"Holnap délután 4 órakor 'fel lesz keltve' (tukám) Izrael Állama"
A Jediot Acharonot főcíme 1948. május 14-én
A KUF – MEM (ק-מ) tőből képzett szavak a felkelésről, felállásról, létesítésről alkotott fogalmakat fejezik ki. A két mássalhangzót egy VÁV (ו) vagy egy JUD (י), ritkábban HÉ (ה) egészíti ki.
A
felállást jelző tőből származnak a létezés fogalmai. A jökum (יקום): világegyetem, univerzum. A kájám (קיים) – nőnemben kájemet (קיימת) – azt jelenti, hogy létezik. Az ország történetét ismerők
hallottak a Keren Kájemet-ről (קרן קיימת), az országalapítást,
földvásárlást segítő zsidó nemzeti pénzalapról.
A
fenti ige visszaható alakja, a hitkájém (התקיים) értelme: megélni, létezni.
A
hákámá (הקמה) alapítás, míg a tkumá (תקומה) újjászületés: ezt a főnevet használják Izrael Állam
újjáalapítására is. A komemiut (קוממיות) jelentése ehhez
hasonló: felegyenesedés, önállóság.
A
kijum (קיום) is létezést, megélhetést,
egzisztenciát jelent; a kijum micvot (קיום מצוות) a vallási parancsolatok betartását, a du-kijum (דו-קיום) pedig két ember vagy népcsoport együttélését.
Ugyanebből
a tőből származik a komá (קומה), ami emeletet, vagy
magasságot jelent. A hitkomém (התקומם) visszaható ige is felkelés
– valami vagy valaki ellen,
vagyis felkelni, lázadni. A hitkomemut (התקוממות) – felkelés. A mökomém (מקומם) viszont felháborító: a kifejezés szinte láttatja, amint a
méltatlankodó ember felkel, sőt, felpattan... ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS SKYPE-ON IS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése