Földrengés-gyakorlat Izraelben • Mit tehetünk?

A Polgári Védelem – Pikud háóref – június 13-án, kedden országos próbát tart egy földrengés esetén követendő magatartás, illetve kármentés gyakorlására, amiben az iskolák tanulói is részt vesznek.

Hogyan viselkedjünk, mit tegyünk, amikor megmozdul alattunk a szék, a padló, az ablakok zörögni, remegni kezdenek, a szekrényekre tett tárgyak a padlóra zuhannak?

Aki gyorsan teheti – ki a szabadba! Aki több emeletes épületben tartózkodik, távolodjék el az épület frontját képező külső falaktól és a szekrényektől, amelyek rádőlhetnek. Magas épületekben a folyosón, a lift közelében aránylag a legbiztosabb: a felvonó aknája a legerősebben kiképzett. Az Öbölháborúban, a rakétatámadások idején is ezt javasolták. A kilencvenes évek óta épített házakban a héberül „mámád”-nak nevezett biztonságos szobák is megfelelő védelmet nyújthatnak.

Magát a liftet azonban semmi szín alatt ne használjuk: normális körülmények között sem kellemes benne ragadni!

Ha utcán vagyunk, minél messzebbre távolodjunk el az épületek falaitól: az omlás, vagy a virágcserepek, netán a légkondicionálók (mázgán) lezuhanó külső kompresszor-egységei veszélyesek.

Ha járműben ér a földrengés, álljunk meg, szálljunk ki és gyalogosan távolodjunk el mindenféle hídtól és alagútból.

A szekrényekre soha ne tegyünk nehéz tárgyakat.

A Pikud háóref által több nyelven közzé tett tanácsok között egy kapitális marhaság is található, nevezetesen az, hogy az óvóhelyen keressünk menedéket. Semmiképpen ne tegyük: az esetleg ráomló épület soktonnás cementblokkjai alóli szabadulás szinte reménytelen.

Ellentétben a légköri jelenségekkel, a földrengések nem jelezhetők előre. Régi tapasztalat szerint mégis van egy természet-adta jelzőnk, éspedig a velünk élő macskák „személyében”. Hosszú percekkel a kipattanó földrengés előtt az állatok rémült rohangálásba kezdenek, az anyák kicsinyeiket igyekeznek menteni. Ezt a viselkedést természetesen más okok is kiválthatják.

♦

Izraelt keletről az úgynevezett „Jordán árok” határolja. Ez az „árok” a több ezer kilométer hosszan elnyúló szír-afrikai törésvonal része. A Jordán folyó, a Kineret tó és a Holttenger ebben a törésvonalban fekszik, délen az Árává hegység, amely Izraelt elválasztja Jordániától, ugyancsak e törésvonalon magasodik. A Vörös tenger vize is egy tektonikai repedésben hullámzik.

Legutóbb 1927-ben pattant ki súlyos földrengés az országban, és jelentős károk keletkeztek életben és vagyonban Söchemben, Tulkaremben, Cfáton és Jeruzsálemben. A károk legfőbb okozója az arab házépítés alacsony színvonala volt. Ezt megelőzően 1837-ben és 1759-ben pusztítottak földrengések a környékünkön. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kilométerekkel a föld felszíne alatt dúló szeizmikus nyugtalanság évszázadonként átlagosan egyszer a felszínre tör. ◙