Betekintés Izrael olvasztótégelyébe

Befejeződtek Szukkot félünnep-napjai. Beköszöntött a Szombat, amellyel együtt búcsúzunk Szukottól és az idei őszi ünnepektől, amelyeket beárnyékolt az országunkat is megfertőző világjárvány.

Itt, Izraelben e Szombathoz most két ünnep is társul: Smini áceret (שמיני עצרת) és Szimchát Torá (שמחת תורה) Izraelen kívül a két jeles napot egymás után tartják.

Soha, mióta az Állam fennáll, ennyi vita, ennyi vádaskodás, ennyi konfliktus, ennyi ellenségeskedés, ennyi idegeskedés még nem volt az őszi ünnepek alatt, vezetők és polgárok, szakértők és egyszerű emberek között.

Persze: békeidőben, egészségben, kellemes kiránduló nyárvégi hetekben velünk ünnepel a nyugalom. Most azonban, amikor a fülledt hőségben kényszerű maszk mögé bújunk, arcunkat nem mutathatjuk, minden borul. Ember és ember, zsidó és zsidó, arab és arab között. Izrael 9 milliós népessége tucatnyi társadalmi rétege mind a magáét védi, a hagyománya, értékrendje mögé rejtőzik. Minden áron.

                                               ✧      ✧      ✧ 

Olvasztótégely. Divatos kifejezés volt ez az Állam első éveiben, amikor 70 vagy 80 diaszpórából érkeztek haza Izrael fiai. Lakás helyett sokaknak sátortábor jutott, húsétel helyett jutányosan importált fagyasztott hal. A megtermelt kevés zöldséget, gyümölcsöt csak a gyerekeknek osztották.

És mégis kialakult a száznyelvű alijából a héberül beszélő ifjúság. Az olvasztótégelynek természetesen héber neve is van: kur hituch (כור היתוך).

Számunkra, régebben alijázottak számára feledhetetlen a budapesti származású DOSH (דוש) bűbájos karikaturája, „akinek” alkotója a Szrulik nevet adta: Izraelke. (Cikkem bevezető ábrája) Az olvasztótégely siker-nemzettje.

Az azóta eltelt két nemzedék társadalma megalapozódott, az olvasztótégely tartalma felhígult. A vezetők egyre kevésbé mutatnak személyes példát, ideges városi polgárok képesek megütni a rend őrét, de amazok sem mindig takarékoskodnak egy-egy odacsapással.

✧      ✧      ✧

Kicsiny országunk társadalmában szerkezeti hibák vannak. Szerintem életveszélyesek, amennyiben a Területek nélkül 22,000 km²-es, hosszú távon életképtelen „kis Izrael” 9 milliós lakosságát öt vagy hat egymással potenciális konfliktusban álló entitás alkotja.

1. Az államot megalapító, kiharcoló askenázi-európai, zömmel világi vagy mérsékelten hagyományőrző népesség utódai, „három gyerek és két kutya” vagy fordítva – ez az államot védő és fenntartó intelligencia java.

2. Az askenáziak előtt, elsőnek hazatért „keleti”, szefárd zsidóság, tömegeiben kevésbé tanult és művelt, nemzeti felfogású, szélsőségekre hajlamos, de az országépítéshez és az állam védelméhez messzemenően hozzájáruló tömegek.

3. Az Állam alapításakor itt megmaradt 150-200 ezres, ma kétmilliós, részben ellenséges érzelmű arab népesség (biztos kivétel a drúz és cserkesz lakosság, kb 200 ezer fő, és talán a keresztény-arab kisebbség, kb. 150 ezer fő).

4. Az Állam alapításakor néhány ezer főnyi, ma már milliós, a népesség többi rétegétől elkülönülő, a honvédelemben és az építő munkában minimális részt vállaló, viszont a szociális hálót rendkívüli mértékben megterhelő ultraortodox-zsidó (chárédi) tömeg a maga különleges törzsi igényeivel és követeléseivel (ez az arabok többségére is jellemző) 

5. Küllemében, műveltségében az első csoporthoz hasonló, de attól több paraméterében eltérő százezres tömeg a kilencvenes évek óta érkezett „oroszok”: többségük nem, vagy csak részben zsidó, a zsidó mivoltban döntő főrabbinátus által maguk vállalta zsidóságukból megalázóan kiközösítettek. 

6. A nyolcvanas évek óta több hullámban behozott etiópiai népesség. Zsidó voltukban széles körben kételkednek. Szaporaságuk jóval átlag fölötti, az összes többi réteg ódzkodik befogadásuktól – az önkormányzatok ide-oda tessékelik őket, "jaj, csak ne hozzánk!". Vezetőik követelődzése folytonos: alijáztassanak további tízezreket!

✧      ✧      ✧

Az olvasztótégelyből egymás után csapódnak ki a többé-kevésbé már egybeolvadt elemek.

A nyugatias parlamentáris demokrácia játékszabályait ebben a szituációban eljátszani „mission impossible”. Izrael Állam kibernetikai nagyhatalom, katonai középhatalom, mindez harmadik világbeli társadalommal és problémákkal.

Isten óvja Izraelt!

Szukot félünnepén áldást, egészséget Izrael házának és az egész világnak!

Chol hámoéd Szukot

שבוע טוב ומועדים לשמחה ולבריאות! (עד ליום ו', לערב שמחת תורה)

Jó hetet, és áldással, egészségben eltelő Szukot-félünnepet kívánok. Moádim leszimchá!

(Október 9, péntek estéig)

Szukot, Sátoros ünnep 2020 ✡ חג הסוכות תשפ"א

Október 2-án, péntek este veszi kezdetét idén a Sátoros ünnep, héber nevén Szukot, vagy Chág hászukot. Ellentétben a néhány nappal korábban tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: “...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból...”

A héber Szukot szó többesszámban van és “sátrakat” jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül “ohel” – hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szó szerint ma nagyon kevesen tartják: csak a fő étkezésekre vonul be a család. 

Az előírásos “szuká” stabil és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az errefelé szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki. Ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A “szuká”-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnep hagyományához tartozik még a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak e négy növényt két kezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

✧    ✧    ✧

Izrael zsidók lakta településein eddig magán- és közösségi sátrak sokaságával lehetett találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tudott saját “szukát” építeni, az a vallási előírás minimumát teljesítve a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatta. A járvány miatti korlátozások azonban ebbe is beleszólnak: most jobbára csak a legközelebbi családtagok ülhetnek együtt sátruk lombtetői alatt.

Az ünnep október 9-éig, péntekig estig tart, és Szimchát Torá fejezi be péntek estétől szombat kimeneteléig.

Az ilyenkor szokásos “hákáfot” körmenetekre a járvány korlátozásai miatt az idén nem kerül sor.

 ✧    ✧    ✧

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti ősz még a forró európai nyarat idézi. Az ünnep első és utolsó ünnepnapja közé eső félünnep-napokon az irodák és a tömegközlekedés járatai a rendkívüli rendelkezéseknek megfelelően működnek. Az iskolai és egyetemi oktatás komputeres táv-foglalkozású, vagy hagyományos, frontális folytatása és dátuma az adott tanintézetnek adott rendelkezésektől függ. ◙

Jom Kippuri nyelvlecke ✡ Kippur, Káppárá – miről van szó?

 

Az idén vasárnap este kezdődik és hétfő estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért való önkéntes jóvátételt, váltságot.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A „bűnbak”, héberül „száir láázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל) egy bakkecske volt, amelyre a jeruzsálemi Templomban a kohén hágádol, a főpap Jom Kippurkor kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd az állatot kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti” (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. (Ezt a szociális tartalom mellett is szörnyűnek találom; a modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.)

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פדיון כפרות) – vagyis a káppárá megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják. 

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וידוי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m´chál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol ártatlanul. 

A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.

A kófer hájisuv (כופר הישוב) önkéntes gyűjtőakció volt 1938-tól – ekkor volt az arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a „jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi kiadásainak a fedezésére.

Az eltörlés fogalma jelenik meg a „kofér” (כּוֹפֵר) kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háne´esám káfár beásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb értelmű a „káfár beikár” (כפר בעיקר) kifejezés, ami már istentagadást jelent. (Az ikár – elv: itt a hit vezérelvére utal.)

A „kfirá” (כפירה) – eretnekség, istentagadás.

Fenti jelentésekkel nem hozható kapcsolatba, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk a falut jelentő „kfár” (כפר), vagy a fagy értelmű „kfor” (כפור) szót is, amely utóbbira mostanában némi nosztalgiával gondolunk.

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és bűnbakok soha többé ne legyünk.

Gmár chátimá tová – גמר חתימה טובה

Ros hásáná 5781 – ראש השנה תשפ"א ❋ Jó csillagzat alatt teljen ez az év!

 

Ros hásáná, szó szerint: az év feje. A magyar beszédben a zsidó újév. Kétnapos ünnep: a zsidó naptárban Tisri hónap 1. és 2. napja. A Gergely naptárban a legkorábban szeptember 6-ára, a legkésőbben október 5-re eshet. Első napja hétfő, kedd, csütörtök vagy szombat lehet.

Tisri nem az első hónap: az a Niszán. Tisri a hetedik hónap, amelynek elsején, amit ma Ros hásáná-ként ünneplünk, „minden világra jött lélek elvonul az Örökkévaló előtt, mint a sorozásra váró katonák”. 

Az idén szeptember 18, péntek estétől (az ünnep előestéje) szeptember 20, vasárnap estéig tart.

Ez az év az Alkotás szerinti 5781. év, héber betűkkel leírva: תשפ"א (TÁV-SIN-PÉ-ÁLEF).

Nem Teremtés, hanem Alkotás: a Teremtés hatodik napja. De miféle Alkotás a kezdet, amelytől számoljuk az éveket?

Alkotás (héberül jecirá, יצירה) alatt Ádám megalkotását érti a hagyomány.

Hogy Ádám, vagyis az Ember – héberül ezt jelenti – kevesebb, mint hatezer éve jelent volna meg a Földön? Meddig tartott a hatodik nap? És az előtte való napok? Rejtélyek a sok-sok metafórával megtűzdelt héber Szentírásban.

Az evolúciós elmélettel szembemenő kreácionista, vagyis a Tóra szövegét szó szerint értelmezők olyan számításokat végeztek, amelyek szerint a Földön ma élő közel 8 milliárd ember igen kevés ősre vezethető vissza, és azok nem több százezer, hanem csak néhány ezer évvel ezelőtt élhettek.

Mások a ma élő emberiséget egyfajta mutációnak tekintik, amelyet egy fölöttünk létező dimenzió lényei – angyalok? – klónoztak, vagyis programozták sejtjei örökítő anyagát.

A Tórában ez áll: „Alkossunk embert a képmásunkra, hasonlatosságunkra” – Náásze ádám becálménu kidmuténu –  וַיֹּאמֶר אֱלֹהִים, נַעֲשֶׂה אָדָם בְּצַלְמֵנוּ כִּדְמוּתֵנוּ (Mózes 1., 1:26).

Így, többesszámban!

✧ ✧ ✧

Két néven említi a Tóra ezt az ünnepet: emlékezés napja és sófárfúvás napja. Micvá, vallási kötelezettség a sófár, a kos-szarv hangját hallani. Ez Ábrahám (Ávráhám) ősapánk hajlandóságára emlékeztet, aki fiát, Izsákot (Jichák) isteni parancsra feláldozta volna Morijá hegyén, de az Isten egy kost küldött áldozatul Izsák helyett. (Mózes I., 22.) 

✧ ✧ ✧

Rossz ómennel kezdjük ezt az évet Izraelben egy világjárvány kellős közepén, kapkodó, tétovázó politikusokkal, és vezetőihez zömmel bizalmatlan néppel. Ilyen őszintén talán még soha nem kívántuk:

Jó évre legyünk felírva és bepecsételve!

Lesáná tová tikátévu vetéhátému

לְשָׁנָה טוֹבָה תִּכָּתֵבוּ וְתֵחָתֵמוּ

Izrael bezár három hétre • Országos zárlat Ros hásánától Szukot végéig • A zárlat pénteken délután 14:00-kor kezdődik • Várható költség: 6.5 milliárd sékel • Netanjáhu: lehet, hogy tovább fog tartani, mint három hét

PHOTO: AP

Hosszadalmas és szenvedélyes viták után a kormány vasárnap este úgy döntött, hogy három hétig tartó országos zárlatot hirdet, amely szeptember 18-án, Ros hásáná ünnep beköszönte előtti pénteken délután, 14 órakor kezdődik, és Szukot ünnep utáni vasárnapig, október 11-ig tart.

A zárlati korlátozások lényege:

> A lakás elhagyását legfeljebb 500 méteres távolságra engedélyezik. 

> Zárt helyen legfeljebb 10 fő, nyílt terepen legfeljebb 20 fő gyűlhet össze

> Lehetőség van egyéni sportolásra

> Pénteken minden oktatási intézmény zárva tart

> Bezárnak az éttermek (hazaszállítás engedélyezve), a szállodák, az edzőtermek, az uszodák és a szórakozóhelyek.

> Élelmiszert árusító üzletek nyitva tartanak, gyógyszertárak ugyancsak.

> Az ünnepi ima-összejövetelek korlátozott mértékben engedélyezettek

A Pénzügyminisztérium nyomására a magánszektorban a „lila” jelzésű korlátozások mellett folyhat munka olyan helyeken, ahol nincs nyilvános félfogadás, ahol nem foglalkoznak kereskedelemmel, és nem tartoznak a vendéglátó- és szállodaiparhoz.

A közszférában jelentősen csökken a munkavállalók száma, de számukra elérhető lesz a munkahely. A tömegközlekedés várható rendjéről nem közöltek részleteket.

A korona-kabinetben múlt héten elfogadott vázlattal ellentétben, amely szerint az oktatási rendszer már szerdán bezárul, a kormány Joáv Galant közoktatási miniszter javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy az intézmények péntek estig még működnek. Roni Gámzu professzor, a koronavírus járvány letörésére kinevezett projekt koordinátor ezt ellenezte, mondván, hogy éppen az iskolák jelentik a legnagyobb fertőzési forrást.

Vasárnap este úgy tűnik, hogy a Ben Gurion repülőteret nem zárják be, amint azt az Egészségügyi Minisztérium javasolta, hanem a legutóbbi, tavaszi zárásnál korlátozottabban fog működni. Az ügyben hivatalosan csak kedden határoznak.

Vezető közgazdászok becslése szerint a vasárnap este elhatározott vesztegzár gazdasági terhe körülbelül 6,5 milliárd sékelre fog rúgni.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Lehetséges, hogy a zárlat tovább fog tartani, mint három hét.

Jákov Litzman rabbi, lakás- és építésügyi miniszter még a zárlat jóváhagyása előtt bejelentette lemondását, tiltakozásul a hagyományos nagyünnepi zsinagógai szertartások létszám-korlátozása miatt. 

Ászáf Zamir, Zeév Elkin és Amir Perec miniszterek a zárlati terv ellen szavaztak.

A kormányülésen részt vett és a teljes zárlat ellen érvelő kórházi igazgatók szerint "Felesleges rémisztgetésnek vagyunk tanúi. Egyáltalán nem állunk közel az egészségügy összeomlásához". ◙

Négyezer fölött a napi azonosított vírusfertőzöttek száma • Javaslat: két hetes országos zárlat. Döntés: vasárnap • Harc a miniszterek között: a nép egészsége vagy az állam érdeke?

A koronavírussal foglalkozó miniszteri bizottság csütörtök este hosszas viták után úgy döntött, hogy a zsidó újév előestéjétől két hétig tartó teljes zárlatot javasol, amelyet a kormánynak vasárnap kell jóváhagynia vagy elutasítania, esetleg abban változtatásokat eszközölnie.

Amennyiben a javaslatot a kormány változatlanul jóváhagyja, szeptember 18, péntek estétől október 2, péntek estéig, Szukot ünnep beálltáig leáll minden, nem életfontosságú munka- és kereskedelmi tevékenység. A színházak, a mozik, a hangversenytermek, a szórakoztató és a turistákat kiszolgáló intézmények, a plázák (kenjonim) zárva tartanak. A konditermek, uszodák szintén.

Az élelmiszert árusító boltok és a gyógyszertárak kinyitnak.

Az éttermek elfogadhatnak megrendeléseket hazaszállításra.

A tanintézetek zárva maradnak; az általános iskolák ötödik osztályától felfelé internetes távoktatásra térnek át.

Az állam polgárainak elrendelik, hogy otthonukat ne hagyják el 500 méternél távolabbra, kivéve élelmiszer, gyógyszer beszerzése vagy gyógykezelés okán.

Az ünnepi istentiszteletek és egyéb közösségi ima-alkalmak a szuperfertőzőnek nyilvánított ún. “piros” önkormányzatok területén zárt térben legfeljebb 10 fő, nyílt téren 20 fő számára engedélyezett.

A javaslat második szakaszában, az első lezárást követő két hétben kevésbé szigorú intézkedések lépnének életbe: több üzlet és vállalkozás kinyithat, a lakosság mozgása az adott településen belül nem lesz korlátozva, de az önkormányzaton kívüli utazás még mindig tiltva lesz.

Az iskolák továbbra is zárva, a gyülekezésre vonatkozó korlátozások érvényben maradnának.

Újabb két hét elteltével a harmadik szakasz következik: a Ronni Gamzu professzor által javasolt zöld, sárga, narancssárga vagy piros jelölésű önkormányzatok területén a fertőzöttség akkori állapotának megfelelő könnyítések lépnek életbe.

A javaslatot a miniszteri bizottság nyolc tagja támogatta, négy ellenezte, a leghangosabban Jákov Litzman rabbi, a Tórahű Zsidóság párt vezetője.

A javaslatot megelőző heves vitában az egészégügyi miniszter, Juli  Edelstein az ünnepek kimeneteléig, október 10-ig teljes, országos zárlatot kívánt elérni, mivel a minisztérium orvos-szakértői csak így látják célravezetőnek a 4000 fölötti napi fertőzöttség letörését napi 400 alá. 

A szakértői panel egyes tagjai a teljes Tisri hónap alatti, vagyis október 16-ig tartó teljes, országos zárlatot tartanának helyesnek, a 3×2 hetes fázisok nélkül.

Az ellenoldalt Jiszráél Katz pénzügyminiszter képviseli. Vezető közgazdászok szerint egy szeptember 18-tól október 10-ig tartó országos zárlat 15… 20 milliárd sékel veszteséget okozna az államgazdaságnak.

Vírusfertőzés csütörtök éjfélig

• Elvégzett tesztek csütörtökön           ~ 40,000

• Beazonosított fertőzöttek csütörtökön      4,146

• Fertőzöttek a járvány kezdete óta        147,379

• Aktív fertőzöttek csütörtökön             34,731

• Súlyos állapotban                            482

• Közülük lélegeztetőn                         135

• A vírus szövődmémyeibe belehaltak

  a járvány kezdete óta                      1,086

Netanjáhu kiegyezett az ultraortodoxokkal • Zárlat helyett éjszakai kijárási tilalom • Ultraortodoxok: oktatási intézményeink bezárása elfogadhatatlan • Az arab városokban súlyos konfliktusokhoz vezethet az esküvők betiltása

 

NETANJÁHU MINISZTERELNÖK ÉS KOALÍCIÓS PARTNERE: SZÓ SE LEHET ZÁRLATRÓL

Vasárnap este a miniszteri bizottság elhalasztotta a “piros”, szuperfertőző városok zárlatának jóváhagyásáról folytatott vitát.

A halasztás oka a Likud-koalícióban részt vevő két ultraortodox párt nyomása, aminek következtében Benjamin Netanjáhu miniszterelnök új tervezetre kényszerült.

A vita előtt Netanjáhu miniszterelnök megbeszélésre hívta Jákov Litzman rabbi (képünkön; az askenázi-hárédi Tórahű zsidóság pártja) és Árje Der´i (a keleti zsidóság SASZ pártja) minisztereket, hogy megvitassák az eredetileg tervezett teljes zárlat alternatíváit.

Mindkét ultraortodox politikus tiltakozott  a 40 ultraortodoxnak tekinthető, és szuperfertőző, “piros” település oktatási intézményeinek a bezárása ellen.

A szóban forgó önkormányzatokban az óvodák és a speciális oktatás kivételével az iskolákat is bezárnák, ám ezt nem mindegyik érintett település hajlandó betartani.

A “piros” települések végleges listáját hétfőn teszik közzé, de várható, hogy benne lesz Bné Brák, Bét Semes, Betár Ilit, Elád, Immanuél, Dáliját el-Kármel, Kafr Kászem, Tajbe, Tira és Umm el-Fahm.

Más városok is szóba kerültek, mint lehetséges “piros” városok: Asdod, Askelon, Kochav Jáir, Netivot, Szdérot és Eilat.

Gamzu professzor projekt-koordinátor kifejezte aggodalmát a vallásos pártok nyomása miatti kompromisszummmal kapcsolatban, de elismerte: az adott politikai körülmények közepette nincs mit tenni. 

A vasárnap esti tervezet korlátozásai: 

> Éjszakai kijárási tilalom 19:00 és 05:00 óra között

> Oktatási intézmények bezárása, kivéve az óvodákat és a gyógypedagógiát

> Minden üzlet bezárása 19:00 órakor, az alapvető szükségleteket kielégítők kivételével

Juvál Steinitz energiaügyi miniszter a halasztási döntésre reagálva kijelentette: “A számítás egyszerű. Naponta 3000 új igazolt koronavírus-fertőzött, az évente több mint egymillió beteg, és négymillió polgár karantén alatt. Amelyik ország az első helyen áll a napi új fertőzöttek számában, az az első helyet fogja elfoglalni a súlyos betegek és a halottak számában is. Általános zárlat és azonnali szigorú intézkedések az egyedüli mód a fertőző betegek számának a drasztikus csökkentésére.”

További súlyos probléma a számos, ugyancsak “piros”, szuperfertőző arab település, ahol az önkormányzatok vezetői kijelentették: a náluk szokásos, nagyszámú meghívott jelenlétében megtartott esküvők betiltása akár lázadáshoz is vezethet. ◙

Döntött a korona-kabinet: hétfőtől zárlat a szuperfertőző „piros” településeken • Gámzu professzor: nem zárható ki országos zárlat kihirdetése • Egymillió ember kerülhet hatósági korlátozások alá

A korona-kormánybizottság miniszterei csütörtökön elfogadták a „piros”-ként kijelölt 30 – kizárólag arab és ultraortodox zsidó – önkormányzat területére elrendelt zárlat részleteit. 

A kötelező korlátozások hétfőn lépnek életbe és a forgalmat, az üzletek nyitvatartását és az oktatási intézményeket érintik. A zárlatot csak akkor oldják fel, amikor a vírusfertőzöttség aránya az illető település népességének az egy százaléka alá esik.

A korlátozások betartását a rendőrség fogja ellenőrizni.

A magas kockázatú „piros” önkormányzatok területén hétfőtől életbe lép:

> A tömegközlekedés korlátozása

> A településre való be- és kilépés korlátozásai

> Nappal a lakóházat 500 méternél távolabbra nem szabad elhagyni, az éjszakai órákban egyáltalán nem, csak megfelelő indokkal

> Az oktatási intézmények bezárnak, a speciális oktatás, a gyógypedagógia és az óvodák kivételével

> Üzletek bezárnak, kivéve az alapvető dolgokat – élelmiszert, gyógyszert – árusítókat

A zárlat egyes források szerint egymillió, mások szerint 600 ezer izraeli polgárt fog érinteni. Vasárnap további településeket rendelhetnek zárlat alá. Kilátás van rá, hogy Asdod, Netivot és Rahat ezek közé fog tartozni.

Ronni Gámzu professzor, a  koronavírus-járvány letörésére kinevezett projekt-koordinátor egy kérdésre válaszolva elmondta: egyáltalán nem zárható ki egy országos zárlat kihirdetése a közeljövőben.

Juvál Steinitz energiaügyi miniszter, a korona-kabinet tagja a „piros” területek zárlatával kapcsolatban a következőket mondotta: „Két hónappal ezelőtt már javasoltam ezt, de akkor senki sem értett egyet velem. A zárlat az első hullám után fantasztikusan sikerült, de túl gyorsan nyitottunk, és a közönség nem volt óvatos. Most a világ országai között szinte leprásoknak számítunk.” ◙

Ugrásszerű súlyosbodás: háromezer fölött a napi újkoronások száma • Pénteken dönt a kormány a "piros" önkormányzatok zárlatáról • Mérlegen az országos zárlat

A szerdán elvégzett vírustesztek adatai szerint minden eddiginél magasabb az egy nap alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, és immár meghaladta a háromezret.

A kormány pénteken dönt a további emelkedés megfékezésére teendő intézkedésekről. A legvalószínűbbnek egyelőre az úgynevezett "piros" települések átmeneti lezárása tűnik.

Ronni Gámzu professzor (képünk) bejelentette: amennyiben egy héten belül, szeptember 10-ig nem javul a fertőzöttség országos aránya, teljes zárlatot lesznek kénytelenek elrendelni Izraelben.

A részletes statisztika szerint a fertőzöttség terjedése csúcsán az arab városok és községek állnak, ezeket az ultraortodox települések követik.

Aggasztó jelenség például a Kármiél városban tapasztaltak, ahol kisszámú ultraortodox közösség él, ám a helyi jesivában 200 fiatal fertőződött meg.

A csütörtök reggel közzétett adatok:

Vírusfertőzés szerda éjfélig

• Elvégzett tesztek szerdán               ~ 30,000

• Beazonosított fertőzöttek szerdán          3,074

• Fertőzöttek a járvány kezdete óta        121,464

• Aktív fertőzöttek szerdán                 23,261

• Súlyos állapotban                            423

• Közülük lélegeztetőn                         125

• A vírus szövődmémyeibe belehaltak

  a járvány kezdete óta                        969

✧    ✧    ✧

A járvány okozta belpolitikai helyzetet bonyolítja, hogy a kormányon belül többen nem értenek egyet Ronni Gámzu professzorral, a fertőzés letörésére kinevezett, feltétlenül hitelesnek tekintett tudós szakemberrel. ◙