És mégis mozog a föld.
Kis f betűvel. Nem a bolygóról van szó, hanem a talajról a talpunk és a házunk alatt.
Törökországban vasárnap ismét rengett a föld. A Richter-skála szerinti 7.2 erősségű földindulás az ország keleti részében robbant ki, abban a körzetben, amelyben jobbára a központi kormány ellen lázadozó kurdok élnek.
Izrael a hír vétele után azonnal felajánlotta műszaki és orvosi segítségét. A török kormány – más országok ajánlataival együtt – elutasította. A helyi lakosság az összeomlott cement-blokkokkal megbirkózni képes nehéz mechanikai gépek hiányáról, a mentés lassúságáról panaszkodik. A hajléktalanná lett túlélők és a romok alá szorult emberek éjjelenként fagyoskodnak.
Izraelben, de Törökországban is sokan emlékezhetnek rá, hogy az 1999-es, a mostaninál sokkal pusztítóbb törökországi földrengés-katasztrófa után a kiküldött izraeli mentőcsapat a helyzet magaslatán állt.
Meg is hálálta Erdoğan és kormánya. Előbb középkori vérvádakat idéző, zsidó- és Izrael-gyűlöletre uszító televíziós sorozatokat mutattak be az ottani televízióban, majd 2010 májusában sor került a színtiszta provokációs célzattal a Gázai övezet zárlatát feltörésére küldött „Mavi Marmara” konfliktusra. Idén nyáron az Erdoğan-kormány azzal fenyegetőzött, hogy a török légierő izraeli harci gépeket fog megtámadni.
A török miniszterelnöki iroda minden esetre közölte: Binjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök telefonon részvétét nyilvánította Erdoğannak az országát ért természeti csapás miatt és felajánlotta Izrael segítségét.
Az izraeli média a körzetünkhöz viszonylag közel lejátszódott katasztrófa kapcsán sokadszor foglalkozik a kérdéssel: Izrael mennyire van felkészülve egy pusztító erejű földrengésre?
Izraelt keletről a Jordán árok határolja. A Jordán folyó, a Kineret (Genezáreti) tó és a Holttenger ebben az árokban van. És ez az árok a híres-hírhedt szír-afrikai törésvonal része. Ugyanazon a törésvonalnak, amelyen a vasárnapi kelet-törökországi földrengés is kipattant. A Holttengertől délre az Árává hegység vonulatai, amelyek Izraelt elválasztják Jordániától, ugyancsak a törésvonalon magasodnak, de a Vörös tenger vize is egy tektonikai repedésben hullámzik.
Milyen jó lenne, ha a vezető politikusok – főként az úgynevezett Harmadik Világban – félretennék büszkeségüket, megszüntetnék országaik vélt érdekeiben vezetett háborúikat. Törökország éppen ezekben a hetekben folytat az iraki határon átnyúló hadjáratot a tőle (is) függetlenedni kívánó kurd partizán-állások ellen. A kurd lakosság zöme éppen a földrengés által sújtott régióban él.
Lehet, hogy történészek és mások megemlékeznek róla, hogy a földrengés által sújtott területen az első világháború előtt örmények éltek, akiknek a többségét az akkori török kormányzat és hadsereg szisztematikusan kiirtotta, a megmaradtakat elüldözte. A népirtásban – korabeli tanúságok szerint – sok kurd vállalt részt.
Vannak, nem is kevesen, akik a természeti csapásokat Isten csapásának tekintik. A szeizmológia tudománya által közismert, hogy a földmozgásokat a földkérget alkotó tektonikai lemezek nagy mélységekben történő elmozdulásai okozzák. Mégis: a kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan, ijesztő jelenség, amely időnként tíz- és százezrek halálát okozza, az emberi lélekben csak felidézik a legnagyobb hatalom ítélkezésének a lehetőségét.
A Biblia számos helyen megemlékezik földrengésekről.
Látta a tenger és elfutott, a Jordán meghátrált.
Hegyek, mint kosok táncoltak, a halmok, mint bárányok.
Tenger, mi lelt, hogy elfutottál? Jordán, hogy meghátráltál?
Hegyek, hogy mint kosok, táncoltatok? ti halmok, mint bárányok?
A 114, zsoltár egy, a Richter skála szerinti 9 körüli földrengést ír le, amikor a talaj hullámzik, a tenger partvonala megváltozik, a folyók kilépnek a medrükből.
Ki tudja: ha a Föld felszínén az emberek nyugodtabbak lennének, kevesebb indulattal, kevesebb gyűlölettel, talán a Föld mélye is megszelídülne… ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése