Sziréna Asdodban, Askelonban ♦ A "Vaskupola" megsemmisítette a Gázából kilőtt rakétát ♦ Minden ünnepi rendezvény zavartalanul folytatódik

Kedden este 22:47-kor a Gázai-övezetből Grad-rakétát lőttek Asdodra. A város közelében telepített "Vaskupola" üteg megsemmisítette az ellenséges lövedéket.

Asdodban, Askelonban és a Gázai-övezettel határos településeken megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A tavaly nyári "Cuk éjtán" hadművelet óta ez volt a második eset, hogy Asdodra lőttek rakétát.

A szomszédos, Gázához közelebb fekvő Askelon városban zavartalanul folytatódik a zenei fesztivál, amelyen tízezrek vesznek részt. 

A Polgári Védelemmel (Pikud háóref) egyetértésben  mindkét város vezetése úgy döntött, hogy nem hoznak rendkívüli intézkedéseket, és Szukot félünnep rendezvényei zavartalanul folynak tovább.

A rakétatámadásra órákkal Mose Jáálon honvédelmi miniszternek a Gázai-övezettel határos településeken tett látogatása után került sor.

A Légierő a kora hajnali órákban a Hamasz négy katonai létesítményét támadta a Gázai-övezetben. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ♦ Sátrakban lakjatok

Vasárnap este kezdődött Szukot ünnepe, ami héberül Chág hászukot (חג הסוכות). Az ünnep hét napos. A nyolcadik nap a záróünnep: a S’mini áceret (שמיני עצרת), amelynek a jelentése nyolcadik (napi) gyülekezés. Izraelben ezt egyszerre tartjuk Szimchát Torá (שמחת תורה) ünnepével, amelyek jelentése a Tóra öröme.  

A Szukot közismert magyar megfelelője a Sátoros ünnep. Mózes ötödik könyvében (16:13) van írva: „Hét napon át tartsd a Sátrak ünnepét, amikor már betakarítottad a termésedet a szérűdből és présházadból”. 

Ez tehát a termés betakarításának az örömünnepe is: „Chág háászif” (חג האסיף) neve is van. Az ászif begyűjtést jelent, de napjainkban inkább „beugrik” az ászéfá (אסיפה) szó, ami gyűlést, például lakógyülést – ászéfát dájárim (אסיפת דיירים) – jelent.

Az ünnep névadó szava a magyarul kissé murisan hangzó szuká (סוכה), ami lombokkal vagy faágakal befedett bódéféleséget, pavilont jelent: ilyenekkel vándoroltak őseink a sivatagban, Egyiptomból jövet. 

Az „igazi” sátor neve héberül ohel (אוהל). A szuká, ellentétben az ohellel, stabil építmény, amelyet szél nem fújhat el és három fala van. A Tóra utasítása szerint hét napon át benne is kell lakni, vagyis enni-inni-aludni, hacsak nincs kibírhatatlanul nagy meleg vagy heves vihar.

A hagyomány előírja a „vendégek” fogadását, ami már a Talmud korszakából származik, ezért az arameus „uspizin” (אושפיזין) szót használják rá. Sátrainkban hét vendég van jelen, ha nem is testi valójukban: Ábrahám, Izsák, Jákob ősatyáink, továbbá József, Mózes, Áron és Dávid, akiknek életében bőven kijutott a vándorlásból és a sátorban lakásból.

A Szukot ünnephez tartozik a „Négyféle”, az árbáát háminim (ארבעת המינים), amint az Mózes harmadik könyvében (23:40) áll: „És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vígadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át". 

A díszfa gyümölcse az etrog (אתרוג), a pálmaág a luláv (לולב), amit Magyarországon lülefnek ejtettek, a hádász (הדס), ez a sűrűlombú fa ága, ami mirtuszág – a Hádász női név is –, végül a fűzfavessző, az árává (ערבה).

Hét napon át a „Négyfélét” egybefogva jelennek meg a férfiak a zsinagógában. A nyolcadik napon tartják Szimchát Tórá örömtánccal egybekötött körmenetét, amelynek a neve hákáfot (הקפות).

Legyen hát ez az ünnep különös áldással, amint írva van a Tóra három helyén is, Szukottal kapcsolatban: vöszámáchtá böchágéchá, vöhájitá ách száméách (ושמחת בחגך והיית אך שמח) – vagyis örvendezzél az ünnepeden és boldog legyél.

Ezt persze könnyű mondani, de azért valamennyit tehetünk is érte, főleg, ha Fentről is kérünk és kapunk hozzá egy kis segítséget... ◙

Súlyosabb büntetések a kő- és gyújtóbomba-dobálókra ♦ Kiskorúaknál a szülő fizet ♦ Legújabban a negevi beduinok is eltanulták

A Netanjáhu-kabinet csütörtökön egyhangúlag jóváhagyott egy sor, a miniszterelnök által javasolt intézkedést, amelyek az eddigieknél hatékonyabb ön- és közvédelemre jogosítja fel a rendfenntartó erőket, és súlyosabb büntetéseket szabnak ki a kő- petárda- és gyújtóbomba-dobáló palesztin arabokra.

A megváltozott körülmények miatt az egyik leglényegesebb intézkedés értelmében a rendőrök ezután nem csak abban az esetben nyithatnak tüzet éles lövedékkel, ha saját életük kerül veszélybe, hanem akkor is, ha belátásuk szerint a támadók más életét is veszélyeztetik.

Életet kioltani képes kő- vagy gyújtóbomba-dobáló személyre ezentúl a büntetés felső határa – 20 év –  ötöde, vagyis négy év lesz a kiszabható minimális szabadságvesztés.

Egyénileg bírálják majd el a 12 éves kor alatti kődobálók ügyeit: a főkolomposok ugyanis nem ritkán gyerekeket vetnek be, azzal az aljas hátsó gondolattal, hogy a vérző sebesült, netán halott gyerek video-felvétele kitűnő propaganda-eszközzé válik a kezükben.

A 14 és 18 év közötti korú támadók és szabotőrök esetén a szülőket elrettentő pénzbüntetésre ítélhetik, amelynek be nem fizetése esetén leállítják a Bituách Leumi (Állami Biztosító) által fizetett járandóságaikat.

Gilád Erdan közbiztonságügyi miniszter elfogadta a rendőrök álláspontját, mely szerint egy tömeges támadás pillanatában lehetetlen megállapítani, hogy melyik kődobáló kiskorú, és melyik nem, így a maga vagy más életét veszélyben látó rendőr elvben kiskorú támadóra is tüzet nyithat.

Erdan jóváhagyta az úgynevezett Ruger-puskák használatát különösen agresszív tömegek oszlatására Jeruzsálem térségében is: eddig ilyen fegyvert csak Júdeában és Somronban engedélyeztek.

A Ruger-puska amerikai golyós lőfegyver, amely kevésbé alkalmas emberélet kioltására, de annál hatékonyabb eszköz agresszív támadó tömeg elijesztésére.

Egyre súlyosabb terhet jelentenek az állambiztonságra az izraeli negevi beduinok is. A rendőrség az elmúlt évben több, mint száz kődobálást regisztrált a negevi autóutakon közlekedő járművek ellen.

Múlt hét szerdán a Beer Séva közelében lévő Tel Séva beduin településen 15 személyt vettek őrizetbe. ◙ 

Moti Kirschenbaum 1939 – 2015

Pénteken, egy nappal 76. születésnapja után otthonában váratlanul elhunyt Moti Kirschenbaum újságíró, az Izraeli Televízió egyik alapító munkatársa, az Adóhatóság (Rösut hásidur) volt igazgatója, számos népszerű televíziós műsor szerkesztője, rendezője, az izraeli média egyik meghatározó egyénisége.

Kirschenbaum 1939-ben született Kfár Szábán. A hadseregben ejtőernyősként szolgált. Leszerelése után Los Angelesben, a Kalifornia Egyetemen (UCLA) tanult újságírást, de érdeklődése hamarosan a film és a televízió felé fordult.

A hatvanas években hazahívták, hogy részt vegyen az akkor alakuló Izraeli Televízió alapítási munkáiban. Nevéhez fűződik a ma is naponta százezrek által nézett “Mábát” esti híradó kezdeményezése, és olyan, ma már emblematikus szatírikus sorozat, mint a “Nikuj ros” – magyarra fordítva “Fejmosás” –, amelyben a legmagasabb körök politikusait és hivatalnokait sem kímélte.

Munkásságát 1976-ban az állam legmagasabb kitüntetésével, az Izrael Díjjal honorálták. 1990-ben az Adóhatóság igazgatójává nevezték ki.

Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt az újonnan megnyitott 10-es csatornán (Áruc Eszer) indította közeli barátjával és kollégájával, Járon Londonnal a “London és Kirschenbaum” aktuália-műsort, amelyet a legutóbbi napokig közvetítettek.

Vasárnap vesznek tőle végső búcsút lakhelyén, a Natanjához közeli Michmoretben. ◙

Jom Kippur: száraz forróság kint, tömegek a hűtött zsinagógákban ♦ Hebron, ellenőrző pont: a fémdetektor jelzett, a palesztin lány kést rántott, a katonák lelőtték

A Neilá (Záró) imával, egy sófárfúvással, és a "Jövő évben a felépült Jeruzsálemben" (ami alatt a Harmadik Szentély értendő) mondattal véget ért a zsidóság legnagyobb ünnepe, a Jom Kippur.

Ha a kora reggeltől kis szünettel napnyugta utánig tartó imarendet nem is, de a Záróimát a zsidó lakosság tömegei követték a zsinagógákban. Jeruzsálemben, a Nyugati fal előtti térségen is tízezrek gyűltek össze a Neilá-imára, a szokatlanul forró és száraz időjárás ellenére.

A délelőtti ima Jizkor-emlékimádságán is sokan jelentek meg, hogy Káddis-imát mondjanak elhalt szeretteik lelki üdvéért.

Mint az ilyenkor szokásos, Jom Kippur előstéjétől az ünnep kimeneteléig üresek voltak a városközi utak. Gyalogosok és kerékpározó gyerekek vették birtokba a városok úttestjeit.

Az izraeli rádió és televízió-állomások szüneteltették az adást. A tömegközlekedés és az országot külfölddel összekötő légiközlekedés este kilenc óra után indul újra. 

A zsidó lakosság zöme a vallási előírásoknak megfelelően böjtölt, és sokan végig ülték-állták az ünnepi szertartást. Nem kevesebb, mint 2019 esetben kellett mentőket hívni rosszullét miatt, 1909 esetben kórházi kezelésre volt szükség és 280 kerékpározó gyerek szenvedett kisebb-nagyobb sérülést.

A rendőrség és a határrendőrség teljes készültségben volt. Az utóbbi hetek feszültsége ezen a napon is élénk maradt. A jeruzsálemi Templomhegy mecseteibe csak 40 évesnél idősebb férfiakat engedtek fel; asszonyoknál nem volt korlátozás.

Jeruzsálem vegyesen lakott részeiben és a Területeken kedden, az ünnep előestéjén is folytatódtak a kődobálások izraeli rendszámú járművekre. A város északi részében palesztin gyújtogatók adtak munkát a tűzoltóknak, akik gyorsan eloltották a lángokat.

PALESZTIN FELVÉTEL A TERVEZETT KÉSELÉSRŐL

Hebronban kedden egy ellenőrző ponton nikábot (arcot-testet eltakaró fekete kendőt) viselő arab lány vonta magára a határrendőrök gyanúját, amikor észlelték, hogy áthaladásakor a fémdetektor fémes tárgyat jelez. 

A lány közeledett a katonákhoz, akik arabul felszólították, hogy fedje fel az arcát és távolodjon el tőlük. A lány még közelebb ment, mire a katonák a földre, a lába elé lőttek. A lány ezután a katonák felé futott, és testközelbe érve kést rántott. A katonák a vonatkozó előírásoknak megfelelően rálőttek. A lányt a jeruzsálemi Sááréj Cedek kórházba szállították, ahol szerda este belehalt sérülésébe. ◙ 

Jom Kippuri nyelvlecke ♦ Kippur, Káppárá – mi az?

Kedden este kezdődik és szerda estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért való önkéntes jóvátételt, váltságot.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A „bűnbak”, héberül „száir löázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל), egy bakkecske volt, amelyre a kohén hágádol, a főpap Jom Kippurkor, a jeruzsálemi Templomban kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti”             (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. A modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פדיון כפרות) – vagyis a káppárá megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják.

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וידוי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m’chál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben ma az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol. 

A káppárá kifejezést a keleti zsidók kedveskedő „kis szentem” értelemben használják.

A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.

A kófer hájisuv (כופר הישוב) önkéntes gyűjtőakció volt 1938-tól – ekkor volt az arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a „jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi kiadásainak a fedezésére.

Az eltörlés fogalma jelenik meg a „kofér” (כּוֹפֵר) kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háneesám káfár böásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb értelmű a „káfár böikár” (כפר בעיקר) kifejezés, ami már istentagadást jelent. (Az ikár – elv: itt a hit vezérelvére utal.)

A „kfirá” (כפירה) – istentagadás.

Ugyanezekkel a betűkkel írjuk az oroszlánkölyköt jelentő kfir (כפיר) szót, ami ritka férfinév is. Kfir volt a neve az Izraelben, a Légierő számára 1975-től előállított sugárhajtású vadászbombázó repülőgépnek is.

Fenti jelentésekkel nem hozható kapcsolatba, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk a falut jelentő „kfár” (כפר), de a fagy értelmű „kfor” (כפור) szót is, amely utóbbira mostanában némi nosztalgiával gondolunk.

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és bűnbakok többé ne legyünk. ◙ 

Rakéták Askelonra, Szdérotra ♦ A Légierő reagált ♦ Pénteken folytatódtak az összecsapások Jeruzsálemben palesztinok és a határrendőrség között

Pénteken este rakétát lőttek a Gázai-övezetből Szdérotra. A rakéta a város egyik negyedében robbant, megrongált egy lakóházat, amelynek lakói nem sérültek meg.

Éjfél előtt Askelonra lőttek ki rakétákat: egyet a Vaskupola ellenrakétája megsemmisített, két másik a Gázai-övezet területén robbant. Askelonra a tavalyi "Cuk éjtán" hadművelet befejezése óta nem lőttek rakétát.

Szombatra virradó éjjel a Légierő gépei három célpontot támadtak a Gázai-övezet északi részében.

Jeruzsálem Óvárosában és a főváros keleti és északi negyedeiben pénteken a meghirdetett "harag napja" jegyében folytatódtak a palesztin támadások a határrendőrök és a zsidó lakosság ellen. Összesen 21 palesztin és három határrendőr sérült meg.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Gilád Erdan belbiztonsági miniszter látogatást tettek a helyszínen. 

A kormány külügyi és hadügyi bizottsága pénteken reggel rendkívüli ülésen hagyta jóvá tartalékos határrendőrök mozgósítását, valamint a további teendőket a megújuló és egyre agresszívebb kő- és gyújtóbomba-dobálás megfékezésére. A legújabb javaslat a fiatalkorú rendzavarók szüleinek minden eddiginél súlyosabb pénzbírsággal történő sújtása. ◙ 

Templomhegy, Óváros: harmadik napja folynak a palesztin zavargások

FÜSTFELHŐ A TEMPLOMHEGYEN. AZ ARABOK PETÁRDÁKKAL TÁMADNAK.

Kedden már harmadik napja folytatódtak a palesztin zavargások Jeruzsálem Óvárosában és a Templomhegyen.

Palesztin arabok eltorlaszolták magukat az al-Aksza mecsetben. A zömmel fiatalkorú, álarcot viselő palesztinok az elbarikádozott mecsetből előre felhalmozott köveket, betonblokkokat, vasdarabokat és petárdákat dobálnak a Nyugati Fal térsége mellől felvezető "Mugrabi híd" felé, ahonnan a nem-muzulmán látogatók feljuthatnak a Templomhegyre.

A rendőrség és a határőrség egységei minden erejükkel igyekeznek megfékezni a dühöngőket és megvédeni a hegyre fellátogató zsidó és keresztény turistákat.

A rendfenntartók kedden erősítést kaptak, hogy a rendet és a biztonságot a zsidó ünnepek – Ros Hásáná, Jom Kippur, Szukot – folyamán megőrizzék, és biztosítsák mind a Templomhegyre látogatók, mind az alatta, a Nyugati Fal előtt imádkozó tömegek testi épségét.

A biztonsági erők elbontották a mecset előtt létesített barikádokat és a mecseteket kezelő Wakf, a muzulmán hitbizományi intézmény jelentése szerint behatoltak a mecsetbe, ahol a szószékig jutottak el, ráadásul cipőben (a hívők a mecsetbe lépés előtt levetik lábbelijüket), ami 1967 óta első ízben történt meg.

Kedd délutánig kilenc embert tartóztattak le a Templomhegyen. 

Az Óvárosban két zsidó fiatalt támadtak meg arabok. Izraeli jelentések szerint kedd délutánig öt rendőr és 26 arab sebesült meg, valamennyien könnyebben.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma aggodalmát fejezte ki az összecsapások híre fölött, és mindkét felet felszólította, hogy csökkentsék a feszültséget.

Abdullah II, Jordánia királya agresszívnek nevezte Izrael biztonsági erőinek a fellépését a Templomhegyen.

Recep Erdogan török elnök felszólította Ban Ki-moon ENSZ főtitkárt, hogy ítélje el Izraelt a mecset szentségének a megsértése miatt. 

Számi Abu-Zuhri, a Hamasz gázai szóvivője az eseményeket hadüzenetnek nevezte. ◙

FORRÁS: 
• AZ IZRAELI RÁDIÓ HÍRPORTÁLJA
• YNET, A JEDIOT AHRONOT NAPILAP HÍRPORTÁLJA

Változó idők: az 5776. év elé

Vasárnap napnyugtával kezdetét vette a zsidó időszámítás szerinti 5776. év, amelyet a héber TÁV-SIN-ÁJIN-VÁV (תשע"ו) betűkkel jelölünk.

Izraelben a mindennapok beosztása jórészt a Gergely-naptár szerint bonyolódik. Csak a vallási ünnepeket és a jeles évfordulókat – mint a Függetlenségi Nap, Jeruzsálem Napja – tartják a zsidó naptár szerint. Mindezek mozgó ünnepek, az itt polgári naptárnak (luách ezráchi) nevezett Gergely naptárban minden évben más és más napra esnek.

*

Honnan és mitől számítják a zsidó naptárt?

A zsidó év ősztől őszig, a zsidó hónap újholdtól újholdig tart.

Amikor héberül említik a zsidó időszámítás évszámát, hozzáteszik: l’jecirá. Az Alkotástól. Nem a Teremtéstől: az Alkotástól.

Ezt a kifejezést – jecirá (יצירה) – a héber hagyomány nem a világ teremtésére, ami héberül bri’á (בריאה), hanem mindig is Ádám, az Ember alkotására tartotta fenn. A teremtés utolsó aktusára, amikor Isten, a Tér és az Idő teremtője Önmaga mására alkotta meg minden teremténye közül az egyedüli értelmes lényt. 

Hogy mikor volt és meddig tartott az a „hatodik nap”, és merre volt az Édenkert? Hiszünk benne, hogy mindez létezett, de azt is tudjuk, hogy a Biblia gyakran él allegóriával, képes beszéddel.

A holdhónap 29 és fél napos: ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet. Miután fél nap nincs a kalendáriumban, a csillagászati „pontatlanságot” a zsidó naptár szerkesztői úgy hidalták át, hogy a páros számú hónapok 29, a páratlan számúak 30 naposak, kivéve Chesván és Kiszlév hónapokat: ezek lehetnek 29 vagy 30 naposak.

A  zsidó naptár éve így 354, 355 vagy 356 napos, ami átlagosan tíz  nappal elmarad a Gergely-naptár 365 – szökőévben 366 – napos évétől. (A Gergely-naptár a Földnek a Nap körüli keringésén alapszik.) Ez az évente körülbelül tíz napos elmaradás három év alatt már egy egész hónapot tesz ki.

Avégből, hogy a jeles napok nagyjából ugyanarra az évszakra essenek – például a Pészách tavaszra, a Szukot őszre – a tíz napos különbözetet szökőhónappal, egy tizenharmadik hónappal korrigálják, amit 19 évben hétszer iktatnak be. Ilyenkor két Ádár hónap van: Ádár Alef és Ádár Bét (vagy Ádár seni).

Az előttünk álló 5776. év ilyen szökőév lesz, tavasszal két Ádár hónappal. Pészách 2016. április 22-én, este kezdődik, a Jom Háácmáut, a Függetlenségi Nap, Izrael Állam 68. születésnapja május 12-én lesz. A következő, 5777-ös év október 2-án este kezdődik.

*

Tavasszal megalakult az állam harmincnegyedik, Binjamin Netanjáhu negyedik kormánya.

Bécsben éveken át tartó „perzsavásári” alkudozások eredményeképpen egy júliusi napon bejelentették a megállapodást Irán atomprogramjáról. A „hatok” – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – egyezségre jutottak az Iráni Iszlám Köztársaság képviselőivel az Iránban folyó nukleáris program korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. Izrael egyedül maradt: az ipari államok üzemanyag-szomja fontosabbnak bizonyult, mint Izrael elemi létérdeke.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök történelmi léptékű hibának nevezte a létrejött alkut, amelyet szinte bizonyosan véglegesítenek – immár az 5776-os évben.

Az Izrael és a zsidó jelenlét ellen küzdő „palesztin”-arab felkelés néha hetente, néha naponta hajt végre támadást: hol késsel, hol katonák közé hajtó autóval. Izrael sikerrel veszi fel a harcot a belföldi terrorizmussal. A sok vitát és kritikát kiváltó biztonsági fallal, ellenőrző pontokkal, párját ritkító hatékonyságú hírszerzéssel – és bizony nem ritkán a fegyveres ellenséggel vívott tűzharccal Jeruzsálemben, Hebronban, Dzseninben. 

Az egykor dicsőséges arab-perzsa iszlám kultúrával, amely az algebrát, az orvostudomány, az építészet tekintélyes hányadát adta, mára a világ boldogabbik része a hol turbános, hol álarcos fenyegetődzést, a dzsihádot, az önkényt, a robbanóöves terroristákat, asszonyaikkal való gyalázatos bánásmódot, foglyaikat-túszaikat lefejező – keresztre feszítő rémeket, az európai nagyvárosok bevándorló gettóit asszociálja.

A Gázai-övezetet uraló Hamasz nehéz helyzetbe került. Mióta al-Sziszi 2013-ban átvette Egyiptom irányítását a Muzulmán Testvériség emberétől, Murszitól, a Hamasz, amely a Testvériségből ágazott ki, rossz viszonyba került a nagy déli szomszéddal. Egyiptom súlyos áldozatok árán igyekszik letörni a Szináj-félszigeten garázdálkodó, az ISIS „kalifátusához” csatlakozott beduin terrorbandák uralmát, és mindent elkövet a Hamasz fékentartására is, egyebek között az egyiptomi területre vezető csempész-alagutak megsemmisítésével. A tavaly nyári „Szilárd sziklaszirt” hadművelet óta lényegesen kevesebb rakétát lőttek ki a Gázai-övezetből, és azok zömét is az övezetet fokozatosan dominanciája alá vonó szalafista terroristák.

A libanoni Hezbollah súlyos veszteségeket szenvedett Szíriában, ahol fegyveresei a vesztésre álló Asszad elnök oldalán harcolnak, ám a masszív iráni támogatás, és a kezükben lévő messzehordó rakéták ezrei komoly fenyegetést jelentenek Izrael számára. A légierő valószínűleg továbbra is aktív lesz a terrorszervezetnek címzett rakétaszállítmányok ellen.

Itt kell megemlékezni a 21. században debütált új harci eszközről, a drónról. A kisebb-nagyobb, izraeli fejlesztésű pilótanélküli automata repülőgépek kitűnőre vizsgáztak mind a Hezbollah, mind a Hamasz célpontjai ellen, mi több, állítólag még Szudán területén is ilyen légi eszközök támadták az iráni kikötőből indított és a Gázai-övezetbe tartó fegyverszállító konvojt. (A dél-negevi légitámaszponttól Karthumig 1500 kilométer…)

A legutóbbi napok híre: az Iszlám Kalifátus fegyveresei néhányszor tíz kilométerre harcolnak északi határainktól. Egy nemrégiben név nélkül nyilatkozó elhárító tiszt szavai: „Azt még tudjuk, hogy most ki ki ellen harcol, de hogy holnap ki ki ellen fog, azt nem, mert azt ők maguk sem tudják”.

Nem bíztató, hogy újabban Oroszország légiereje is beleavatkozik a határainkhoz oly közeli szíriai polgárháborúba.

*

Ha innen, Izraelből, a nyugati civilizáció stabil szigetéről körülnézünk az arab világban, legnagyobb részt szétzilált, polgárháború sújtotta országokat látunk: Tunézia, Líbia, Szudán, Szíria, Libanon, Irak.

Az utóbbi hetek szó szoros értelmében világrengető eseménye Szíria, Irak, Afganisztán – ismét a szó szoros értelmében – földönfutó millióinak erőszakos honfoglalása Európában.

Legvágyottabb céljuk – Németország. Hivatalos német adatok szerint tavaly 200 ezer migráns (menedékkérő) érkezett az Európa gazdasági motorjának tekintett országba, az idén viszont 800 ezer az előrejelzés. És mivel oda is, és más nyugat- és észak-európai országba is nagy százalékban fiatal, egyedülálló férfiak érkeznek, feltételezhető, hogy később a család is megérkezik, tehát végső soron nem százezres, hanem bőven milliós nagyságrendű afroázsiai tömegek lepik el Európát, amelynek nem egy országában már most is az újszülött fiúknak leggyakrabban adott név – a Mohamed.

Mit szóljunk ehhez mi, Izrael népe, hetven évvel a Németország által kezdeményezett és nagrészben sikerrel végrehajtott népirtás után, amelynek első számú célpontja és áldozata mi voltunk?

Mit szóljuk ahhoz, hogy a mai németek nagyszülei a kiküszöbölendő, ellenembernek (Gegenmensch) tartott semita „szír fajtól” óvták az „árja fajt”? (Wilhelm Schlegel amatőr nyelvész az első europoid civilizációt nevezte el így, kétszáz évvel ezelőtt. Maga az „árja”elnevezés szabad iránit, perzsa nemest jelent.)

Nos, a várható tömeges szír „fajgyalázás” (Rassenschande) alapjaiban fogja megváltoztatni Európa arculatát – a szó szoros értelmében.

És mi mit várhatunk a jövő Európájától, amikor már ma bojkottálják áruinkat, akadémikusainkat, és bírósággal fenyegetik politikusainkat?

Hatmillió zsidó helyébe hatvan millió muzulmán?

Igaz lenne, hogy Isten nem ver bottal?

*

Izraelnek nem csak technikáját, hadseregét, hanem társadalmát is a legfejlettebbé kell tennie, ha meg akar maradni ezen a földön. Az élő test egészsége az azt alkotó sejtek egészségétől függ. Ugyanígy egy társadalom hosszútávú életképessége is az őt alkotó emberek életlehetőségének, jólétének, elégedettségének a függvénye.

Jó lenne, ha az izraeli gazdaság egyre nagyobb hányadát markukban tartó oligarcha-családok önzést bátorító globál-kapitalizmusa helyébe a „jisuvnak”, az ország lakosságának összetartó, egymást kölcsönösen segítő közössége lépne. Ha egyetlen nagy kibuccá kovácsolódna, hogy a jövő konfliktusait minél kisebb veszteségekkel tudjuk átélni.

Adjon a Jó Isten békét, biztonságot, egészséget, jólétet, időben lehulló esőket, a vezetőknek józan belátást. 

Jó évre jegyeztessetek és pecsételtessetek be!

לשנה טובה תכתבו ותחתמו

Közvélemény-kutatás ünnepek előtt ♦ A zsidó lakosság 85 százaléka szerint Izraelt létében veszélyezteti az iráni nukleáris fejlesztési program ♦ 52 százalék támogatja a „kétállami megoldást” ♦ 35 százalék most is Netanjáhura szavazna

A Smith közvélemény-kutató intézet a zsidó újév, Ros Hásáná előtt, az Izraeli Rádió számára felmérést végzett. A kérdésekre adott válaszok szerint Izrael zsidó lakosságának döntő többsége, 85 százaléka úgy véli, hogy Izraelt létveszély fenyegeti, elsősorban Irán nukleáris fejlesztési programja által.   

Egy másik kérdésre a megkérdezettek 52 százaléka válaszolt úgy, hogy támogatja a „kétállami megoldást”, vagyis egy olyan elrendezést, hogy Izrael Állam mellett egy független palesztin-arab állam létesüljön.

További kérdés az iránt érdeklődött, hogy ha ma választások lennének, kire szavazna a megkérdezett. Nos, 35 százalék Binjámin Netanjáhura (Likud), 15 százalék Jichak Herzogra (Cionista tábor – Ávodá), 13 százalék Jáir Lapidra (Jés Atid) adná a voksát. 28 százalék úgy válaszolt, hogy nem tud válaszolni. A fennmaradó 9 százalék kisebb pártok vezetőit jelölte meg. ◙

Újból letartóztatták Vaanunut

Csütörtökön újfent letartóztatták Mordecháj Vaanunut, aki a dimonai atomkutató intézet technikusa volt, és aki 1986-ban a brit Sunday Times-nak adott interjújában illegálisan készített fényképekkel illusztrált interjút adott. 

Vaanunut Rómában egy beépített Moszád-ügynöknő léprecsalta, Izraelbe hozták és 18 évi szigorított fegyházbüntetésre ítélték, amelyet 2004-ben töltött le.

Szabadulásának szigorú feltételei között szerepelt, hogy nem érintkezhet külföldi újságírókkal, és külföldiekkel is csak a biztonsági hatóságok előzőleges engedélyével.

Külföldre utazását többszöri kérelme ellenére mindeddig nem engedélyezték, bár ennek érdekében izraeli állampolgárságától is megválna. 

2007-ben három hónapi letöltendőre ítélték, nem megengedett külföldi kapcsolat miatt.

Jelenlegi letartóztatásának indoka egy interjú, amelyet az izraeli TV2 csatornának adott múlt héten, pénteken.

Ügyvédje kifogásolta letartóztatását, mondván, hogy izraeli újságírókra nem vonatkozik a tilalom, és az említett interjút előre be is jelentette a megfelelő szerveknek. ◙

Kőolajat találtak a Golán-fennsíkon ♦ A próbafúrások ígéretesek, a környezeti kockázatok nagyok

Afek olajkút a Golán fennsíkon. 
Fotó: Picasa

Az Afek Oil & Gas nevű izraeli energiaipari társaság bejelentette: szakembereik már a kezdeti próbafúrások után arra a következtetésre jutottak, hogy nagy kiterjedésű kőolaj-kincs fekszik a Golán-fennsík alatt. A társaság ezért hétfőn a jelenlegi feltárási engedély kiterjesztését kérte további fúrásokra. Jelenleg a harmadik próbafúrást végzik.

Az Afek Oil & Gas társaság az amerikai Genie Energy Company leányvállalata.

Miután a kőolajfúrás és -kitermelés mindig kockázatot jelent a környezetre, a Környezetvédelmi Minisztérium, a környezetvédő intézmények és a Nemzeti Park Hatóság erősen ellenzik a kőolaj-feltárást. 

A jelenlegi próbafúrások és az esetleges későbbi kitermelés olajkútjai az ország legszebb természeti környezetét, a legfrekventáltabb kiránduló vidékét csúfítaná el, mi több, magára a Kineret tóra is kockázatot jelentene.

Mint ismeretes, a tó Izrael egyetlen nagy édesvíz-tartaléka.

A társaság az eddigi próbafúrások eredményeiről konkrét részleteket nem közöl. ◙