Újabb rendelkezésig nincs több cementszállítmány Gázába ♦ "Föld alatti Vaskupola" detektálja a kész és készülő palesztin alagutakat

A múlt héten, Szufá kibuc közelében felfedezett, a Gázai-övezetből izraeli területre vezető, vasbeton-szerkezetű alagút (izraeli kijárata a fenti képen) meghozta az izraeli közvélemény által régen várt döntést. Netanjáhu miniszterelnök hétfő este bejelentette: Izrael újabb rendelkezésig leállítja a cement-szállítmányokat, amelyek eddig Asdod kikötőjéből kamion-konvojokban jutottak a Gázai-övezetbe.

Amint az már nemzetközi megfigyelőknek is feltünt, a két évvel ezelőtt, a rakétázások és az alagútásások leállítására indított "Erős sziklaszirt" hadművelet befejezése óta, amely főként Gázavárosban okozott súlyos károkat a lakónegyedekben, a folyamatos cement-szállítmányok ellenére alig tapasztalható előrehaladás a lakóházak felújításában.

A hadművelet során 32 alagutat fedeztek fel és robbantottak be, a Gázai-övezetet kormányzó Hamasz azonban nem titkolta, hogy a korábbi alagutakat újjáépíti, és újabbakat is ásat. 

Izrael azóta új – és módfelett költséges – módszert fejlesztett ki az alagutak detektálására, amely állítólag a mély rétegekben, a földrengéseket okozó tektonikai mozgásokat jelző technikára alapul. A berendezést (képünk) az újságok már el is nevezték "Földalatti Vaskupolának", az ellenséges rakéták elhárítására szolgáló ellenrakéta-rendszer nevéről. ◙

Autóbusz robbant Jeruzsálemben ♦ A rendőrség terrorakcióra gyanakszik

Hétfő este hat óra előtt robbanás történt Jeruzsálem déli, Talpiot negyedében, a Mose Bar'am utcában, a Derech Chevron közelében, a 12. számú járat autóbuszában. Az autóbusz lángra lobbant, 15 sebesültet szállítottak kórházba. 

Kettejük állapota súlyos, egyiküké életveszélyes. A rendőrség az esti órákban azt gyanítja, hogy ez utóbbi robbantott kisteljesítményű bombát. ◙

Harminc méter mélyen ásott alagutat fedeztek fel a Gázai-övezet határán ♦ A Hamasz elitegysége minden eddiginél véresebb támadást tervezett Izraelben

A HÉBERNYELVŰ FELIRAT: ALAGÚT IZRAELI TERÜLETEN

Hétfőn feloldották a közlési tilalmat: az Izraeli Hadsereg műszaki egységei a múlt héten egy, a Gázai-övezetből ásott alagút kijáratát találták meg izraeli területen.

A harminc méter mélyen ásott, kibetonozott, biztonsági járatokkal ellátott "metrón" keresztül a Hamasz "Nukhba" nevű elit-alakulata látványos, minden eddiginél véresebb terrorakciót tervezett valamelyik szomszédos izraeli település lakosai ellen.

Az alagutat kevesebb, mint két évvel az Izraeli hadsereg 2014. nyarán végrehajtott hadművelete után ásták ki, amelynek során több, mint 30 alagutat fedeztek fel és robbantottak be.

A Gázai-övezetet uraló Hamasz dollármilliókat fordít támadó szándékú alagút-ásásra, amelyen 800 főnyi, jól fizetett csapat dolgozik éjjel és nappal.  ◙

Földrengés a baloldalon: Jichák Herzogot öt órán át hallgatták ki a rendőrségen ♦ Vezetőváltás a Cionista Tábor élén?

Vasárnap öt órán át hallgatták ki eskü alatt Jichák Herzogot, a parlamenti ellenzék vezérét, a Cionista Tábor (Munkapárt) főtitkárát a rendőrség csalásokkal és visszaélésekkel foglalkozó ügyosztályán.

Herzog ellen az a gyanú merült fel, hogy három évvel ezelőtt szabálytalanul fogadott el a párt részére választási juttatásokat, amelyről nem tett jelentést. 

Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy a pártnak akkor is "primeries" vezető-választást kell kiírnia, ha a jelenlegi nyomozásból Herzog "tisztán" kerül ki.

Amennyiben főtitkár-választásra kerül sor, a legnagyobb esélye Seli Jechimovics asszonynak, a korábbi főtitkárnak van. ◙

A Golán fennsík örök időkre Izrael része marad!

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök a Golánon tartott kormányülésen kijelentette: a nemzetközi közösségnek ideje tudomásul vennie, hogy a Golán fennsík véglegesen Izrael Állam része, és örök időkig az is marad. 

Netanjáhu az ülésen annak a véleményének adott hangot, hogy Szíria aligha marad az, ami néhány évvel ezelőttig volt, és területén ma különböző terrorcsoportok osztoznak. 

A Közel-Keleten dúló terrorháborúkra és általános politikai bizonytalanságra utalva elmondta még: Izrael a körzetben a megoldás, és nem a probléma.

Faisal Miqdad, Szíria külügyminiszter-helyettese a Golánon – 1967 júniusáig szíriai területen – tartott izraeli kormányülésre és Netanjáhu kijelentésére utalva azt mondta, hogy annak semmi jelentősége nincs, és Szíria a Golán fennsíkot nem foglalhatja vissza, csak vérrel és áldozatokkal. ◙

Jó hetet emitt – kellemes vasárnapot amott!

Legyen jó hetetek, nem-zsidó olvasóimnak kellemes vasárnapja, mindenkinek gyönyörű tavasza!

Fent egy fonott havdala-gyertya látható. 

A Hávdálá – הבדלה – héberül elválasztást jelent, a Szombat elválasztását a hétköznapoktól. Az égő Hávdálá-gyertya – nér hávdálá, נר הבדלה – fényénél pohár borra és illatos füvekre mondjuk az ilyenkor hagyományos áldásokat. ◙ 

Rendkívüli biztonsági készültség a Templomhegyen

POSZTER A TEMPLOMHEGYEN: "A KÉP VILÁGOS, SEMMI SZÜKSÉG KAMERÁKRA!"

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök csütörtökön bejelentette: a Pészách ünnep közeledtével megerősítik a rendőrségi jelenlétet Jeruzsálemben, a Templomhegyen és az Óvárosban. 

Az intézkedés indoka a várható arab zavargások megelőzése. A hét napos ünnep április 22-én, péntek este kezdődik és a következő péntek estéig tart, de az ünnep hetedik napjára következő szombattal együtt április 30-ig, vagyis nyolc napon át jelentős zsidó jelenlétre számítanak az Óvárosban, főképpen a Nyugati Fal előtti térségen.

A védelmi erők minden szükséges lépést megtesznek a szenthelyek békéjének a megőrzésére. A miniszterelnök felszólította a vallási vezetőket úgy zsidó, mind muzulmán oldalon, hogy közösségeiket szólítsák fel nyugalomra.

A mecsetekben huzamosabb ideje uszítás folyik Izrael és a zsidó lakosság ellen, amelyben aktív részt vesz a Palesztin Autonómia vezetése, de az izraeli Muzulmán Mozgalom északi ágának a vezetője, Ráed Szálách sejk is, akit az ünnep végéig kitiltottak az Óvárosból. 

A hangulatkeltés fő motívuma az, hogy "a zsidók" birtokba akarják venni a Templomhegyet, hogy lerombolják az ott álló El Aksza és az Omár mecseteket és helyükbe felépítsék a Harmadik Szentélyt.

Netanjáhu már több ízben is kijelentette, hogy a Templomhegy státusza változatlan marad, és ott továbbra is a jordániai központú muzulmán hitbizomány, a Wakf rendelkezik. 

Az utóbbi hetekben vitára adott okot a video-kamerás ellenőrző rendszer, amelyet az izraeli hatóságok a jordániai féllel való egyeztetéssel szereltek fel a rendbontások megelőzésére. 

A palesztinok azért tiltakoznak, mert a kamerák felvételei által kiemelhetők a Templomhegyen kődobáló, nem-muzulmán jelenlévőket inzultáló tömegekből a főkolomposok. ◙

Árje Deri belügyminisztert és fivérét megvesztegetéssel gyanúsítják

Csütörtökön este befejeződött a rendőrségi nyomozás Árje Deri belügyminiszter, a SASZ párt vezetője, és fivére, Slomo "Momo" Deri ügyében.

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió jelentése szerint a rendőrség csalási ügyekkel foglalkozó osztályán három egymást követő napon át folytatódott a Deri fivérek ügyleteinek a nyomozása. 

Hírek szerint jelentős összegű megvesztegetési gyanú áll fenn. A nyomozás részleteire hírzárlatot rendeltek el.

Árje Derit 2000-ben három évi szabadságvesztésre ítélték, mert belügyminiszterként 155 ezer dolláros megvesztegetést fogadott el. A büntetésből 22 hónapot töltött le, majd visszatért a politikai életbe: 2013-ban ismét a keleti ortodox SASZ párt képviselőjének választották a Kneszetbe. ◙

Fejszével sújtott a katona fejére – lelőtték ♦ Két 12 éves palesztin fiúnál három kést és búcsúlevelet találtak

Csütörtökön Jeruzsálemtől délre, az Ecion-tömbben (Gus Ecion) fekvő Al-Arrub palesztin menekülttáborral szembeni őrbódénál katonákat támadott meg egy palesztin arab. 

A támadó az őrbódé mögötti bokorból bukkant elő és fejszével sújtott az egyik katona fejére. A katona sértetlen maradt, miután acélsisakja felfogta a csapást. A megtámadott katona társa agyonlőtte a támadót, Ibrahim Baradijje Hamasz-aktivistát, aki korábban izraeli börtönből szabadult.

Ugyancsak csütörtökön a jeruzsálemi Templomhegy Lánc-kapuja közelében a rendőrök két palesztin fiúra lettek figyelmesek.

A rendőrök megállították a fiúkat, és három kést találtak náluk.

A két 12 éves fiút előállították. Kihallgatásuk során egy búcsúlevél is előkerült. Elmondták: arra számítottak, hogy a végrehajtott késes gyilkosság után megölik őket. ◙

Ápold a te ellenségedet ♦ Iszmail Hanijje lánya, Mahmud Abbasz felesége és öccse izraeli kórházban keresi a gyógyulást

Az "Aszuta" kórház-hálózat tel-avivi épülete. Ezt is el akarják törölni?

Rangrejtve, a legnagyobb titoktartás mellett vették fel a napokban a tel-avivi Aszuta kórház onkológiai osztályára a 76 éves Abu Lawi Abbasz-t, a Palesztin Autonómia elnökének, Mahmud Abbasznak az öccsét, aki Katarban él, de már nem első ízben választotta éppen a rangos hírű izraeli kórházat.

Fél évvel ezelőtt a palesztin vezető sógorán hajtottak végre sürgős, életmentő szívműtétet.

Korábban, 2014 nyarán, éppen azt követően, hogy palesztin terroristák elraboltak mjd meggyilkoltak három izraeli tizenéves fiút, Abu Mázen, vagyis Mahmud Abbasz feleségén hajtottak végre ortopédiai műtétet Izraelben.

De nem csak a magát mérsékeltként hirdető Fatach főnöke kezelteti családtagjait Izraelben. Az Izrael megsemmisítését fő céljaként hirdető Hamasz gázai vezére, Iszmail Hanijje is ide küldte lányát orvosi kezelésre 2014. októberében.

Az évek óta folyó szíriai polgárháború több tucat sebesültjét is izraeli kórházakban kezelik. ◙ 

Egyiptom átadja az eilati öböl bejáratát őrző Tirán-szorost Szaud-Arábiának ♦ Lezárása az 1967-es Hatnapos Háború egyik kiváltó oka volt

Kritikus változás várható Izrael déli kapujában. Éveken át tartó tárgyalás eredményeképpen Egyiptom átadja az Eilat-Akabai öböl déli bejáratánál, a Szináj-félsziget délkeleti kiszögellése mellett  fekvő Tiran-szorost Szaud-Arábiának.

A szoros a Vörös-tenger északkeleti öblében, Egyiptom és Szaud- Arábia között van. A szorosban fekvő két sziklaszirt, a Tiran és a Sanafir lehetővé teszi az Eilatba tartó és onnan kihajózó forgalom ellenőrzését, és akár akadályozását is. A Tiran és a Sanafir 1950-ig Szaud-Arábiához tartozott, utóbbi ekkor adta át Egyiptomnak. 

A szoros lezárása 1967 májusában Egyiptom által volt a casus belli – háborús ok – a Hatnapos Háborúnak, amikor az Izraeli Légierő meglepetésszerű támadással a kifutópályán semmisítette meg az egyiptomi légierő legtöbb gépét.

A szoros és benne a két kis sziget 1967 júniusától 1982-ig, az Egyiptommal kötött békeszerződésig izraeli ellenőrzés alatt volt.

A szorost uraló, abból kiemelkedő Tiran-sziklaszigetecskén a Hatnapos Háborút lezáró fegyverszünet értelmében nemzetközi békefenntartó egység állomásozik, amely garantálja a szabad hajózást.

A két arab ország egyiptomi sajtóértesülés szerint hidat tervez építeni Sarm-el-Sejk és Szaud-Arábia között, amely a két szigeten ívelne át.

Izrael és Szaud-Arábia között nemhivatalos kapcsolatok állnak fenn, főként az iráni fenyegetés okán, amely mindkét államot veszélyezteti. 

A szaudi külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy nem kíván egyeztetni Izraellel, de országa tiszteletben tart minden egyezményt, amelyre Egyiptom elkötelezte magát. ◙

Arab Kneszet-képviselő:a hebroni késelő palesztin – nem terrorista!

Zuhair Bahlul, a Cionista Tábor (régebben Munkapárt) arab képviselője általános felhördülést váltott ki az izraeli zsidó közvéleményben, amikor a vegyes lakosságú Akkó városban egy előadáson kijelentette: a Hebronban, Purim napján, március 24-én két katonát megkéselt palesztin arab, akit egy katona megsebesített, majd egy később odaérkezett katona agyonlőtt – nem számítható terroristának.

Véleményét arra alapozza, hogy 1948 előtt az útban lévő zsidó állam fegyveresei is követtek el halálos végű merényleteket az országot akkor megszállva tartó brit katonák ellen, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a szabadságra és önállóságra vágyó palesztin-arab népnek is jogában áll az őt és országát megszálló izraeli katonák ellen küzdeni.

Hozzátette, hogy az asszonyokat és alvó gyerekeket otthonukban meggyilkoló palesztinokat már lehet terroristának nevezni.

Jichák Herzog, a Cionista Tábor párt főtitkára, aki egyben a parlamenti ellenzék vezetője, elítélően elhatárolta magát párttársa, Bahlul kijelentésétől. ◙

Szülőszoba: új botrány született ♦ "A zsidó és az arab asszonyok szüljenek külön szobákban"

Becálél Smotrich képviselő (36), a kormánykoalícióban részt vevő Bájit Jehudi (Zsidó otthon) képviselője felvetette, hogy a zsidó és az arab szülő nők külön szülőszobákban szüljenek.

Javaslatát saját, illetve gyermekágyas feleségének tapasztalatával indokolta: az arab asszonyokat szülés után nem csak közvetlen hozzátartozójuk, hanem egész "hamullájuk", több tucat ember látogatja, napokon át, hangoskodva, dohányozva, fittyet hányva a látogatási időre és a kórházi rendtartásra. Ezzel, természetesen, zavarják az izgatott és fáradt, a szülésen éppen átesett zsidó asszonyokat, és nem utolsó sorban az orvosokat és az ápoló személyzetet.

Az igazsághoz tartozik, hogy Smotrich javaslata indoklásában továbbment a kórházi rend védelménél. "Az pedig csak természetes, hogy az én feleségem nem kíván olyan ágyszomszédot, akinek a csecsemője felnőve a mi fiainkat akarja majd meggyilkolni".

Lett is ribillió. Nem csak az arab, de több zsidó képviselő és közéleti személyiség a képviselőt elnevezte fajvédőnek, fasisztának, és minek nem…

Ben Kaszpit, a Mááriv napilap kommentátora egyenesen a "judeonáci" jelzőt használta Smotrichra, átvéve a néhai Jésájáhu Lebovics professzor kedvelt szavajárását.

Tény: a képviselő a nemzeti-vallásos jobboldal szószólója. Ideológiája számos ponton megkérdőjelezhető. De felvetését nem lehet és nem is érdemes "polkorrekt" szlogenekkel lesöpörni az asztalról. 

Hírek szerint a jeruzsálemi Sááréj Cedek és a Hádásszá, a tel-avivi Ichilov és a Kfar Szaba-i Meir kórházak szülészeti kórtermeiben elkülönítve helyezték el a zsidó, illetve az arab kismamákat. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön sürgős kihallgatásra rendelte az említett kórházak igazgatóit. ◙

Izrael és az Isten ♦ Kik hisznek és mennyire a Teremtő létezésében ♦ A legtöbb ateista az oroszajkú olék között található

A Pew Intézet felmérése szerint az izraeli zsidó népesség 49 százaléka vallja magát "világinak"  – amit itt héberül a chiloni (חילוני) szóval illetnek: ez a vallással nem foglalkozó, illetve elvből ateista, istentagadó.

Ami viszont az egykori Szovjetunióból bevándoroltakat illeti, arányuk már eléri a 81 százalékot.

Az izraeli zsidók 36 százalékának nincs kifogása az ellen, hogy az állam népszerűsítse a rabbinikus zsidó hagyományokat, ám az oroszajkúaknak csak 12 százaléka nézi ezt jó szemmel.

A felmérés szerint a teljes izraeli zsidó népesség 29 százaléka egyetért azzal, hogy a szigorúan ortodox izraeli rabbinátus számos téren meghatározó döntéshelyzetben lehessen: szombati tömegközlekedés, üzletek nyitva(nem)tartása, a vallási intézmények állami finanszírozása, "ki a zsidó" meghatározása, stb. –, addig az oroszajkúaknak mindössze 8 százaléka pártolja ezt.

Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az "oroszok" csak 55 százalékban.

Az izraeli háztartások 63 százaléka kóser, az oroszajkúaknak csak 24 százaléka.

Kétszer annyi "átlag-izraeli" gyújt sabbat- ünnep- és chanuka-gyertyát, mint az egykori Szovjetunióból, vagy újabban az utódállamokból érkezettek.

A másod- és harmadgenerációs "oroszok" valláshoz, zsidósághoz való hozzáállása azonban erősen közelít a teljes izraeli népességben mért arányhoz.

A nemzeti-vallásos "Áruc Séva" hírportálján megjelent felmérés néhány hiányossága (e blog szerkesztője szerint):

1.     Az egykori Szovjetunióból érkezett zsidók között óriási szociális és kulturális különbségek vannak az európai és a kaukázusi, illetve Kaukázuson túli területekről érkezettek között. Utóbbiak a keleti zsidó törzsekhez számolandók: zömmel vallásos, hagyománytisztelő emberek, nemritkán szigorúan ortodoxok. (Grúziai zsidó férfit kipá, asszonyaikat kendő nélkül alig lehet látni. Itt született nemzedékük azonban már sokban enged a hagyományokból.) A kárpátaljai – magyarul is beszélő – olék között is magasabb a vallástartók aránya, mint például az európai orosz nagyvárosokból származók körében.

2.     A közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre tehető a nemzsidók száma, akik mint házastársak, illetve zsidó felmenőket felmutatni tudók jöttek Izraelbe, és kaptak izraeli állampolgárságot. ◙

Kertész Imre 1929 – 2016

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor, budapesti otthonában érte a halál.

1929. november 9-én született Budapesten. Ötéves volt, amikor a szülei elváltak, a kisfiú internátusba került.

1944. júniusában a csendőrök 17 társával együtt Budapest környékén letartóztatták. Auschwitzba, onnan Buchenwaldba deportálták. A buchenwaldi „ember-hulladék”, ahogy a Sorstalanság hőse nevezi önmagát, felszabadulása után visszatért Magyarországra.

Főműve, a Sorstalanság, 1975-ben jelent meg Budapesten.

Kevesen értették meg. Csak a 90-es évektől fordultak munkássága felé. Bő negyed évszázaddal a Sorstalanság megjelenése után, 2002-ben Nobel-díjat kapott érte.  

Járt Izraelben, de nem gondolt az itteni letelepedésre. Auschwitz után is Európát érezte egyedüli hazájának.

Az utóbbi tíz évben Berlinben élt. Az újra egyesült Németország fővárosa, amint mondta, kulturális pezsgésével, platánjaival és kávéházaival gyermekkora Budapestjére emlékezteti. Amikor pedig arról kérdezték, miképpen képes auschwitzi túlélőként a németek között élni, azt felelte: inkább az a csoda, hogyan volt képes korábban magyarok közt élni. Hiszen magyarok kötelezték a sárga csillag viselésére, magyarok kényszerítették a gettóba, magyar csendőrök rakták fel az auschwitzi vagonba.

Kertész keserű élettapasztalatából, lelkületének kafkai abszurditásából táplálkozhat a „Mentés másként” címet viselő napló. Egy részlet:

2001. október 12. 

Gyilkos ősz. Süt a nap. Ago­nizál a világ. Tegnap, a villamoson az a határozott érzésem támadt az emberek közt, hogy nem em­berek közt vagyok. Aztán az eszembe jutott: hop­pá, hiszen éppen hogy ezek az emberek, az újember, lehet mondani, ez a még sohasem volt fajta. Hihe­tetlen brutalitásuk. Gyávaságuk. Nyájszerű tom­paságuk. Gonoszságuk az egyediséggel szemben. A gyilkosságra mindig készen álló vérszomj, amely a gyengeség első jelére tüstént reagál. Sokszor elgondolkodtatott a pogromok megszokott jelene­te: szidalmaznak, neked mennek, de valójában csak akkor rohannak meg, amikor a földre kerülsz.

Az utóbbi évben, immár súlyos betegen, Parkinson-kórral küszködve mégis visszatért Budapestre.

„Csodálatos életem volt – mondta a die Zeitnek adott interjújában a 84. születésnapján – Auschwitzi fogolyként kezdtem, végül megkaptam a civileknek járó legnagyobb német kitüntetést. Vicces és megmagyarázhatatlan. De lehetek őszinte? Elég volt. Mindent elértem, amit akartam. … A kezeim már nem engedelmeskednek. Nagyon fáradt vagyok.”

A „Sorstalanság” 1995-ben jelent meg Izraelben Mirjam Algazi héber fordításában (Lölo gorál – ללא גורל).

A „Káddis a meg nem született gyermekért” című művét Itamar Jáoz-Keszt ültette át héberre (Káddis löjeled selo nolád – קדיש לילד שלא נולד).

FORRÁS: Magyar internetes honlapok; „Háárec” héber napilap; saját emlékezet

Ha nem késsel, laptoppal ♦ Huszonhárom éves gázai informatikus behatolt a Légierő és a Ben Gurion légikikötő komputereibe, az adatokat átadta az Iszlám Dzsihádnak ♦ A Sin Bét Izraelbe hozta, felelősségre vonják

A huszonhárom éves gázai számítástechnikus, Madzsd Uida (angolos átírással Majd Ouida) több éven át "meghekkelte" a Légierő drón-irányító komputeres központját, a Ben Gurion légikikötő gép- és utasforgalmát ellenőrző adatbázisát és számos kényes stratégiai objektum kiszolgáló nagykomputerét. 

Az ellopott adatokat kiszolgáltatta a gázai Iszlám Dzsihád terrorszervezetnek, amely őt ellátta a szükséges nagyteljesítményű számítógéppel és műhold-lehallgató műszerekkel.

A Sin Bét februárban Izraelbe hozta, március 23-án a Beer Sevai bíróság beterjesztette a vádiratot a minden kétségen felül zseniális palesztin programozó ellen. 

A jelentés a dolgok természetéből fakadóan nem részletezi, hogyan fogták el és hozták Izraelbe a kiber-terroristát, mint ahogy azt sem, hogy miképpen volt lehetséges a műholdakkal irányított drónok és a Légierő közti adás-vétel lehallgatása. 

A hacker több éves tevékenysége magyarázatot adhat több drón lelövésére vagy lezuhanására Libanon és a Gázai-övezet fölött, illetve néhány kommandós akció kudarcára is, amelyekről az ellenséges erő idejében tudomást szerezhetett.

Annyit azonban közöltek, hogy 2014 óta minden hasonló adatforgalom minél nehezebben feltörhető kódolással zajlik. ◙

Nyári időszámítás Izraelben

Péntekre, március 25-re virradóra NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS Izraelben. 

Az órákat egy órával ELŐRE állítjuk. 
(Hivatalosan éjjel 2-kor 3-ra, de lehet előbb, vagy később; fő, hogy ne feledkezzünk meg róla.) 
A nyári időszámítás Izraelben október 30-ig marad érvényben.

Fedezd fel a héber ünnepeket – Purim

Purim – פורים – hálaadás és örömünnep Izraelben. Az ünnep nevét magyarra sorsvetésként fordítják, a ma nem használatos pur (פור), kockavetés, kockajáték szóból.

A tavaszköszöntő ünnep külsőségeiben az európai farsangra emlékeztet. Az álarc, héberül mászéchá (מסיכה), többesszámban mászéchot (מסיכות) az ünnep elengedhetetlen kelléke. Akik ezzel sem elégednek meg, jelmezben, változatos maskarákban járják az utcákat. Ennek héber neve táchpószet (תחפושת), amiben nem nehéz felfedezni a keresést jelentő CHET-PÉ-SZIN (ח-פ-ש) gyököt, talán azért, hogy viselője elbújhasson és keresni kelljen.

A maskarába öltözésnek külön igéje van. Löhitchápész (להתחפש) azt jelenti, hogy jelmezt ölteni. Jelmezt öltök – áni mitchápész (אני מתחפש), illetve nőnemben mitchápeszet (מתחפשת). 
Ha másnap mesélem el purimi élményeimet, azt így teszem: Böpurim hitchápászti (בפורים התחפשתי). Purimkor jelmezt viseltem.

Sokan a zsinagógában  hallgatják meg Eszter könyve felolvasását: Kri'át mögilát Eszter (קריאת מגילת אסתר); a kri'á (קריאה) olvasást vagy hívást jelent, a mögilá vagy megilá (מגילה) könyvtekercset. (A kifejezésben TÁV – ת – áll az első két szó végén a HÉ – ה – helyett, a birtokos eset kifejezésére.)

A "megilá" hősnője a világszép árvalány, Eszter, akiből a történet végére Eszter királyné (Eszter hámálká – אסתר המלכה) lesz.

Valahányszor pedig a felolvasó a történetben a gonosz, rossz Hámán, azaz Hámán háráá (המן הרעה) nevéhez ér, a közönség az előtte lévő padot csapkodja, vagy egy erre az alkalomra szolgáló, kellemetlen hangú kereplőt forgatnak meg, amelynek héber neve ráásán (רעשן), a ráás (רעש), zaj szóból.

Az ünnep jellegzetes csemegéje a Magyarországon Hámántáska néven nevezett sütemény, amely héberül Hámán füle, oznéj Hámán (אזני המן) – pontosabban Hámán fülei: a fül, ozen (אוזן) itt többesszámú birtokos esetben áll.

Az ünnep csúcspontja az Ádlojádá (עדלאידע) felvonulás, amelyet Izraelben szinte minden településen megtartanak. A jelmezes-zenés felvonulás az erre a napra jellemző rabbinikus  utasításra utal. Eszerint addig kell piálni – igen, alkoholos italt inni! – amíg nem tudjuk megkülönböztetni az "Áldott Mordecháj"-t (báruch Mordecháj – ברוך מרדכי) az "Átkozott Hámán"-tól (árur Hámán – ארור המן).

Az "addig, amig nem tudja" kifejezés arameusul úgy hangzik, hogy "Ád d'lo jád'á", עד דלא ידע – ez az Ádlojádá eredete.

Örömteli ünnepet! 

Chág száméách – חג שמח

HÉBER NYELVTANÍTÁS SKYPE-ON IS

Halmos László

052-3260834

+972 52 3260834

izraelihirlevel@gmail.com

PURIM 5776 – 2016

A Purim (a. m. "sorsvetés") a zsidó nép legszínesebb, legvidámabb ünnepe. Hálaadás-ünnep ez Istennek, amiért meghiúsította Izrael egy különösen gonosz és nagyhatalmú ellenségének, hogy az akkor babilóniai számûzetésében élõ zsidó népet mind egy szálig kiirtsa.

Ahogy azt a bibliai Eszter könyvében olvassuk, vagy 2600 évvel ezelőtt Hámán, az akkor perzsa birodalom nagyvezére azt a vádat terjesztette a király, Ahasvérus elõtt, hogy a zsidók elkülönülnek a többi néptől és a király személyét nem tisztelik, előtte térdet nem hajtanak. Ezért Hámán sorsot vetett arra a napra, amelyen a király megszerzett engedélyével a hatalmas ország mind a 127 tartományában élő zsidót — férfit és asszonyt, öreget és gyereket — kiirtsanak.

Hámán terve azonban a király előtt kedves Eszter és nagybátyja, Mordecháj által kudarcot vallott és a Mordecháj és családja számára felállított bitófákra magát Hámánt és tíz fiát húzták fel. A zsidók pedig a nagyhatalmú király engedélyével birodalomszerte megölhették azokat, akik ugyanezen a napon az ő hóhéraik lettek volna.

A jeles nap az akkori Közel-Keleten elterjedt naptár szerinti Ádár hónap 14-ére, illetve a fallal körülvett városokban (amilyen Jeruzsálem) másnapra esett.

A zsidóság a mai napig ezt az úgynevezett luniszoláris, vagyis a Hold és a Nap fázisait egyaránt figyelembe vevő naptárat használja, amely a Gergely naptárral csak hozzávetőlegesen esik egybe. Az idén Izrael népe és országa március 23, szerda este napnyugtától 24, csütörtök estéig ünnepli Purimot, míg Jeruzsálemben egy nappal későbben. Ez utóbbit a perzsa birodalom fővárosáról "Susán Púrimnak" nevezik. 

Az előző nap (most: szerda) – bőjtnap, Eszter bőjtje, miután Eszter és az egész bábeli-perzsiai zsidóság a kritikus nap elõtt — ismervén a rá váró veszélyt, de nem tudván a másnap bekövetkező csodás fordulatról — bőjttel járult Isten elé a balítélet elhárításáért.

A vidám ünnepség a mediterrán farsangokra, tavaszköszöntő ünnepekre emlékeztet. Az újjászülető Izraelben már a brit mandátum alatt ismert volt az "ádlojádá" nevű vidám tavaszi felvonulás. Ezen a napon a Talmudot szerkesztő bölcsek rendelése szerint a zsidó embernek addig illik inni (alkoholos italt), ameddig nem tudja megkülönböztetni az "Átkozott Hámán" és az "Áldott Mordecháj" igehelyeket…

(Ád d'lo jád'á – עד דלא ידע – arameusul annyit tesz, hogy "ameddig nem tudja".) 

Ez az ünnep nem munkaszüneti nap, mint az Újév (Ros hasana), az Engesztelésnap (Jom Kippur), vagy akár a Húsvét (Pészach), a Sátoros ünnep (Szukkot) vagy a Hetek Ünnepe (Sávuot). Purimkor megjelennek az újságok, a tömegközlekedés hétköznapi menetrend szerint működik. A gyerekek már napokkal korábban színpompás maskarákban pompáznak; ugyanígy az utcák, terek is.

Régi szokás a "komatál" küldése is, aminek héber neve "mislóách mánot" (ezt a Gálutban az askenázi zsidók "sláchmónesz" néven ismerték). Ez többnyire édességeket, süteményeket  tartalmaz, aminek elmaradhatatlan kelléke a "Hámán füle"-ként (héberül "Oznéj Hámán") ismert háromszögletű sütemény. (Ezt Kelet-Európa jiddis zsargonja "Humentás"-ként tisztelte, ami "Hámán-táskát" jelent.)

A templomjárók az ünnepi istentiszteletbe külön igehelyeket iktatnak a zsidóság 2600 évvel ezelõtti csodás megmenekülése emlékére; az étkezési imákba ugyancsak. 

Kellemes Purim-ünnepet! – חג פורים שמח 

Folytatódik a harmadik világháború ♦ Európa újabb csatát vesztett, ezúttal Brüsszelben

ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG: VIZSGÁLÓDÁS BRÜSSZEL KÖZPONTJÁBAN

"Azt nem tudom, hogy mivel vívják majd a harmadik világháborút, de a negyediket botokkal és kövekkel" – mondta állítólag Albert Einstein.

*

Kedden, helyi idő szerint reggel 8 óra után öngyilkos terrorista robbantotta fel magát a brüsszeli Zaventem repülőtéren. Egy órával később a második robbanás egy metrókocsiban történt.

Az Iszlám Állam (ISIS) vállalta a felelősséget a két robbantásért, bosszúból Szalah Abdeszlam terrorvezér négy nappal korábbi elfogásáért Brüsszelben.

Az ISIS internetes nyilatkozata magyarra fordítva:

"A kalifátus több katonája robbanóövekkel, bombákkal és gépfegyverekkel felszerelkezve gondosan megválogatott célpontokat támadott Brüsszelben, Belgium fővárosában. Megrohamozták Brüsszel repülőterét és egy metróállomást, megsemmisítettek nagyszámú keresztest (ez a nem-muzulmán fehér ember megnevezése), miután működésbe helyezték robbanóöveiket. Ígérjük a keresztes nemzeteknek, amelyek az Iszlám Állam ellen szövetkeztek, hogy a fekete napok az Iszlám Állam elleni agressziójuk következménye. Ami ezután jön, az sokkal szörnyűbb lesz, Allah segítségével."

*

Nos, a harmadik világháborút terrorakciókkal vívják. A harmadik világ, az eufemisztikusan "fejlődőnek" nevezett, valójában lemaradt, kulturálisan retardált nemzetek, ideológiáik, terrorszervezeteik vívják az ipari-technológiai értelemben fejlett nemzetek és államok, magyarán az európai fehér ember országai és kultúrája ellen.

A harmadik világháború, amennyire a sokadik terrorakció véres hírözönét hallgatva-nézve tárgyilagosan vissza lehet tekinteni, 2001. szeptember 11-én kezdődött, New York szívében, a fehér ember civilizációja jelképes és építészeti csúcsának tekintett ikertornyok lerombolásával. 

A legújabb csatát ismét "ők" nyerték, ezúttal Brüsszelben. A kedd esti hírek 34 halottról és több, mint 200 sebesültről tudósítanak. 

Folytatás – sajnos! – következik. ◙