Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2016. augusztus 6., szombat

Jó hetet, biztonságot, csak jó híreket – Rióból is, ahol az érmek nem érdekelnek, csak az, hogy minden sportoló biztonságban hazaérjen


Ha Izrael sportolói Izrael Államát és népét képviselik – gondolom, ez a szándék – akkor a tartás és a gerincesség jegyében bölcsebben és méltóságteljesebben jártak volna el, hogyha a Szombatra való tekintettel nem mennek el a megnyitóra.

Az első versennyel is nyugodtan megvárhatták volna a Szombat kimenetelét. Akkor is, ha nem vallásosak – Izrael zsidó lakosságának túlnyomó többsége hagyománytisztelő, de nem ortodox értelemben vallásos.

Az első arab szemenköpést már megkaptuk: a libanoni és az izraeli evezős delegációt ugyanazon az autóbuszon szállították volna a megnyitó ünnepségre. (Ki volt az a barom, aki ezt így szervezte?!)

Amikor a már az autóbuszon ülő libanoniak észrevették, hogy az izraeliek fel akarnak szállni, követelték a sofőrtől, hogy zárja be az ajtókat. A vendéglátók ekkor az izraelieket több másik buszba akarták átcsoportosítani, amit a mieink nem fogadtak el.

A helyi szervezők kinyittatták a sofőrrel a busz ajtaját, ám most a libanoni küldöttség vezetője az ajtóba állva akadályozta az izraeliek felszállását.

A szervezők különjárat beállításával vetettek véget a riói olimpia első (és reméljük, utolsó) politikai jellegű összetűzésének.

Végezetül álljon itt a Münchenben 1972. szeptemberében palesztin-arab terroristák által megkínzott és meggyilkolt 11 izraeli sportoló névsora:

David Mark Berger, Zeév Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amicur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer, Moshe Weinberg.

1 megjegyzés: