A Hezbollah és az irániak vesztesége: hat-hat fő, köztük egy tábornok és két parancsnok ♦ A terrorszervezet "rakétaesőt" ígér ♦ Alagutas terrortámadástól tartanak a libanoni határ mellett élő izraeliek

Az iráni Forradalmi Gárda közölte: a vasárnap délután, a Golán-fennsík szíriai oldalán fekvő Kuneitra mellett végrehajtott helikopteres támadásban összesen hat iráni tiszt vesztette életét, köztük Mohammed Allah-Dadi tábornok (alább az Al Dzsezira televízió által róla közölt kép).

Az irániak a libanoni siita Hezbollah terrorszervezetnek nyújtanak segítséget, amely a szíriai polgárháborúban a siita-alauita Asszad elnök oldalán harcol a szunnita Iszlám Állam fegyveresei ellen. (Izraelt mindkét irányzat halálos ellenségnek tekinti.)

A támadás során a Hezbollah hat fegyverese is meghalt, vagyis a vasárnap délután helikopterről kilőtt két rakéta összesen 12 fegyveres személy halálát okozta.

Izrael hivatalosan nem nyilatkozik a támadással kapcsolatban.

A Hezbollah szervezethez közeli személy a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a szervezet hat halottja között két magasrangú parancsnok van: Mohammed Isza (43) és Dzsihád Mugnijje (25), utóbbi a 2008-ban Damaszkuszban gépkocsijába rejtett bombával megölt Imád Mugnijje fia.  

A Hezbollah hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy Izraelt rakéták ezreivel árasztja el. 

Libanonban teljes készültségben állnak az ENSZ békefenntartó egységének a katonái, és a libanoni hadsereg is.

Izraelben hétköznapi nyugalom van, katonai járművek rendkívüli mozgása nem tapasztalható, de a kabinet kedden összeül a kialakult helyzet megvitatására. A szíriai és a libanoni határövezetben Vaskupola tipusú rakétaelhárító ütegeket telepítettek.  

A TV10 értesülése szerint a libanoni határ izraeli oldalán lévő települések tartanak túloldalról ásott alagutakon érkező terrortámadástól, és, miután hivatalos segítséget az esetleges alagutak detektálására nem kapnak, magánúton kívánnak talajvizsgálatokat megrendelni. ◙

Beduin zavargások a Negevben ♦ Rahat beduin településen megütköztek a rendőrökkel – egy halott, húsz sebesült

Súlyos zavargások törtek ki vasárnap Rahat beduin településen Számi el-Dzsáher beduin fiatalember temetésén, akit, a helyiek állítása szerint, múlt szerdán rendőrök golyója ölt meg.

A húszéves fiatelembert kábítószer-kereskedelem gyanújával tartóztatták volna le, ám a kiérkezett rendőröket helyi lakosok kőzápora fogadta. A tömegből valaki tüzet nyitott a rendőrökre, amire a rendőrök fejek fölé célzott lövésekkel válaszoltak. A fiatalember e tűzváltás során vesztette életét – mindmáig nem tisztázott körülmények között.

Számi el-Dzsáher vasárnapi temetésén több ezren vettek részt, és a jelenlévő rendőröket megtámadták. Lövöldözésekre ezúttal nem került sor, de a kialakult verekedésekben és lökdösődésekben egy személy rosszul lett és meghalt, huszan megsebesültek.

A halott fiatalember édesapja azzal vádolja a rendőrséget, hogy amikor fia holttestét akarta megtekinteni, elfogták, megbilincselték és megverték. Az apa felhívással fordult Izrael beduin fiatalságához, hogy ne vonuljon be az Izraeli Hadseregbe. (A drúz kisebbség fiai mellett a beduinok zöme is katonai szolgálatot teljesít,)

A rendőrség a következő napokban megerősített jelenléttel védi a Negev lakosságát egy esetleges beduin "intifáda" ellen. ◙

A Golánon támadott a Légierő ♦ Hezbollah-vezetőket öltek meg az izraeli rakéták

DZSIHÁD MUGNIJJE ÉS MOHAMMED ISZA, A HEZBOLLAH TISZTJEI. A HÉBER FELIRAT: HUSZÁL – FELSZÁMOLVA

Libanoni és szíriai televíziók értesülése szerint az Izraeli Légierő harci helikoptere vasárnap délután két rakétát lőtt ki a Golán fennsík szíriai oldalára, Kuneitra város közelében.

A támadással egyidőben két vadászgép körözött a térségben.

Értesülések szerint két, szíriai területről a közeli Libanon felé tartó járműre lőtték a rakétákat, amelyeken a libanoni siita Hezbollah szervezet katonai vezetői utaztak, és néhány iráni is. 

Jelentések szerint a járművek összesen kilenc utasából öt vagy hat meghalt, köztük Dzsihád Mugnijje [a nemzetközi sajtó angolos átírásában Jihad Mughniyeh], Imád Mugnijje Hezbollah-terrorvezér  fia. 

Az apa halálát Damaszkuszban, 2008. februárjában egy gépkocsijába rejtett bomba okozta. 

A név szerint említett halottak között van Mohammed Isza [Muhammad Issa], a Hezbollah magasrangú tisztje, valamint Abu-Ali Taptabai iráni tiszt.

A Hezbollah elismerte a támadás tényét és a halálos áldozatokat, és, mint hasonló esetekben, bosszút esküdött. Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezére legutóbb csütörtökön fenyegetőzött Izrael elleni rakétatámadással.

A hadsereg nem kommentálta a hírt. Név nélkül nyilatkozó izraeli hivatalos személy közölte: a gépkocsin utazó személyek Izrael elleni rakétatámadást készítettek elő. 

Mose "Bugi" Jáálon honvédelmi miniszter egy helyi rádiónak adott interjúban emlékeztetett rá, hogy Naszrallah a múlt héten azt állította, hogy fegyveresei nem tartózkodnak a Golán fennsíkon. "Ha a támadás híre igaz, akkor Naszrallah az, aki magyarázattal tartozik" – mondta a honvédelmi miniszter. ◙

Legutóbbi felmérés: a balközép-centrista Hámácháné vezet a Likuddal szemben ♦ Ha most lennének a választások...

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió által a „Smith” irodától megrendelt felmérés legfrissebb adatai szerint az utóbbi napokban tovább növekedett a Munkapárt (Ávodá) és a Hátnuá párt egyesüléséből alakult Cionista tábor (Hámácháné hácioni) előnye az évtizedek óta kormányzó jobbközép Likuddal szemben.

A felmérés kérdései a pártok élén álló Binjamin Netanjáhu, illetve Jichak Hercog személyi alkalmasságára vonatkoztak, és a megkérdezettek többsége utóbbira szavazna, ha a választásokat ezekben a napokban tartanák.

A harmadik helyen jelenleg a nemzeti-jobboldali Hábájit hájehudi (A zsidó otthon) áll, élén Naftali Bennett milliomos üzletemberrel.

A politikai programját a szociális kérdésekre kihegyező Mose Kahlon "Kulánu" (Mi mind) pártjának nyolc mandátumot jósol a felmérés. A volt Likud-képviselő valószínűleg a balközép koalícióhoz fog csatlakozni. 

A felmérés adatai szerint tovább tart az Avigdor Lieberman által vezetett Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk), az oroszajkú szavazók százezrei által egykor támogatott párt mélyrepülése: egy hete még 7 mandátumra értékelték, ma csak 6 ülést kapna a Kneszetben.

Az összesen 15 mandátumnyira becsült két ultraortodox párt, a SASZ és a Jáhádut háTorá játszhatja a mérleg nyelvét – ami, intézményeik támogatási igényei miatt, komoly fejfájást okozhat a leendő pénzügyminiszternek.

A kérdések kérdése természetesen a kisebb pártok koalíciós hajlandósága: melyik kihez csatlakozik  majd világnézettől, vagy puszta érdektől vezetve. (Az általános választásokra két hónap múlva, március 17.-én kerül sor.)

A felmérés szerint a Kneszet mandátumai ma így oszlanának meg:

BECSÜLT MANDÁTUMOK SZÁMA  PÁRT:             A PÁRT ÉLÉN ÁLL: 

********************

******               26  Ávodá (Hámácháné)Jichak „Buzsi” Hercog

********************

****                 24  Likud            Binjamin „Bibi” Netanjáhu

****************     16  Bájit hájehudi   Naftali Bennett

********              8  Kulánu           Mose Kahlon

********              8  Jés Atid         Jair Lapid

********              8  SASZ             Arje Der’i

*******               7  Jahadut haTora   Jákov Litzman, Mose Gafni

******                6  Merec            Zehava Galon

******                6  Jiszráél Béjténu Avigdor Lieberman

******                6  Chadas (komm.)   Aiman Uda

*****                 5  Raam–Balad (arab)Ahmed Tibi

-------------------------------------------------------------------
                     120 A Kneszet képviselők száma

Milliós tiltakozó tömeggyülés Párizsban a terror-ellen ♦ Binjamin Netanjáhu, Avigdor Lieberman, Naftali Bennett és Éli Jisáj képviselte Izraelt ♦ Jeruzsálemben temették el a kóser élelmiszerboltban végrehajtott mészárlás négy zsidó áldozatát

Milliós tömeggyülésen tiltakozott Franciaország a terror ellen.

A párizsi Place de Rebublique-ról induló, 400 méteres meneten François Hollande francia köztársasági elnök mellett többek között részt vett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol, Ahmet Davutoğlu török, Orbán Viktor magyar, Bohuslav Sobotka cseh és Zoran Milanovic horvát miniszterelnökök, Klaus Iohannis román államfő.

Izraelt Binjamin Netanjáhu miniszterelnök, Avigdor Lieberman külügyminiszter, Naftali Bennett nemzetgazdaságügyi miniszter és Éli Jisáj képviselte.

Jelezte jöveteli szándékát II. Abdallah, Jordánia királya, valamint Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke is.

A Hamasz félhivatalos lapjának a Facebook-oldalán dicsőítő felirattal tették fel a három gyilkos terrorista képeit, majd az egészet eltávolították.

A „Charlie Hebdo” szatirikus újság szerkesztőségében szerdán, majd a „Hyper Cosher” kóser élelmiszerüzletben pénteken végrehajtott terrorakciók során összesen 17 ember vesztette életét.

A kóser élelmiszerboltban dolgozó Yohan Cohen (20) közgazdaságtant tanult, egy bankban akart elhelyezkedni. Legutóbb egy hónappal ezelőtt, nagyapja temetése alkalmával járt Izraelben, előtte többször is.

Philippe Barham (45) négy gyermek apja, akinek első házasságából származó tizennégy éves fia szeptember óta édesanyjával Izraelben él. Informatikus volt, de az utóbbi időben biztosítási ügynökként dolgozott a bolt közelében. Testvére egy párizsi előváros rabbija. Úgy tervezte, hogy alijázik családjával, szüleit is itt temettette el.

Yoav Hattab (21) egyedül élt Párizsban. Édesapja, Benjamin Hattab rabbi Tunéziában iskolaigazgató, az ottani zsidó közösség egyik vezetője. A rendőrség közlése szerint amikor a terrorista azzal fenyegetőzött, hogy megöl egy túszul ejtett három éves kisfiút, megpróbálta kiragadni a támadó kezéből a géppisztolyt, de ez nem sikerült: a terrorista főbe lőtte. 

A tuniszi születésű François-Michael Saada (63) nyugdíjalap-pénztár kezelője volt. Két gyermeke Izraelben él.

A terrorakció négy zsidó áldozatát Jeruzsálemben, a Hár hámönuchot temetőben helyezték örök nyugalomra kedden.

Franciaország miniszterenöke, Manuel Valls azt mondta: ha százezer spanyol származású francia állampolgár elhagyná Franciaországot, nem mondhatná, hogy Franciaország többé nem ugyanaz, ami volt. De ha százezer zsidó hagyná el, akkor Franciaország többé nem lenne ugyanaz: egy ilyen esemény a Francia Köztársaságot bukásra ítélné. 

Franciaországban 400 ezertől 600 ezerig terjedő becslések vannak forgalomban a zsidó népesség létszámát illetőleg, miután hivatalos nyilvántartás az állampolgárok vallásáról nem létezik. ◙

Vasárnapra virradó éjjel még járhatatlan a 90, a 367 és a 234. számú országút ♦ Az 1. számú Tel Aviv – Jeruzsálem műút szombat este járható

Szombaton este három autópálya maradt zárva: a Holttenger térségében vezető 90. számú, Éjn Bokék és Drágot között, a 367. számú, a Lámed-Hé és Ecion között Jeruzsálem közelében, valamint a 234. számú, a Céélim-hídnál, Beér Sévától nyugatra.

A Jeruzsálemet Tel Avivval összekötő 1. számú fő közlekedési út szombat este járható, ugyanúgy a fővárosból kivezető 443. számú is.

A Golán fennsík útjai is szabadok, itt azonban ne álljanak meg az útpadkán, mert a vihar kimoshatott néhány, a Jom-Kippuri háborúból itt maradt “döglött” aknát. ◙

Jeruzsálem környéke, Cfát és Árád: pénteken szünetel a tanítás ♦ Nem járhatók az országutak: Golán, Galilea, Gus Ecion, Hebron

A rendkívüli időjárásra való tekintettel Jeruzsálemben és környékén pénteken nem nyitnak ki az oktatási intézmények, beleértve a Héber Egyetemet.

A fővárosban a villamos közlekedik, az autóbuszok fennakadásokkal.

Nem lesz tanítás Hár Ádár, Kirját Jeárim, Betár Elit és Kirját Árbá, Bét-Él településeken, Gus Ecion legtöbb településén, a Hebrontól délre található településeken (Hár Chevron), továbbá Cfát és Árád városokban.

Áriél egyetemén pénteken rendes tanítási nap lesz.

Autópályák: a Golán fennsíkon és Galileában a péntek reggeli erős havazás miatt több autóút járhatatlan.

A Negevben a 90. műút a Holttenger-parti Éjn Bokék és Dárgot között elöntések miatt nem járható. ◙

Csavarhúzós szurkálás az Óvárosban

Csütörtökön este a jeruzsálemi óvárosi Oroszlános kapu (Söchem vagy Damaszkusz kapu) előtti térségen egy arab csavarhúzóval megszúrt egy 21 éves jesiva-tanulót, aki a valószínűleg Nyugati Falhoz igyekezett.

A tettes elmenekült, a rendőrség nyomoz utána.

A fiatalember sérülését közepesen súlyosnak ítélték az orvosok, akik a Sááréj Cedek kórházban kezelésbe vették.

Legutóbb december végén, ugyanitt szúrtak meg két rendőrt, egyiket a nyakán, másikat a kezén. ◙

A Szentföldre beköszöntött a tél

Mózes 5. könyve  'Dvarim', 28. fejezet, 12. vers:

יִפְתַּח ה' לְךָ אֶת אוֹצָרוֹ הַטּוֹב אֶת הַשָּׁמַיִם לָתֵת מְטַר אַרְצְךָ בְּעִתּוֹ וּלְבָרֵךְ אֵת כָּל מַעֲשֵׂה יָדֶךָ

Megnyitja neked az Örökkévaló az ő dús kincsestárát, az Eget, hogy megadja országodnak esőjét a maga idejében, és megáldja kezednek minden munkáját...

A Kineret (Genezáreti tó) szintje 7 centiméterrel emelkedett az utóbbi napokban. A Jordán folyón másodpercenként 70 köbméter víz zúdul a kiszáradóban lévő Holttenger felé.  A Hermon hegyet méteres hó borítja. Jeruzsálem magasabban fekvő negyedeiben még napokig megmarad az 5 centiméteres hóréteg. 

A hegyvidéki önkormányzatok csütörtök este helyzetértékelést tartanak és eldöntik, hogy pénteken megnyitják-e az oktatási intézményeket.  Jeruzsálemben nem lesz tanítás.

A Jeruzsálemből Tel Avivba vezető 1. számú autópálya valószínűleg járható lesz minden gépjármű számára, mindkét irányban. A Golánon és Galileában valószínűleg több országút lezárva marad a jegesedési veszély, a Holttenger közelében vezető 90. számú műúton pedig a lehetséges elöntések miatt. Döntés itt is csütörtök este várható.

A csapadékos időjárás a meteorológiai előrejelzés szerint legalább vasárnapig fog tartani. ◙ 

Likud előválasztások: Netanjáhu fölényes győzelme – de a választók alig fele szavazott

A kormányzó Likud párt december 31-ére, szerdára előrehozott előválasztása, amit itt az angol primaries [prájmeriz] szóval jelölnek, az elvárásoknak megfelelően az eddigi elnök, Binjamin Netanjáhu miniszterelnök fölényes győzelmével végződött.

A győzelmet némileg beárnyékolja, hogy az összesen 96 ezer fős bejegyzett Likud-tagságnak mindössze 54 százaléka vette a fáradságot, hogy elmenjen szavazni a 600 szavazóhelység valamelyikébe.

Míg az első hely nem volt vitás, a pártlista többi helyezése annál inkább. A második helyet Gilád Erdan belügyminiszter foglalja el, a harmadikat Juli Edelstein, a Kneszet elnöke, a negyediket Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter. Az ötödik helyen a Likud-pártlista legmagasabb helyére került asszony, Miri Regev végzett, őt Szilván Salom követi a hatodik, és Mose „Bugi” Jáálon honvédelmi miniszter a hetedik.

A nyolcadik Zeév Elkin, a kilencedik Cáchi Hanegbi, a tizedik Dani Danon, akinek magasabb besorolást jósoltak. Ugyanígy járt a 12. hely birtokosa, Juvál Steinitz is, bár ez a hely is még „reálisnak” számít.

A „reális hely” a Likud, mint tömegpárt szempontjából az első húsz körül húzható meg. Ennyi mandátumot valószínűsítenek a Likudnak a március 17-én tartandó általános választásokon. Aki például a negyvenedik lett a listán, annak semmi esélye sincs, hogy a következő, 20. Kneszetben Likud-képviselő legyen. 

A legfelül végzettek számára bizonyos egy miniszteri tárca vagy legalább helyettesi állás – mindez természtesen annak a függvényében, hogy a Likudnak hány mandátumot adnak majd a szavazók, és, hogy a párt a kormányalkotás érdekében hány más párttal kényszerül koalíciós szerződést kötni – hiszen a partnerek is követelnek miniszteri tárcákat.

A párt két korábbi nagy esélyese is „kiesett a szórásból”: a Netanjáhutól politikai nézeteikben jobbra álló Mose Feiglin, a kipát viselő, a Nyugati Part telepeseinek kiemelkedő híve és szószólója, és az ugyancsak erősen nemzeti felfogású, agilis és népszerű fiatalasszony, Cipi Hotoveli.

Feiglin, aki régebben a Likud vezetésére és a miniszterelnökségre is pályázott, ezek után búcsút int a Likudnak és új pártot alapít, esetleg csatlakozik Éli Jisáj újonnan alapított „Háám itánu” (A nép velünk van) pártjához. Nem tudható, hogy a karizmatikus politikus a zömében telepes-barát Likud-szavazók közül hányat visz majd el márciusban.

Netanjáhu győzelmi beszédében a kialakult pártlistát, vagyis a Likud új összetételét minden más párténál jobbnak nevezte, majd kifejezte meggyőződését, hogy a márciusi általános választásokon biztos győzelmet arat legnagyobb kihívója, a „Mácháné hácioni” néven futó Munkapárt, és annak vezetője, Jichák „Buzsi” Herzog felett.

Megfigyelők egyetértenek abban, hogy Netanjáhu számára az új összetételű Likud sokkal irányíthatóbb, „kezesebb” lesz, miután a belső ellenzék szószólói sokat veszítenek befolyásukból. ◙

Dráma a SASZ pártban: a nagy rabbi áldása és a kis politikusok futása

AMIKOR MÉG MEGFÉRTEK EGY PÁRTBAN: ÉLI JISÁJ ÉS ÁRJE DERI OVADJA JOSZÉF RABBI OLDALÁN 

Árje Deri és Éli Jisáj a SASZ keleti ortodox párt szellemi vezetője, a néhai Ovadja Joszéf rabbi legkedvesebb, tehetséges és rátermett káderei voltak a párt megalakulása, 1984 óta.

Deri volt az első, ebben senki sem kételkedett: már huszonévesen miniszterségig vitte. Ám 2000-ben egy 155 ezer dolláros megvesztegetés vádjával három évi börtönbüntetésre ítélték,  amiből közel két esztendőt le is töltött a Máászijáhu fegyházban. Az ítélet ellen hívei tömegtüntetéseket tartottak. A „hu zákáj” (ő ártatlan) éveken át harsogó jelszó maradt a hagyományhű, legfőképpen észak-afrikai származású szefárd tömegek ajkán.

Ekkor jött el a második számú ember, Éli Jisáj órája: átvette a SASZ vezetését. Ám Deri, aki politikusi alkat, nem jól viselte a magányt: bő évtizedes szünet után, 2011-ben bejelentette visszatérési szándékát a politikai életbe.

És a „Maran”, vagyis Ovadja Joszéf rabbi áldásával visszatért: előbb, mint Jisájjal közös pártvezér, majd 2013-ban ismét egyeduralkodóvá lett a párt élén. („Ez csak egy letét volt, amit most vissza kell adni” – indokolta a „Maran” a vezetés visszavételét Jisájtól és visszaadását Derinek.)

A konfliktus magva a két vezető között régebben is fennállt, a „Maran” 2013. októberében bekövetkezett halála előtt is, és azóta is.

A dráma 2014. decemberében érkezett el csúcspontjához, amikor Éli Jisáj 30 évi tagság után kilépett a SASZ pártból, és közölte, hogy új pártot alapít „Háám itánu” (A nép velünk van) néven.

Ám ekkor valaki – mindmáig rejtély fedi, hogy ki – nyilvánosságra hozott egy 2008-ban felvett videószalagot, amelyen a megboldogult „Maran”, azaz Ovadja Joszéf rabbi „gonosz” és „tolvaj” jelzőkkel illeti Árje Derit. A videót december 28-án a TV2 közvetítette.

Deri bejelentette kilépését a SASZ pártból és a Kneszetből: képviselőségéről való lemondási nyilatkozatát december 29-én adta át Juli Edelsteinnek, a Kneszet elnökének.

Követői napokon át kérlelték, hogy vonja vissza kilépési nyilatkozatát, Deri azonban – egyelőre – hajthatatlannak tűnik, bár felröppentek olyan értesülések, hogy talán mégis visszalép a visszalépéstől…

Éli Jisáj váltig tagadja, hogy köze lenne a titkos video-felvételhez, ám az ellene kialakult lincshangulat miatt éjjel-nappali személyi őrzőket kellett kirendelni mellé. Deri azóta kijelentette, hogy évek óta tud a videófelvételről, de nem érezte szükségét, hogy reagáljon rá, és nem feltételezte, hogy valaki képes lesz azt a hírközlő médiának kiadni. ◙

Az "Iszlám Állam" nevében gyilkoltak volna ♦ A Sin-Bét sikeres rajtaütése Hebronban

Vasárnap engedélyezték a közlést: a Sin-Bét, Izrael belbiztonsági szolgálata és a hadsereg terror-ellenes alakulatának a katonái tavaly novemberben Hebronban letartóztattak egy háromtagú terrorsejtet, amelynek tagjai a Szíriában és Irakban harcoló Iszlám Állam nevében terveztek elkövetni gyilkosságokat.

A három palesztin arab: a 22 éves Ahmed Seháde, a 21 éves Muhammad Zaru és a 23 éves Kuszáj Maszaude katonákat tervezett meggyilkolni, és azok egyenruháiban és elrabolt fegyvereikkel izraeliek között hajtottak volna végre tömegmészárlást.

Tavaly már elkövettek egy terrorakciót: robbanótöltetet dobtak katonák felé.

A jelentés nem részletezi, hogy a gyanúsítottak személyesen részt vettek-e Szíriában vagy Irakban a fegyveres harcban, mindössze annyit közöltek, hogy ideológiailag az Iszlám Állammal azonosulnak. ◙

Izrael fontolóra veszi Mahmud Abbász nemzetközi bíróság elé állítását háborús bűnök miatt ♦ Felfüggesztik a Palesztin Autonómiának járó vám- és adóbevételek folyósítását

Külföldi hírügynökségek jelentik: az izraeli kormány fontolóra veszi Mahmud Abbász (Abu Mázen) és más palesztin vezetők nemzetközi bíróság elé állítását háborús bűnök és terrortevékenység pártolása miatt.

A lépésre azt követően kerülne sor, hogy a Palesztin Autonómia vezetője a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon kíván pert indítani Izrael, illetve vezető izraeli katonai és polgári személyek ellen, a nyáron lefolytatott "Cuk ejtán" (Szilárd sziklaszirt) hadműveletben állítólag elkövetett háborús bűnök, valamint a Nyugati Parton folyó zsidó településépítések és -bővítések vádjával.

Az eljárásokat az Egyesült Államokban és más nyugati államokban folytatnák le nemzetközi fórumokon.

Az eljárás jogi alapját az képezné, hogy Mahmud Abbász kormányzata közösséget vállalt a Gázai-övezetet uraló Hamasz-kormánnyal, amelyet az Egyesült Államok és több nyugati állam terrorszervezetként tart nyilván, miután az rakétatámadások ezreit hajtotta végre polgári célpontok ellen, szervezeti alapelvében pedig Izrael Állam megsemmisítése szerepel.

További bizonyíték a Palesztin Autonómia által kiadott, illetve engedélyezett tankönyvekben található Izrael- és zsidógyűlöletre szító szövegek, ami ugyancsak sérti az emberi jogokat. 

Benjámin Netanjáhu miniszterelnök szombaton a kormány válaszlépéseként úgy döntött, hogy Izrael felfüggeszti a Palesztin Autonómiának járó vám- és adóbevételek folyósítását, amelyeket Izrael szed be, és továbbít havonta az Autonómiának. 

Ezeknek összege átlagosan havi 500 millió sékelt tesz ki, ami a Palesztin Autonómia költségvetésének körülbelül a kétharmada.

A decemberi vám- és adóbevételek átutalása pénteken lett volna esedékes, ennek átutalása azonban már nem történt meg.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a hét végén aggodalmát fejezte ki a tervezett palesztin lépés miatt, és amerikai reakciókat helyezett kilátásba, ami alatt az évi 400 milliós segély befagyasztása értendő, amelyet az Egyesült Államok a Palesztin Autonómiának folyósít. 

A két bevételi forrás "elapadása" lényegében működésképtelenné tenné az Autonómiát. ◙ 

A Palesztin Autonómia csatlakozik a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz ♦ Vég nélküli jogi csatározások várhatók

NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG. KI ÍTÉL KIT?

Mahmúd Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke 2014. december 31-én, szerdán aláírta az emberi szabadságjogokat rögzítő Római Egyezményt, amely néhány héten belül lehetővé teheti a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (International Criminal Court, ICC) való csatlakozást, tekintve, hogy az ENSZ közgyűlése 2012. november 29-én elismerte Palesztina állam-voltát, így a csatlakozási kérelmet a szavazati többség valószínűleg támogatni fogja. 

A nemzetközi jog szakértői szerint az aktus megindított egy vég nélküli jogi csatározást Izrael és a palesztin, illetve a muzulmán világ jogászai között, amely az Izrael-ellenes propagandát új dimenzióba emelheti, ám gyakorlati hatása alig lesz.

A lépés nyilvánvaló célja Izrael katonai és polgári vezetőinek háborús bűnössé nyilvánítása nemzetközi fórumok előtt és által.

Izraelnek egyedül kell védekeznie a befeketítésére irányuló propaganda-hadjárat ellen. Ugyanakkor a másik félnek sem lesz  könnyű dolga. Izrael nyilvánvalóan számos ellen-panasszal fog élni a több évtizedes palesztin terror tervezői és szervezői ellen, akik között bizonyíthatóan megtalálhatók a Palesztin Autonómia vezetői is. A Gázai-övezetet uraló Hamasz rakétatámadásai ellen viszont bajos lehet panaszt emelni, minthogy ott a Palesztin Autonómia hivatalos fennhatósága vitatható.

A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság kompetenciája bűnügyekre vonatkozik, politikai kérdések megvitatására nem. Az pedig, hogy ez vagy az az ügy miként határozható meg, további  bonyodalmas nemzetközi jogi csűrés-csavarás tárgya lehet.

Egy, a maga komolyságára valamit is adó bírói testületnek az arányosságra is tekintettel kell lennie. Szíriában a kormányerők és az azzal harcoló – és talán a közeljövőben kormányra kerülő – lázadók eddig 200 ezer embert öltek meg és hárommillió embert tettek földönfutó menekültté. Szudánban és Eritreában szabályos népirtás folyik, de Egyiptom elnöke sem bánik kesztyűs kézzel saját ellenzékével.

Az övéik által elkövetett véres terrorakciókat megünneplő “palesztin” arabság fentiekhez képest ideális jólétben és biztonságban él Izrael “elnyomása” alatt…◙

Biztonsági előrejelzés 2015-re: viharos idő várható

AZ AMAN – אמ"ן, אגף מודעין – LOGÓJA

Az AMAN, Izrael katonai hírszerzése közzétette a soron következő polgári év előrelátható eseményeit.

Az ilyen előrejelzéseket lehet röviden, és lehet hosszasan értékelni.

A rövid értékelés: körzetünkben viharokra számíthatunk.

Hosszabb analízisek a nyomtatott és internetes sajtóban egyaránt rendelkezésre állnak. Mi a 'ynet', a Jediot Ahronot hírportálja és a 'DebkaFile' internetes hírszerzési elemző honlap értesüléseiből szemelgettünk.

Abban minden józan értékelés megegyezik, hogy viszonylag megbízható előrejelzéseket csak a következő néhány hónapra lehet adni, már csak a körzet folytonos, drámai változásai miatt is. A Közel-Keleten az utóbbi években lezajlott események és a kialakult, vagy éppen alakulófélben lévő szituációk azonban megengednek távolabbi következtetéseket is.

Az Izraelt 1000-1500 kilométeres sugarú körben környező országok kevés kivétellel szétesőfélben vannak, vagy már nem is funkcionálnak önálló államként.

A 2010-ben, Tunéziában kezdődött „Arab tavasz” tucatnyi arab államot zilált szét, és a vágyott stabilitás, a jobb élet helyett legtöbbjükben káoszt, belháborúkat, szegénységet hozott. Ez viszont a tömegeket, és ezen belül a soha nem látott munkanélküliségtől leginkább szenvedő, kilátástalan jövőjű fiatalságot a radikális Iszlám felé tereli.

• Északkeleti, legbarátságtalanabb szomszédunk, Szíria a szétesés állapotában leledzik. Az országból eddig több, mint hárommillióan menekültek el, a közel négy éve tartó polgárháború halottai számát 200 ezerre becsülik. A központi hatalom, a Basar Asszad és a hatalmát fenntartó, kisebbségben lévő alauita törzs az ország területének talán, ha egynegyedét ellenőrzi. A többi fölött az egyre erősebb „Kalifátus” Iszlám Állama, és más, egymással is hadakozó hadurak fegyveresei osztoznak.

A Golán keleti szegélyén fekvő, a Jom Kippuri háborút lezáró 1974-es fegyverszünet után Szíriához visszakerült Kuneitrától északra – vagyis az izraeli határhoz igen közel – velünk ellenséges drúz falvak vannak, amelyek a mind az áru- és fegyvercsempészetnek, mind a terrortevékenységnek biztos fedezékként szolgálnak.

A körzetbe visszatérő oroszok Iránnal vállvetve fegyverrel és szakértői gárdával igyekeznek segíteni a damaszkuszi kormánycsapatokat, ám katonai szakértőik arra a konklúzióra jutottak, hogy a szíriai hadsereg nem lesz képes feltartani a keletről támadó Iszlám Állam fegyvereseit, és az Asszad-rendszer talán már a 2015. évben végső vereséget szenved.

Már az elmúlt évben gyakran hallhattuk a hírekben, hogy a Golán fennsík túloldalán, vagyis a Damaszkusztól délre csatározó fegyveresek lövedékei izraeli területen csapódtak be. Szíria hozzánk legközelebbi régiójában a viszonylag mérsékelt, szunnita „Szabad Szíriai Hadsereg” lázadói harcolnak. Izrael bizonyos humanitárius – és talán egyéb – segítséget nyújt nekik, és az általuk ellenőrzött terület, legalábbis egyelőre, ütközőzónát képez az izraeli határ és az iszlamista Dzsabhat el-Muszra és az Iszlám Állam uralta területek között. Ám, ha utóbbiak erői a Golán-határhoz jutnak, az nagy kihívás elé állítja az északi határ védőit.

• Északi szomszédunk, Libanon szuverenitását immár nem csak a Hezbollah veszélyezteti: a szíriai határ felől fel-felbukkannak az Iszlám Állam és más csoportok fegyveresei is. Nem tudható, milyen lesz a viszony a siita Hezbollah – amely Asszad oldalán harcol – és a hangsúlyosan szunnita Iszlám Állam, avagy Kalifátus között: jelenleg ellenséges. A Hezbollát támogató Irán az Iszlám Állam hadserege ellen harcol.

• Irakban a szíriaihoz hasonló a helyzet. A bagdadi kormány amerikai és iráni (!) katonai segítséggel igyekszik az ország területéből egyre nagyobb területet leharapó Iszlám Állam katonai erőit visszavetni. A bagdadi kormány az országából ugyancsak részt követelő kurdokkal igyekszik szövetkezni. A véres öngyilkos merényletek egymást érik. Irakban eddig kétmillió ember menekült külföldre, további kétmillió pedig Irakon belül kényszerült menedéket találni.

A következő évben véglegesen három részre szakadhat a britek által az első világháború után kreált Irak, de egy függetlenné váló Kurdisztánt a maga kurd kisebbségétől rettegő Törökország azonnal megtámadna, míg a kelet-iráki siita tömegek a „hittestvér” Iránhoz csatlakozhatnának. Ez Irak, mint független állam végét is jelentené, ami viszont vég nélküli vallási és törzsi háborúkhoz vezethetne a Tigris és az Eufrátesz völgyében.

• Déli szomszédunk, Egyiptom stabilitását – egyelőre – Abdel-Fattah al-Sziszi tábornok biztosítja, akit a hadsereg nevezett ki az ország élére egy jól sikerült puccs után 2013 nyarán, a demokratikusan megválasztott iszlámista Mohamed Murszi, a Muzulmán Testvériség jelöltje helyébe.

Az elnökké avanzsált tábornok vasmarokkal tart csendet-rendet országában. Al-Sziszi tábornokot Amerika is kritizálja, mert, bár „új, modern Egyiptomot” ígér és elhárította egy Irán-szerű totális iszlám diktatúra létrejöttét, mégis a választói többség akarata ellenében került hatalomra.

Egyiptomban a hadsereg befolyása döntő mind társadalmi, mind gazdasági téren. Így volt ez Nasszer, Szadat és Mubarak alatt is. A 90 milliós, katasztrofálisan túlszaporodott népességű országra a hadsereg mindent rá tud erőltetni. Egyiptom gazdasága ennek a tömegenek az igényeit semmilyen téren nem tudja kielégíteni, de amíg a fejlett Nyugat technikával, fegyverrel, élelemmel segít, a nagyobb bajok elodázódnak.

Al-Sziszi elnöknek barátságtalan a viszonya a Muzulmán Testvériségből kiágazott gázai Hamasz mozgalommal. Hadserege és rendőrsége hadat visel a Szináj félszigeten garázdálkodó Anszar Bajt al-Makdisz terrorhadsereg ellen, amely nemrégiben hűségeskűt fogadott az Iszlám Államnak. Az egyiptomi hadsereg és rendőrség sorra felszámolta a Gázai-övezetből egyiptomi területre vezető csempészalagutakat (vagy azok zömét).

Mindez az Amerikát, a nyugati kultúrát és Izraelt zsigerből gyűlölő bigott muzulmán tömeg akarata ellenére történik. Senki sem tudhatja, mikor robban ki egy szikra, iszlamista tüntetők halála vagy egy éhséglázadás, és Kairó utcáin ismét vér folyik, a mecsetek visszaszerzik teljhatalmukat, és déli határunkon a jelenlegi viszonylagos nyugalom is a múlté.

• Jordánia stabilnak mondható, bár egyre több fiatal szökik át az északi és keleti szomszédban – Szíriában és Irakban – harcoló Iszlám Állam seregébe. Az óriási munkanélküliség – 20-25 százalék – a mindent elöntő korrupció, a gazdagok és szegények közötti kiáltó ellentét hatalmas elégedetlenséget szül a fiatalság körében.

II. Abdallah király tehetségben elmarad  apja, a néhai Husszein király mögött. Legfeljebb szerencséjük hasonló: a fokozódó elégedetlenség, az egyetemi fiatalság lázadozása ellenére mindeddig trónján maradhatott. Ez az ifjúság pedig, közte a sok Nyugaton tanult diplomással, érti, felfogja a különbséget az izraeli ifjúság életmódja és a sajátja között, és gyűlöli Izraelt. Napirenden vannak az Izrael elleni tüntetések, követelik az izraeli követség bezárását, a kereskedelmi kapcsolatok beszüntetését, legutóbb pedig a gázszállítási egyezmény törlését.

Ha egy második „arab tavasz” a közeljövőben megdönti a Hasimita trónt, minden eddiginél súlyosabb biztonsági válsággal kell szembenéznünk. Jordániával közel 400 kilométer hosszú közös határunk van, a Kinerettől délre, a Jordánba ömlő Jármuch folyótól a Vörös tenger partjáig, az Eilat és Akaba közt húzódó határig. E határtól nyugatra pedig ott a kibékíthetetlen Palesztin Autonómia, amely a Jordán folyóig kíván terjeszkedni, vagyis közös határt követel Jordániával.

• A fél Európányi Szaud Arábia stabilitását iszonyatos olajvagyona biztosítja, a Nyugat-barát uralkodóház és az ahhoz rokoni szálakkal kötődő vezető réteg egyeduralmát látszólag semmi nem veszélyezteti. 

• A borús kilátásokban némi fénysugár: a Perzsa-öbölbeli Katar, amely mindeddig a Hamasz fő pénzügyi támogatója volt, most Egyiptommal békül, aminek a gázai terrorszervezet fegyverkezése látja – remélhetőleg – kárát.

• A libanoni siita Hezbollah, amely önkéntes fegyvereseivel Asszad elnök oldalán avatkozott be a szíriai polgárháborúba, súlyos vérveszteséget szenvedett a szunnita Iszlám Állam elleni harcokban. 

Az AMAN szakértői kiértékelése szerint mind a Hamasz, mind a Hezbollah meggyengült, és a korábban tervezett, Izrael nagyvárosai elleni hosszútávú rakétaháború helyett rövidtávú, határmenti rakétatámadásokra, valamint védekező stratégiára rendezkednek be. 

• A tőlünk távolabbra fekvő Libia egy nyugati, egy keleti és egy sivatagi független államalakulatra esett szét. Szudán egy északi arab és egy déli, zömében keresztény néger lakosságú, iszonyúan elmaradott részre bomlott. Jemen és Eritrea sem tekinthető többé egybefüggő államnak.

• A katonai elhárítás a körzet hiányzó stabilitásának egyik okát abban találja, hogy hiányzik a jobb híján „világ csendőrének” titulált domináns nagyhatalom. Az Egyesült Államok hadereje egyre kevésbé hajlandó ezt a szerepet betölteni: ahol igen, ott erre csakis arab államok koalíciójával teszi. A nagy orosz haditengerészeti támaszpont a szíriai Tartusz kikötővárosban az egykori szovjet dominancia visszaszerzését célozza a Közel-Keleten, és ez Izraelnek semmi jót nem ígér. Erre utal a fokozódó orosz-egyiptomi haditechnikai együttműködés is.

• Izrael választási korteshadjárattal és egy lehetséges kormányváltással néz szembe az új évvel. Újonnan kinevezett vezérkari főnök ismerkedik az előtte álló tennivalókkal, a Honvédelmi Minisztérium élén is valószínűleg új ember fog állni, talán Netanjáhu miniszterelnök is átadja a helyét. Az új embereknek hosszú hetekre vagy néhány hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy alaposan belemélyedhessenek az irányítás teendőibe.

Akármilyen összetételű lesz az új kormány, rögtön mandátuma kezdetén súlyos dilemmákkal kerül szembe. A költségvetés oroszlánrészét egyaránt magának követeli az új kihívások előtt álló honvédelem és az aggasztóan szakadozó szociális háló. Minden felmérés arról számol be, hogy a szavazók nagy többségét inkább érdeklik a megélhetés mindennapos gondjai, mint a biztonsági kérdések.

Izraelnek a legújabb technika olyan kihívásaira is választ kell találnia, mint a kiber-támadások (számítógépes rendszereink ellenséges külföldi programozók általi megbénítása), vagy az alattomosan, alacsonyan szálló, robbanótöltettel megrakott drónok (pilóta nélküli robotrepülőgépek) berepülése.

♦

A katonai elhárítás nem szépít, nem kozmetikáz: a 2015. polgári év az Állam fennállása óta az egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb év lesz. Mégis, fejezzük be ezt az analízist egy szabre mondással: Ávárnu et Pár’o – náávor gám et ze. Túléltük a Fáraót – túléljük ezt is! ◙