A napokon belül meginduló koronavírus elleni
oltás-kampány híre előz minden mást: koalíciós válságot, új
választásokat, iráni atom-fenyegetést.
A folyamatosan Izraelbe érkező
vakcina-szállítmányok révén a tervezett december 27 helyett már a jövő vasárnap
kezdetét veheti a tömeges oltás-projekt.
A -70ºC fokon Európából ideszállított több
millió adag vakcinát a betegbiztosítók kapják meg. Az ampullákat országos
központokban fogják tárolni, innen osztják szét a jövőben meghirdetett oltási
helyszínekre.
Az oltást elsőként a 60 évesnél idősebb
állampolgárok kérhetik telefonon vagy a megfelelő internetes applikáción
keresztül, mindenki a maga betegbiztosítójától (Kupát Cholim).
Kerekedett némi vita arról, hogy elsőként az
egészségügyi dolgozók, vagy az idős korosztályok részesüljenek-e az oltásban. Az orvosi
szakszervezet az elsőséget tapintatosan áthárította a hatvan fölötti korú
lakosságnak, akiknek veretes héber megnevezése a ’ksisim’ (קשישים),
ami az irodalmi szótárakban bizony vénséget jelent. Nem csoda, hogy egy magamfajta (71) kásis arra gyanakszik, hogy az orvos- és
nővér-társadalom udvariasan lemond a nem kicsit kockázatos kísérleti nyúl szerepéről,
és azt átadja, mondjuk, az öregotthonok lakóinak. Ők pedig majd tüzetesen
megvizsgálják rajtuk az utóhatásokat.
A pénteki (december 18) Jediot Ahronot lap a
címoldalán, óriásbetűkkel közli: az izraeliek 63%-a kéri az oltást. Amiből az
következik – ha az értesülés pontos – hogy 37% nem. A lakosság egyharmada tehát
vagy fél, vagy bizalmatlan. Kerülné a beoltatást, vagy kivár.
Más becsléseknél az arány fordított: a
többség ódzkodik a vadonatúj, rohamtempóban, hét hónap alatt kifejlesztett amerikai
vakcinától.
Mert a Pfizer- és a Moderna- csapatok
megbízhatóságának, tudományos teljesítményének a híre már régen átrepült az
óceán fölött, ám néhány megválaszolatlan, sőt: megválaszolhatatlan
kérdés ott lebeg a bizonytalanság terében.
Mert, ha el is hisszük – és nincs okunk
kételkedni a jelentésekben – hogy a több tízezer kísérleti személynek beadott
oltásnak csak elhanyagolható mellékhatása volt itt-ott, ám ki a megmondhatója, hogy a
most és a közeljövőben két részletben, három hetes különbséggel beoltott
páciensek bizonyos részénél fél év, egy év, vagy két év után nem jelentkezhetnek-e könnyebb vagy
súlyosabb késleltetett hatások, angol szaknyelven: delayed effects?
Izraelben a fertőzöttség terjedése
aggasztó mértékű, és már napok óta meghaladja a napi 2800-at. (Azt
csak zárójelben teszik hozzá, hogy ez a szám a minden eddiginél sűrűbb teszteléseknek
is köszönhető: a héten naponta több, mint 80 ezer tesztet hajtottak végre
országszerte.)
A felelős vezetők kétségbeesett lépésekkel
próbálják bátorítani a lakosság aggódó, bizalmatlan részét. Binjámin Netanjáhu
miniszterelnök szombat este tervezi beoltatni magát a nagy nyilvánosság előtt.
Több betegbiztosító híres embereket kért fel,
hogy pénzért (!) vállalják a kamerák előtti beoltatást. Az ötletet elvetették.
Már most, ha valóban közel kétharmados
többség hajlandó beoltatni magát, miért van szükség ilyen mutatványokra?
Az oltás, mint az egy nyugati tipusú
demokráciától elvárható – önkéntes. Szabad akarat kérdése. Ám a dolog nem ennyire egyszerű. Tervezés
alatt áll egy úgynevezett „zöld útlevél” (dárkon járok, דרכון ירוק)
kiadása minden beoltott személynek, akik ezt akár hitelkártya-szerű lappal,
akár a mobiltelefonban megjelenő QR-kód-ábrával azonosíthatók lesznek, mint
beoltottak. Aki pedig ilyennel nem rendelkezik, az nem szállhat repülőgépre,
később talán még vasútra, autóbuszra se, nem vehet részt kulturális rendezvényeken,
de még egy étterembe, kávézóba se teheti be a lábát, mert minden bejáratnál ott
állnak majd az ellenőrök, akik elkérik az oltási bizonyítványt…
Friss, egyáltalán nem vigasztaló hír:
lehetséges, hogy a COVID-19 vakcinát évente kell majd beadni,
hasonlóan az influenza-vakcinához.
Szó van vírus-mutációk százairól is,
amelyekre – állítólag – a most kifejlesztett vakcina hatásos. ◙
FORRÁS: Jediot Ahronot, Jiszráél Hájom napilapok, Kol Jiszráél Reset BÉT rádió hírei és internetes hírportálja.