatóságok mentesítették a sárga csillag viselése alól. Eleinte nem ellenezte Kasztner Rezső Eichmannal folytatott tárgyalásait, 1944. június elején azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy más módszereket kell alkalmazni a zsidók mentése érdekében.

Döntő szerepe volt a két, Auschwitzból megszökött szlovákiai zsidó által megszerkesztett “Auschwitz-jegyzőkönyv” Svájcba juttatásában, amivel hozzájárult a nemzetközi közvélemény mozgósításához. 

Akciójának és a hazai és nemzetközi tiltakozásoknak köszönhetően a magyar kormány engedélyezte 7800 zsidó palesztinai kivándorlását. Az engedélyt úgy értelmezte, hogy kb. 7000 család tagjait vehetik fel a kiutazók névjegyzékére. 

A regisztrálást a budapesti Vadász utca 29-ben, a Weisz Artúr tulajdonában lévő „Üvegház”-ban berendezett irodában végezték 1944. július 24-től, ahol felállították a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviselete Kivándorlási Osztályát.

Az „Üvegház” a cionista védelmi tevékenység egyik központja lett. Védlevelek, útlevelek ezreit hamisították. Innen szervezték 1944 folyamán zsidók kiszöktetését Magyarországról.

A cionista ellenállók tevékenységét a ház tulajdonosa, Weisz Artúr eleinte nem támogatta, mert féltette a benne összezsúfolódó mintegy 2500 zsidó életét. Weisz Artúrt 1945. január 1-én a nyilasok meggyilkolták.

Krausz Miklós – Mose Krausz 1986-ban hunyt el Jeruzsálemben.

A második világháború alatt végrehajtott valamennyi mentőakció közül Krausz Miklós-Mose tevékenységének köszönhetően menekült meg a legtöbb zsidó. ◙