Fedezd fel a héber nyelvet! ✡ Bizalom és biztonság

„Betách!” – sőt: „Nu, betách!” – hangzik a gyakran hallható héber kifejezés, ami akár indulatszónak is tekinthető. Hát persze, egész biztos, még jó – így fordíthatnánk magyarra.

A betach (בֶּטַח) szószerinti jelentése: biztos, bizonyos. Néha gúnyorosan is használják: „naná, persze, majd ha fagy” értelemben.

A BÉT-TET-CHET (ב-ט-ח) gyök körül egész szó-bokor nőtt ki, jórészt a héber nyelvújításnak köszönhetően.

A bátuách (בָּטוּחַ) is biztosat, bizonyosat jelent, míg az ebből képzett bituách (בִּטּוּחַ) biztosítást.

A chevrát bituách (חברת ביטוח) – biztosító társaság. (Legtöbbször így, pontozás nélkül találkozunk vele: a BÉT alatti, i hangot jelző pontot az azt követő JOD betű pótolja.)

Az izraeli Állami Biztosító – héberül szó szerint Nemzeti Biztosító – a Bituách Leumi  (ביטוח לאומי).

A bitáchon (בִּטָּחוֹן) biztonságot jelent: lelkit, személyit, gazdaságit. Többesszáma: bitchonot (בִּטְחוֹנוֹת). Így nevezik a kölcsön visszafizetését, vagy a lakbér megfizetését előre biztosító letétet.

Izraelben a Honvédelmi Minisztériumot miszrád hábitáchon (משרד הביטחון) néven ismerik; a honvédelmi- vagy hadügyminiszter a szár hábitáchon (שר הביטחון).

(A miszrád irodát is, minisztériumot is jelent, a szár a klasszikus héberben herceget; a héber nyelvújítók ebből alkották meg a miniszter kifejezést. Egyes nyelvészek úgy vélik, hogy a bibliai héber „szár” szóból származik az angol Sir, sőt, az orosz cár szó is!)

A botéách ige azt jelenti: megbízni valakiben vagy valamiben. Megbízom benned: – áni botéách böchá (אֲנִי בּוֹטֵחַ בְּךָ), így mondja férfi férfinek; áni botéách bách (אֲנִי בּוֹטֵחַ בָּךְ), ha férfi nőnek mondja, míg a megbízom ige nőnemben: áni botáchát (אֲנִי בּוֹטַחַת).

A fontos emberek mögött látható kigyúrt, figyelmesen körbetekintgető biztonsági ember héberül: is bitáchon (אִישׁ בִּטָּחוֹן); a nagyforgalmú helyek előtt álló biztonsági őr a möávtéách (מִאְבָטֵחַ). (Egy ilyen cég בטחון – bitáchon, azaz Biztonság – feliratú sapkája látható képünkön.)

A mávtiách (מַבְטִיחַ) ige azt jelenti, hogy ígér; nőnemben mávtichá (מַבְטִיחָה).

A muvtách (מֻבְטָח, pontozatlanul  מובטח) kifejezés biztosított, garantált, megígért jelentésű.

A hávtáchá (הַבְטָחָה) – ígéretet, biztosítást jelent, tágabb értelmében védelmet is. Sokak által igényelt jövedelem-kiegészítő juttatás a hávtáchát háchnászá (הבטחת הכנסה), ahol a háchnászá: jövedelem, bevétel.

Az ávtáchá (אַבְטָחָה) ehhez hasonlóan biztonság, védelem értelmű. A chevrát ávtáchá (חברת אבטחה) őrző-védő céget jelent. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Kedd reggeli szívderítő

Én is a Facebook polgára vagyok.

Ezt a drágaságot pedig a "Dorombolda" fiókban találtam.

Most megosztom. Kellemes keddi napot, és doromboljatok ti is! =^..^=

Huszonkét éve...

Az évek telnek, de a nemzeti trauma nem oldódik. Ilyen, meg amolyan politikai szinezetet kap, városi legendák keltek szárnyra, de az újonnan feltámadt ország legrosszabb rémálma még mindig kísért.

Ezekben az órákban 22 éve, hogy egy fanatikus futóbolond agyonlőtte Jichák Rabin miniszterelnököt, Izrael újkori történetének egyik legkitűnőbb fiát Tel Avivban, az azóta róla elnevezett téren.

Zsidó polgár a zsidó állam kormányfőjét, és egyik legjobb katonáját. Aki kétszer vállalt döntő részt Jeruzsálem visszafoglalásában: először 1948-ban (a nyugati Újváros), majd 1967-ben (Óváros).

Emlékét Izrael népe örökkétig magával hordozza.

(A képen az első híradás látható: Rábin nircách. Rábint meggyilkolták.) ◙

Zsidó, náci, meleg • Kevin Wilshaw brit neonáci vezető, aki Hitler születésnapját ünnepelte, most előbújik a szekrényből, megvallja nemi irányultságát és zsidó származását

A brit The Independent és más lapok interjúi nyomán a pénteki Jediot Achronot is interjút közöl vele, amelyben többek között beszél tervéről: Izraelbe látogat és nyilvánosan bocsánatot kér a Soá-túlélőktől.

Mesél a neonáci vezető körökben eltöltött négy évtizedéről is, amelybe, szavai szerint, a gyűlölködés szenvedélye vitte.

A héberül tudóknak érdemes megvenni a Jediot pénteki számát: Janiv Chalili képes interjúja a „7 nap” melléklet hat oldalát tölti ki.

Az angolul értőknek az Independent videó-riportját ajánlom. (Szerzője az erősen magyar-zsidó-gyanús Rachel Revesz.) ◙

Vissza télire

Vasárnapra, október 29-re virradó éjjel, hivatalosan 3 órakor 2 órára kell az órákat visszaállítani a téli időszámításra. (Persze, ezt megtehetjük szombat este, lefekvés előtt is.) Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább tart az éjszaka, többet alhatunk.

A téli időszámítás 2018. március 23. péntekre virradó éjjelig tart: ekkor állítjuk majd az órákat előre, a nyári időszámítás szerint.

Az okostelefonok, az internethez kapcsolt számítógépek, a digitális televíziók óráit a szolgáltatók állítják vissza. ◙

Városom, Rehovot, október végefelé...

Rehovot, 130 ezer lakosú akadémiai város, "az én utcám". Délután +27 fok.  

Egy hét van még október hónapból, és a nyárnak csak nem akar végeszakadni...

A politikusok veszekednek, a kormány, az államelnök, a főellenőr egymás nyakának estek, perelhető-e hivatalban lévő kormányfő, vagy se, a sajtó ezen csámcsog, de Izraelben kellemes meleg van, a nyári párásság már mögöttünk van, de az első eső is.

A következő napokban lényeges változás nem várható.

Reméljük, a határokon sem lesz ez másképpen. ◙

Újabb „rakétacsöpögtetés” Szíriából • A Légierő csapást mért a kilövő támaszpontra

AZ EGYIK RAKÉTA MARADVÁNYA Fotó: Avihu Shapira

Szombaton hajnalban légiriadó volt a Golán fennsík településein. A légvédelmi berendezések öt rakéta kilövését regisztrálták izraeli terület felé.

A reggeli órákban összesen négy rakéta maradványait azonosították.

A hadsereg tájékoztatása szerint a Szíriában folyó belharcok folytán “csöpögtek át” a rakéták az izraeli határon.

A Légierő figyelmeztetésképpen három tüzérségi üteget támadott a határ szíriai oldalán, Kuneitra körzetében.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg szóvivője kijelentette: „Akkor is, ha ez nem kifejezetten ellenünk indított támadás volt, a Szíriát kormányzó rezsimet tekintjük felelősnek. Az ilyen lövedék-átszivárgásokra a jövőben keményebb izraeli válasz fog érkezni. Izrael nem tűri szuverenitásának megsértését és állampolgárai biztonságának a veszélyeztetését.”

Legutóbb csütörtökön ért izraeli területet Szíriából kilőtt rakéta, amelyet az Asszadhoz hű hadsereg és az ellene lázadó erők közötti harcok során lőttek ki. Izrael akkor is a Kuneitra körzetében elhelyezett rakétakilövő állásokat támadta. ◙

FORRÁS: Jediot Achronot; Kol Jiszráél (Izraeli Rádió)

Fedezd fel a héber nyelvet! Buktatók a héber olvasásban

Ha valaki legalább középfokon ismeri a héber nyelvet, az élőbeszédben semmi nehézséget nem talál. Viszonylag könnyű, logikusan építkező nyelv. Például a széfer (סֵפֶר), azaz a könyv és a szápár (סַפָּר), azaz a fodrász szavak, ha halljuk vagy mondjuk,  világosan megkülönböztethetők egymástól.

Ám írásban, ha nincsenek kipontozva – márpedig a könyvek (az imakönyvek, szótárak, verseskönyvek kivételével) és az újságok nincsenek – akkor bizony a pontozatlan "ספר" jelentését csak a mondatban fellelhető értelméből hámozhatjuk ki. Ehhez viszont el kell tudni olvasni, „le kell tudni fényképezni” az egész mondatot.

Akinek jó a vizuális memóriája, formákat jegyezhet meg, mint ezt a ספר alakú betű-hármast. Amelynek egyébként harmadik jelentése is van: a סָפַר azt jelenti, hogy számlálni. (A mai, szefárd kiejtés szerint ugyanúgy hangzik, mint a fodrászt jelentő סַפָּר csak a pontozása más.)

A legősibb, és talán legszebb szó minden nyelvben, így a héberben is az anya: ém (אֵם). Ugyanezzel a két betűvel írjuk le a „ha” jelentésű im (אִם) szót is.

Petach Tikvát, az újkori zsidó letelepülés elsőként alapított városát „ém hámosávot”-nak (אִם הַמּוֹשָׁבוֹת) nevezik: a települések anyja. 
Az anyanyelv – szfát ém (שְׂפַת אֵם). 

Herzl híres mondása viszont ezzel a szóval kezdődik: „im tircu, éjn zo ágádá” (אם תרצו אין זו אגדה). Igaz, a cionizmus mottóját a pesti születésű Herzl németül mondta: Wenn ihr wollt, ist es kein Märchen. Ha akarjátok, nem mese.

Izrael leghíresebb királyának nevét nem csak zsidók viselik: a Dávid (דוד) név a magyar és más kultúrákban is elterjedt.

Ám ugyanez a három betű pontozatlanul dod-nak is olvasható: így bácsit, nagybácsit jelent.

A lehetőségeknek még nincs vége: az ugyanígy írt dud jelentése: kazán, üst. A tetőkön látható, a napenergiát hasznosító vízmelegítő tartály héberül dud semes (דוד שמש).

A bö’ér (בְּאֵר) szó kutat jelent: Beér Séva városunk neve is ezzel a szóval kezdődik.  Ám a bé’ér (בֵּאֵר) ige azt jelenti, hogy megvilágítani, elmagyarázni.

Pontozatlan szöveg olvasásakor itt is a mondatban elfoglalt értelem segít.

A hasonló hangzású, de más betűkkel írt és más értelmű szavak is megzavarhatják a héber nyelvvel ilyen vagy olyan szinten ismerkedőt. 

Szochér-nak hangzik a kereskedőt jelentő סוֹחֵר, és a bérlő értelmű שׂוֹכֵר is.

A kár’á hangzású קָרָא jelentése: olvas, kiált, elhív. A kárá (קָרָה), az r hang utáni pillanatnyi megállás nélkül: történik, előfordul.

Vásott iskolás gyerekek gonosz vicce volt, amikor a „Chéder hámorim” (חדר המורים), vagyis tanári szoba feliratát némileg átalakították, éspedig úgy, hogy a ה betűből ח betűt csináltak. Az eredmény: „Chéder chámorim” (חדר חמורים) – szamarak szobája. A chámor (חמור) – szamár...

És ha már a füleseknél tartunk, emlékezzünk meg minden csacsi leghíresebbjéről, Bálám szamaráról. Ő nem chámor volt, hanem áton (אתון): a bibliai hébernek külön szava van a nőstény szamárra.

Gyakori buktató a HÉ (ה), a CHET (ח) és a CHÁF (כ) összekeverése.

Mózes bátyja, Áron héber neve Áháron (אהרן). A HÉ-t alig ejtjük: Ááron-nak hangzik. Ellentétben az ácháron (אחרון) szóval, ami utolsót jelent, és ahol kiejtjük az „erős” ch hangot. Nem mellesleg: a névnél nem írunk VÁV (ו)-ot az utolsó NUN elé, holott az O hang ezt indokolná, ahogy az ácháron szónál.

A bibliai neveket úgy írjuk, ahogyan az a Szentírásban áll. Például Áron fiatalabb, de nálánál nagyobb testvére, Mose (משה) nevét sem מושה-ként írjuk, és e sorok írója héber neve, a Simson is az I betűt jelző JUD (י) nélkül írandó, vagyis שמשון, és nem שימשון.

Egy hajszálnyi különbség vihart okozhat. Hogy miért? A száárá (שַׂעֲרָה) jelentése: haj, hajszál. A szöárá (סְעָרָה) viszont vihart jelent. Az ezektől csak egy magánhangzóban különböző szöorá (שְׂעוֹרָה) – árpa.

Gyakori forrása az elírásoknak az egyaránt heárá hangzású הֶאָרָה –felvilágosítás, megvilágítás, illetve a הֶעָרָה – megjegyzés.

Két „roé” hangzású szavunk van. A gyakoribb a lát jelentésű רואה ige de főnévként „látó”, jóstehetségű embert is jelent. A „roé chesbon” (רוֹאֵה חֶשְׁבּוֹן), szó szerint a számok, számadások látója – a könyvelő újhéber megnevezése.

A רועה – pásztor. Ősidők óta segítője, a nyájőrző kutya: kelev roim (כֶּלֶב רוֹעִים).

A héber-tanulás rögös útjának a kezdetén könnyen eltéveszthető a „gyorsan” értelmű máhér (מַהֵר), a „holnap” jelentésű máchár (מָחָר), illetve az „eladta” jelentésű máchár (מָכַר) szavak helyesírása.

Az ávád (עָבַד) a „dolgozni” ige múltidejű alakja, hímnemben: dolgozott. Ugyancsak ávád (אָבַד) a hangzása az „elveszni” ugyancsak múltidejű és hímnemű alakjának: elveszett.

(Az arabul beszélők, illetve akik azt hallás után elsajátították, különbséget tudnak tenni az ALEF [א] és az ÁJIN [ע] kiejtése között.)

Vannak olyan hasonlóságok is, amelyek rokonértelműek, mégsem azonosak.

Két „táá” – jelenidőben toe – hangzású igét ismer a héber nyelv. Az ismertebb az, amelyik TET (ט) betűvel kezdődik. A טעה jelentése: téved. A TAV (ת) betűvel kezdődő תעה másféle tévedésről szól: táá báderech (תעה בדרך) azt jelenti, hogy utat tévesztett. Amikor József bátyjai keresésére indult – akik végül eladták őt – eltévedt a mezőn. A Tóra szavai szerint: vöhiné toé bászáde (וְהִנֵּה תֹעֶה בַּשָּׂדֶה) (Mózes I, 37:15).

Tévedni emberi dolog. Ahogyan a héber kifejezi: táut löolám chozeret (טָעוּת לְעוֹלָם חוֹזֶרֶת), szó szerint a tévedés mindig visszatér.

Remélem, nem ebben a rovatban. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Megtorló légitámadás Szíriában

Hétfőn reggel az izraeli Légierő gépei megtorló légitámadást hajtottak végre egy szíriai rakétaállás ellen Damaszkusztól 50 kilométerre keletre, és négy bombával megsemmisítették azt.

A szíriai légierő két órával korábban orosz gyártmányú SA-5 föld-levegő rakétát lőtt ki a libanoni terület fölött repülő izraeli gépek felé, amelyek a Hezbollah ellenséges tevékenységét hivatottak figyelni. 

Az izraeli honvédelem az akció előtt egyeztetett a körzetben operáló orosz erőkkel. ◙

Ünnepek után

Véget értek Izraelben az őszi ünnepek. Ros hásáná, Jom Kippur, Szukot, Szimchát Torá – kértünk, amit kértünk, és kapunk, amit kapunk az előttünk álló (zsidó) esztendőben, az 5778-asban.

Az ünnepi hónap, Tisri végefelé járunk: a jövő héten, október 20-án már Chesván hónap újholdja tűnik fel az égen.

Azért valami még hátra van: vidám körmenetek indulnak Tóra-tekercsekkel a városokban, a mosávokban, de a vallásos kibucokban is. Héberül úgy hívják, hogy hákáfot s'nijot (הקפות שניות).

Fenti képünk Holon városában készült. ◙

Szimchát Torá örömünnepe Izraelben

Szerda estétől csütörtök estéig üli – azaz táncolja-vigadja Izrael népe a maga országában a Törvényadás örömünnepét, Szimchát Torá-t, egy napon S'mini Áceret ünnepével.

Sziszu vöszimchu böSzimchát Torá – שישו ושמחו בשמחת תורה – vigadjatok és örvendezzetek a Tóraadás örömében – ez olvasható a fenti képen. 

Az őszi ünnepek záróakkordja kezdetén kérjük a Jó Istent, hogy életet, jólétet, békét, nyugalmat adjon Izrael országának és a Föld minden lakójának az előttünk álló 5778-as évben. 

Izraelen kívül a fent említett két jeles napot két külön napon ülik meg. ◙

Megérkezett a Jore - az első őszi eső

Mint szinte minden évben, Szukot félünnepén menetrendszerűen megérkezett az országba az első őszi eső, amit a héber nyelv és hagyomány úgy hív, hogy jore – יוֹרֶה .

Az 5778. év első esőfrontja a Földközi tenger felől érkezik Izrael fölé, és hétfő reggel már zuhogó zápor köszöntötte az ország északi részét és a tengerparti régiót, Nahariától Askelonig. 

A hagyománytartó zsidóság éppen Szukot ünnepétől iktatja be imáiba az eső utáni kérést – és tart ez Peszáchig. Nyáron harmatért imádkozunk. ◙

Szukoti menetrend – ünnepnapok és félünnep-napok

Csütörtök este, napnyugta után véget ért Szukot főünnepe, amely teljes munkaszüneti nap volt.

Csütörtök estétől péntek estig – félünnep. Ilyenkor a szokásos köszöntés: moádim leszimchá – מוֹעֲדִים לְשִׂמְחָה.

Pénteken a szokásos pénteki nyitvatartás és forgalom, vagyis nagyjából a koradélutáni órákig.

Péntek estétől szombat estig – szombat, "Sábát Chol hámoéd".

Szombat estétől szerda estéig ismét félünnep. Egyes hivatalok rövidített munkanapot tartanak. A közlekedés általában hétköznapi, de figyelembe kell venni, hogy az Egged, a Dan és más busz-társaságok sofőrei előszeretettel vesznek ki ilyenkor szabadságot, tehát a járatok ritkábbak lehetnek.

Szerda estétől csütörtök estéig S'mini áceret - Szimchát Torá – teljes ünnepnap, munkaszünet.

Csütörtök este véget érnek az idei őszi ünnepek – Izraelben. Izraelen kívül egy nappal tovább tartanak az ünnepek, mert külön napon tartják a S'mini áceret-et és a Szimchát Torá-t. ◙

Sátrakban lakjatok

Szerdán, napnyugtakor kezdődik Szukot ünnepe, ami héberül Chág hászukot (חג הסוכות). Egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő a Peszách és a Sávuot), amikor Izrael népe felzarándokolt Jeruzsálembe, a Templomhoz.

Az ünnep hét napos. Utána, a nyolcadik napon záróünnep: a S’mini áceret (שמיני עצרת), amelynek a jelentése nyolcadik (napi) gyülekezés. Izraelben ezt egyszerre tartjuk Szimchát Torá (שמחת תורה) ünnepével, amelyek jelentése a Tóra öröme.  

A Szukot közismert magyar megfelelője a Sátoros ünnep. Mózes ötödik könyvében (16:13) van írva: „Hét napon át tartsd a Sátrak ünnepét, amikor már betakarítottad a termésedet a szérűdből és présházadból”. 

Ez tehát a termés betakarításának az örömünnepe is: „Chág háászif” (חג האסיף) neve is van. Az ászif begyűjtést jelent, de napjainkban inkább „beugrik” az ászéfá (אסיפה) szó, ami gyűlést, például lakógyülést – ászéfát dájárim (אסיפת דיירים) – jelent.

Az ünnep névadó szava a magyarul murisan hangzó szuká (סוכה), ami lombokkal vagy faágakkal befedett bódéféleséget jelent: ilyenekkel vándoroltak őseink a sivatagban, Egyiptomból jövet. 

Az „igazi” sátor neve héberül ohel (אוהל). A szuká, ellentétben az ohellel, stabil építmény, amelyet szél nem fújhat el és három fala van. A Tóra utasítása szerint hét napon át benne is kell lakni, vagyis enni-inni-aludni, hacsak nincs kibírhatatlanul nagy meleg vagy heves esőzés.

A hagyomány előírja a „vendégek” fogadását, ami már a Talmud korszakából származik, ezért az arameus „uspizin” (אושפיזין) szót használják rá. Sátrainkban hét vendég van jelen, ha nem is testi valójukban: Ábrahám, Izsák, Jákob ősatyáink, továbbá József, Mózes, Áron és Dávid. Mindannyiuknak bőven kijutott a vándorlásból és a sátorban lakásból.

A Szukot ünnephez tartozik a „Négyféle”, az árbáát háminim (ארבעת המינים), amint az Mózes harmadik könyvében (23:40) áll: „És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vígadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át". 

A díszfa gyümölcse az etrog (אתרוג), a pálmaág a luláv (לולב), amit Magyarországon lülefnek ejtettek, a hádász (הדס), ez a sűrűlombú fa ága, ami mirtuszág – a Hádász női név is –, végül a fűzfavessző, az árává (ערבה).

Hét napon át a „négyfélét” egybefogva jelennek meg a férfiak a zsinagógában. A nyolcadik napon tartják Szimchát Tórá örömtánccal egybekötött körmenetét, amelynek a neve hákáfot (הקפות) – ekkor már a „négyféle” nélkül.

Legyen hát ez az ünnep különös áldással, amint írva van a Tóra három helyén is, Szukottal kapcsolatban: vöszámáchtá böchágéchá, vöhájitá ách száméách (ושמחת בחגך והיית אך שמח) – vagyis örvendezzél az ünnepeden és boldog legyél.

Ezt persze könnyű mondani, de azért valamennyit tehetünk is érte, főleg, ha Fentről is kérünk és kapunk hozzá egy kis segítséget... ◙

A héber nyelv ösvényein

Svil –שְׁבִיל  – ez a szó felel meg héberül az ösvénynek. Szűk, egyenes út vagy csapás.

A svil házáháv – שְׁבִיל הַזָּהָב – szó szerint aranyösvény – nem egyéb, mint az arany középút.

A svil háháláv – שְׁבִיל הַחָלָב – viszont a tejút. Szolgai átvétele a latin via lactea kifejezésnek, amit nem csak a héber és a magyar, de az angol (milky way), az orosz (Млечный Путь), és egy sereg európai nyelv is átvett (a legröhejesebb a német Milchstrasse…).

Ugyanez a svil – hajválasztékot is jelent. „Svil báemca, svil bácád” – שְׁבִיל בָּאֶמְצַע שְׁבִיל בַּצַּד – azaz választék középen, választék oldalt: népszerű táncdal szövege volt néhány évtizede.

A héber nyelv egyik legfontosabb határozószava a bisvil –  בִּשְׁבִיל–, amelynek szintén a svil szó az alapja és azt jelenti, hogy részére, számára, -ért. Mint a névmások és a legtöbb határozószó, ez is ragozható személy- (én-te-ő stb.) szám- (egyes-többes), továbbá nemek (hímnem-nőnem) szerint.

Példa, egyes szám:

Bisvili – בִּשְׁבִילִי – azaz részemre, számomra. A héber így gondolkodik: háhávilá higiá „bi-svili” – החבילה הגיעה בשבילי – a csomag az „én ösvényemen” jött; azaz részemre. (svili = svil seli, összevont birtokos)

Ha azt halljuk, hogy „ze lo bisvili” – זה לא בשבילי – abból kelletlenség, elutasítás hallatszik ki: „ez nem nekem való”; „én ezt nem akarom”…

Részedre, számodra hímnemben: bisvilhá – בִּשְׁבִילְךָ – , nőnemben: bisviléh – בִּשְׁבִילֵךְ.

(Ha nem pontozunk, a kettőt ugyanúgy, ugyanazokkal a betűkkel írjuk le: בשבילך.)

Részére, számára hímnemben: bisvilo – בִּשְׁבִילוֹ –, nőnemben: bisvilá – בִּשְׁבִילָהּ.

Többesszámban:

Részünkre, mindkét nemben: bisvilénu –  בִּשְׁבִילֵנוּ

Részetekre, hímnemben:  bisvilhem – בִּשְׁבִילְכֶם, nőnemben: bisvilhen – בִּשְׁבִילְכֶן

(Vagyis a különbség csak a végső hang, illetve betű: itt m, ott n.)

Részükre, hímnemben:  bisvilám – בִּשְׁבִילָם, nőnemben: bisvilán – בִּשְׁבִילָן

(A különbség hím- és nőnem között itt is az utolsó hang és betű: itt m, ott n. ) ◙

Héber nyelvoktatás:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com