A jeruzsálemi Óvárossal
kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni.
A külső fal (fenti kép) a ma
Óvárosként ismert negyedeket (Muszlim- zsidó- örmény- keresztény-) fogja körbe
4 kilométer hosszan. „Dicsőséges” Szulejmán török szultán építtette a 16.
században. Északról kezdte a falépítést és a déli falon fejezte be, 1538-ban.
Ennek a falnak a héber neve: „chomá”.
A közel 1
négyzetkilométer területű Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek
nevezett 18 hektáros térség, amely nevével ellentétben lapos tér. Ezen állt a keresztény időszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített
monumentális Második Szentély, a „Bét Hámikdás”. Ma – több, mint 1300 éve – e tér
közepén a Sziklamecset (feltételezik, hogy a Szentély helyén), a szélén az
Aksza-mecset áll (ez pedig Salamon király palotájának a feltételezett helyén
áll).
A "NYUGATI FAL", FÖLÖTTE A VALÓDI SZENT HELY, A TEMPLOMHEGY. BALOLDALT A SZIKLAMECSET ARANYKUPOLÁJA, JOBBOLDALON (NEM LÁTSZIK) AZ AL AKSZA MECSET
A Templomhegyet egy
sokkalta régebbi fal vette körül, amelyet Heródes korában emeltek. Ennek a
falnak a héber neve: „kotel” és mára csak a nyugati és déli részéből maradtak
meg szakaszok.
A kétféle fal az Óváros
déli falainál egy néhány száz méteres szakaszon megegyezik; Szulejmán mérnökei
a Heródes-féle „kotel” falat felhasználták az egész Óvárost körbevevő „chomá”
fal építéséhez.
Mi a Templomhegy és
hogyan jött létre?
A Templomban nem
imádkoztak. A szertartás látványosság volt, mely megrendült áhitatot keltett a
félmillió emberben, akik Pészách (az egyiptomi kivonulás) ünnepén Jeruzsálembe
zarándokoltak. Ennek a tömegnek a befogadására hely kellett.
Ezt azzal érte el
Heródes, hogy az egész Moriá-hegyet, amely az Even Ha-stijját, a világ alapját
jelző sziklát hordta a hátán, laposra gyalultatta és a környéket feltöltette.
A sok százezer tonnányi
földet meg is kellett tartani. E célból négy grandiózus támaszfallal, más néven
gyámfallal (ez héberül a „kotel”) vétette körül a körülbelül 400 dunámos
telket. A támaszfalak ciklopsz-kövekből épültek. A legalsó sort az
alapsziklába vájt vályúkba mélyesztették.
Az egyes kövek méretei
lenyűgözőek: 12 méter × 1,2 méter × 4 méteresek; súlyuk meghaladta a hetven
tonnát!
E gyámfalak egy megmaradt
része a Nyugati vagy Sirató fal (Kotel Ha-maaravi).
A támaszfalak, melyeknek
alsóbb sorai, mint a Kotelé is, máig a templomfal és a városfal alapját
képezik, a templomhegy szintjének a magasságáig emelkedtek. E szintből
emelkedett ki a Templom – ma pedig a helyén álló Omár- és Aksza-mecset.
A Templomhegy térsége
trapéz alakú volt. Északon szélesebb, 313 méter; délen keskenyebb, 280 méter;
hossza nyugaton 485 méter, keleten 470 méter.
A hétárkádos bejáratú
El-Aksza mecset 5000 embert fogadhat be hatalmas, oszlopos bazilika-szerű belső
termébe. A főbejárat előtt lépcső vezet le a föld alá.
Az alagút boltozatát
óriási oszlopok tartják. Az alagút a déli falon lévő egykori Chuldá-kapuhoz
vezet. Ezen a kapun át jött fel Izrael népe az egykori Alsóvárosból egy lejtős
alagúton át a templom-udvarra.
Ebből az alagútból a „Salamon
istállója” néven ismert boltozatos földalatti termekhez lehet eljutni. A
helység onnan kapta nevét, hogy a Várost közel egy évezrede elfoglaló keresztesek
úgy hitték, hogy itt tartotta lovait Salamon király. Ők mindenesetre istállónak
használták a termeket.
*
A néhol négy méter
vastagságú falat, amely az Óvárosnak is, a Templomhegynek is déli határa,
eredetileg Heródes építette több, mint 2000 évvel ezelőtt.
„Dicsőséges” Szulejmán
1500 évvel később megerősítette e falakat.
Ezt a szakaszt izraeli
szakértők „Kotel Há-drominak”, Déli falnak nevezik, mert alapját a
Heródes által épített gyámfal képezi, tehát a Nyugati fal folytatása.
Ennek a falnak egy jókora
részén néhány évvel ezelőtt kitüremkedés keletkezett. Kívülről szemlélve úgy
tűnik, mintha a fal berogyni készülne.
A Déli fal külső
felülete ezen a szakaszon igen magasan emelkedik ki a talajból, míg a belső
felület bent, a Templomhegy alatt, a „Salamon istállóinak” nevezett termek
külső határfala. Itt, ezekben a termekben, pontosabban azok átalakításával és
egyéb, Izrael számára ellenőrizhetetlen ásatások révén folyik vagy tíz éve a
grandiózus mecset-építkezés, miután Izrael, a Makkabeus-alagút új kijáratának
az átadása nyomán kitört zendülést leszerelendő, engedélyt adott a Wakf-nak, a
muszlim hitbizományi testületnek, hogy az átalakítsa – mecsetnek.
A békéltető aktusból a
palesztinok, a Wakf vezetésével, fegyvert kovácsoltak. Az engedélyezettnél
aránytalanul nagyobb építkezésekbe fogtak, amelynek a leállítására az akkori Sáron-kormány gondolni sem mert.
Déli Fal:
renoválás csak kívülről
Az izraeli Régészeti
Hatóság szakemberei évek óta bombázzák leveleikkel, beadványaikkai a
jeruzsálemi Városházát, hogy hasson oda, hogy a Wakf, a Templomhegyen egyedül
rendelkezni jogosult testület tegyen valamit a déli városfal megóvásáért.
A Városháza és a
Régészeti Hatóságok emberei évekkel ezelőtt a falon megejtett vizsgálaton 70
centiméteresnek mérték a kiálló falrészt. Miután kívülről méréseket végeztek, a
szakemberek úgy találták, hogy belülről is szükséges a beavatkozás.
A Wakf, amely rendkívül
ellenséges magatartást tanúsít Izraellel szemben, nem ad engedélyt a megrongálódott, és talán dőlésben lévő Déli fal belső oldalán
lévő „Salamon istállóiban” teendő szakértői látogatásra.
Ikrima Szabri sejk,
Jeruzsálem palesztin muftija arcpirítóan pimasz választ adott Olmert akkori jeruzsálemi polgármester felkérésére: „Olmert jobban aggódik az El-Aksza
mecsetért, mint a muzulmánok”, majd kijelentette: semmiféle izraeli beavatkozást
nem enged a Templom-hegyen.
A földalatti
átalakítások a jelek szerint veszélyeztetik a Templom-hegy, különösen az
Aksza-mecset és az alatta lévő alagútrendszer statikáját, annyira, hogy a
további, izraeli építészeti és régészeti
szakértők kizárásával végzett munkák az ott tartózkodó ezrek életét
veszélyeztethetik.
A ledőlő óriás fal – akár egy földrengés következtében – „magával ránthatja” a mögötte, a Templomhegy gyomrában lévő
struktúrákat, és akár az Aksza-mecset összeomlásával is járhat. Ennek viszont
beláthatatlan politikai következményei lehetnek a fanatizmusra igencsak
hajlamos iszlám világban... ◙