Fedezd fel a héber nyelvet ✹ Nyomozzuk ki!

A nyomozással, kikérdezéssel, kutatással kapcsolatos fogalmakat a héber nyelv általában a CHET – KUF – RÉS (ח-ק-ר) gyökből képezett szavakkal fejezi ki.

A nyomozást, vizsgálatot jelentő chákirá (חֲקִירָה) szóval gyakran találkozhatunk a hírekben és a héber lapok hasábjain.  

A chokér (חוֹקֵר) ige jelentése: nyomoz, kutat.  Ugyanez a szó főnévként: nyomozó. A chokér práti (חוֹקֵר פְּרָטִי) – magánnyomozó.

Ha azt halljuk, vagy olvassuk, hogy „hámistárá chokeret” (הַמִשְטָרָה חוֹקֶרֶת), akkor arról van szó, hogy a rendőrség nyomoz. (Ez a szigorú intézmény nőnemű, ezért az ige is nőnemben áll.) 

A táchkir (תַחְקִיר) kifejezés is a nyomozással, kutatással kapcsolatos: az értelme – kikérdezés. 

A tichkur (תִחְקוּר) már kifejezetten rendőrségi kihallgatás.

A mechkár (מֶחְקָר) kutatást jelent. Izrael egyik erőssége a tudományos kutatás, amelynek héber megfelelője a mechkár mádái (מֶחְקָר מַדָּעִי).

Ehhez hasonló jelentéssel bír a vizsgálat, tanulmányozás jelentésű chéker (חֵקֶר) szó. A chéker hechálál (חֵקֶר הֶחָלָל) kifejezést az űrkutatás fogalmára alkotta a Héber Nyelvi Akadémia. 

(Igen, ilyen is van: évtizedek óta alkotja az ősi, hagyományos szövegekre alapozva a rohanvást fejlődő technika és tudomány műszavainak a héber megfelelőit.)

Végül egy újságírói műszó: a táchkirán (תַּחְקִירָן) a legrámenősebb, oknyomozó újságíró, riporter; ha hölgy az illető, akkor táchkiránit ((תַּחְקִירָנִית. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Hogyan rettegjünk a klímaváltozástól? ✵ Globális és lokális esélyeink

2100-BAN: KISZÁRADT TENGER-MEDER TEL AVIV ELŐTT?

A címet a zseniális magyar-zsidó humoristától, Mikes Györgytől kölcsönöztem, aki emigráns élettapasztalatait "Hogyan legyünk külföldiek", "Hogyan karcoljunk felhőt" című csipkelődő írásaiban összegezte.

Nálunk is járt, még az ötvenes évek elején. Egy étterem vendégkönyvébe ezt írta: "Izrael lényege az alija, kár, hogy nincsen rá palija".

Nos, bolygónk éghajlatának rohanó felmelegedése Izraelben is állandó beszédtéma. Mindenki a maga színvonalán. Újságokban, tudós értekezésekben, kávézók teraszain.

Trópusi esőerdők irtása Brazíliában, szarvasmarhák túltenyésztése Argentínában, szénerőművek légszennyezése Kínában, szénmonoxidot pufogó járművek százmilliói Amerikában, nukleáris balesetek Oroszországban, millió tonnás jéghegyek leválása a Déli-sarkon, jégolvadás az Északi-sarkon. Valóságos gondok, amelyeket talán már sohasem fog megoldani a nemzetek közössége.

A globáis felmelegedés mértékére különböző becslések jelennek meg. Azt, hogy minden nyár melegebb, vagy azt, hogy telente egyre kevesebb a csapadék – északon a hó, délebbre az eső, és, hogy egyre hosszabbak a nyarak és rövidebbek az esős évszakok, és egyre gyakoribbak az aszályok – valamennyien tapasztaljuk.

Még néhány év, és otthonainkban az élet csak állandó légkondícionálással lesz elviselhető, ami viszont tovább fogja növelni a még sokáig egyeduralkodó fosszilis (nem megújuló) energiahordozók – kőolaj, földgáz, sőt, ami még rosszabb, a szén – használatát.

Nálunk, Izraelben a gond nagyobb, mint a folyókkal, tavakkal bőven ellátott Európában vagy Észak-Amerikában. Egy internetes honlapon a fenti kép jelent meg a képernyőkön. Tel Aviv látható – tengerpart helyett sivataggal. 

Másik, ezzel nagyjából egyidőben megjelent hírlapi riogatás szerint a sarki jég olvadása annyira megemeli a tengerek vízszintjét, hogy a parti városok lassanként víz alá kerülnek. 

Tel Avivra vonatkoztatva azt jósolja, hogy 2100 felé a tenger már a mai parttal párhuzamos Ben Jehuda utca, vagy még beljebb, a Dizengoff utca helyén fog hullámzani...

Száradás, vagy áradás? A jövőkép nem bíztató, főképpen az ifjabb nemzedék számára.

A nyolcmilliárd ember ekológiai "lábnyoma" lassan eltapossa kék-zöld bolygónkat. A néhány évtizednyi életet élő embert az a gyakran emlegetett tézis sem vígasztalja, hogy a Föld életében megszámlálhatatlan felmelegedés és jégkorszak váltotta, és fogja váltani egymást. 

Mégis, mit tehetünk? Minimálisra csökkentjük a műanyag zacskók, szívószálak, poharak használatát, Kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztunk. Ahol lehet, magán-gépkocsi helyett tömegközlekedést veszünk igénybe. Kerékpározunk. Energia-takarékos villanyégőket és elektromos készülékeket vásárolunk.

Környezet-tudatosan igyekszünk élni.

És a Szentírás ígéretében bízunk: "Míg a Föld lesz, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek." (I Mózes 8:21) ◙

Repülő gondolatok

Nem tudtam a szemem levenni róla. Ragyogóan tiszta augusztusi éjszaka volt, 1976. augusztus 13-ra virradó éjszaka. Őrségben álltam a názáreti bázison, amely akkor a „Pikud hácáfon”, az Északi Hadtest központi bázisa volt. (Ma Cfáton van.) Arab környéken, de távol a határoktól. Az M16-os gépkarabély a hátamon, a tárak a töltényekkel a zubbony erre kialakított zsebeiben.

Váratlanul tünt fel a csillagos égen. Méltóságteljes haladtában csillagokat takart el, más csillagokat ismét látni engedett. Ötven méterrel lehetett a fejem fölött. Színe világosabb volt az éjszakai égnél, kontrasztosan elkülönült az égbolt színétől. 

Nem fogott el félelem, sem izgalom: inkább érdeklődéssel figyeltem a levegőben nem repülő: hangtalanul úszó „csészealjat”.

Az volt, efelől nem volt és ma sincs kétségem. UFO-t láttam Galilea egén. Kör keresztmetszetű volt, de nem lapos korong: jól kivehetően látszott a mélysége. A központja lefelé mélyebben látszott, mint a széle: ha a felső fele is ugyanolyan volt, mint a felém forduló alsó, pontosan megfelelt a repülő csészealjakról már addig is közölt számos rajznak, fényképnek.

Nem megdöbbenés, inkább meglepetés volt hirtelen feltűnő látványa. Első gondolatom az volt: lám, igaz... Mégis léteznek. A következő pillanatban feltámadt bennem az örök híradós: kinyitottam a nálam lévő szélessávú szkenner rádióvevőt, amelyen a polgári rádióállomásoktól az igen magas frekvenciájú katonai állomásokig végig lehetett pásztázni a rádióhullámok szinte teljes spektrumát.

Arra nem számítottam, hogy kommunikáljak kis zöld emberekkel: a zöld nyelven sem értek, legfeljebb zöldeket tudok beszélni. Csak arra voltam kíváncsi, hogy okoz-e valamilyen zajt, vagy zavart, esetleg elnyomja-e a körzetben vehető adásokat.

A lassan távolba tűnő égi objektum azonban nem sugárzott, nem zavart, nem üzent semmit. Tverja felé eltűnt az északkeleti égbolton.

✎

Az első jelentések azonosítatlan repülő objektumokról (UFO, Unidentified Flying Objects)1947-ből datálódnak, az Egyesült Államokból. Onnan származik az elnevezés is.

Azóta számtalan, fényképekkel, filmfelvevőkkel és video-felvételekkel dokumentált bizonyíték létezik a Föld légkörében szálldosó ismeretlen repülő járművek létezéséről. A fényképeket és a felvételeket a legkülönbözőbb országokban készítették, éjjel és nappal, alacsonyan és magasan szálló repülő alkalmatosságokról, amelyek nem is egy esetben leszálltak a Föld felszínére, hogy rövid idő múltán ismét elszálljanak az ismeretlenbe.

Magyarázat rájuk nincs. Csak feltevések. Vannak tudományosak, és vannak fantasztikus regénybe illőek. Utóbbiak szerzői közül a legismertebb Erich von Däniken svájci író, aki több tucat – magyar nyelvre is lefordított – könyvében azt a gondolatot veti fel, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció tett látogatást a Földön.

Ezeknek a látogatásoknak írásos bizonyítékai is vannak az ókori népek által ránk hagyományozott iratokban – a Bibliától a hindu Ramajana és Mahabharata ős-eposzokig. Däniken könyveiben az ókori ember által megjelenített „angyalok” és „istenek” nem egyebek, mint a mi mai civilizációnknál is sokkal fejlettebb technikájú értelmes lények.

Ezékiel próféta leírása egyértelműen űrhajó és űrhajósok látogatását írja körül – a  2600 évvel ezelőtt élt ember tudásával és szókincsével. 

...  És láttam, íme, forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, amely körül fényesség volt, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.

     És belőle négy lelkes lény formája tetszett ki, és ez volt az ábrázatuk: emberi formájuk volt.  ...

Elgondolkodhatunk a magyarul Illésnek nevezett Élijáhu próféta „tűzes szekerén” is, (רכב אש) amely „tüzes lovakkal” az égbe – talán egy más téridő-dimenzióba – ragadta a héber prófétát.

✎

Tovább játszva az ötletekkel: elképzelhető-e, hogy a II. világháború után ért csak ide valahonnan az az „angyali” mentőcsapat, amelyet néhány évvel korábban Izrael halálba készülői idéztek meg utolsó gondolataikkal? (Megismétlem: az első UFO-megfigyelések 1947-ből datálódnak.)

Lehetetlen volna, hogy a Felsőbb Hatalom figyelemmel kíséri a földi drámát, és megakadályozza, hogy az általa választott nép (= kísérleti csoport?) Jeruzsálembe visszahozott fiai-lányai ismét áldozatul essenek egy újabb ördögi földi hatalomnak? ◙

Dvir Szorék tizedes gyilkosai: négy gyanúsított őrizetben

Alig három nappal Dvir Szorék tizedes meggyilkolása után egy Hebron közeli palesztin faluban letartóztattak négy gyanúsítottat.

A négy közül kettő követte el a gyilkosságot: egyikük a Hamasz 24 éves aktivistája, a másik 30 éves. Két további gyanúsítottat mind segítőiket vettek őrizetbe. 

Elkobozták az általuk használt gépkocsit is.

Az elkövetők kiléte ismert volt a biztonsági szervek számára. ◙

Tis´á beÁv, Áv hó 9 (az idén Áv hó 10) ✡ A jeruzsálemi Templomra emlékezünk

ELKÉPZELÉS: AZ ÉPÜLŐ HARMADIK TEMPLOM 

Áv hónap a zsidó naptár hetedik hónapja, Niszán hónaptól számítva. Áv hónap kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első, Salamoni és Második, a babilóniai visszatérés után újjáépített és Heródes által felújított Templom vagy Szentély (Bét hámikdás – בֵּית הַמִּקְדָּשׁ) lerombolásának a gyásznapját.

Az Elsőt az országba betörő babilóniai seregek rombolták le és égették fel a polgári időszámítás előtt 586-ban, a Másodikat Titusz római légiói a polgári időszámítás szerinti 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerint Áv hónap 9. napján.

Ez a nap a zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal tölti a zsidóságot ortodox módon megélő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban sem székekre, hanem alacsony zsámolyra ülnek. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód jele volt) egyszerű posztó- gumi- vagy műanyag-papucsokat hordanak.

Ha a templomi imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának nagy többsége megtartja.

Izrael népe éppen ekkorra, a legmélyebb gyász idejére várja a megváltást, aminek egyik állomása a Harmadik Szentély megépülése lesz. Az pedig, lévén az előző Templomok helyén két mecset áll, igencsak problémásnak ígérkezik…

Áv hónap 9. napja, mint minden jeles nap a zsidó naptárban, nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, ezért minden évben más és más napra esik: július közepére a legkorábban, augusztus közepére a legkésőbben.

Az idén, minthogy Áv hó 9. napja éppen szombatra esett, és szombaton nem gyászolnak és nem böjtölnek (Jom Kippur a kivétel), másnap,  augusztus 10, szombat kimenetelétől augusztus 11, vasárnap estéig tartjuk. ◙

Tizenkilenc éves lett volna Dvir Szorék • Hajtóvadászat gyilkosai után • Nagyapját is palesztin terroristák ölték meg

DVIR SZORÉK • דביר סורק הי"ד

Dvir Szorék a "jesivát heszdér" intézmény tanulója volt, aki vallási tanulmányaival párhuzamosan katonai szolgálatot is teljesített.

Ofra település lakosa volt családjával, amely a Nyugati Part zsidó településeinek egyike, Jeruzsálemtől és Ramallától északra.

A jesiva-tanulót, aki tizedesi rendfokozatot viselt, polgári ruhában, fegyvertelenül érte a palesztin támadás. Dvir az Ecion-tömb (Gus Ecion) egyik települése, Migdál Oz határában szállt le egy autóbuszról, amikor egy palesztin gépkocsiból kiszálló egy vagy több személy megközelítette és több késszúrással megölte.

A részletek nem ismeretesek. A gyilkosság valószínűleg szerda este 8 óra körül történt, a holttestre viszont csak csütörtökre virradó éjjel 3 órakor bukkantak rá. 

Mindeddig nem világos, hogy miért csak hosszú órák elteltével figyelmeztették a hatóságokat, hogy a fiatalember nem tért vissza a jesivájába. Ez a mintegy hét órás időveszteség súlyos hátrányt jelent az elkövető vagy elkövetők után nyomozó biztonsági erőknek. 

További súlyos kérdés: hogyan lehet az, hogy a gyilkosság Migdál Oz falu bejárati őrségétől alig 100 méterre történt – de azt senki sem vette észre?

Péntek reggeli jelentések szerint a nyomozás a gyilkosság színhelyéhez közeli Bét Fádzsár (Beit Fajjar) palesztin községre koncentrálódik. Az országútnak azon a részén, ahol a halálos végű támadás történt, video-kamerák rögzítik a forgalmat, így valószínű, hogy konkrét információ áll a nyomozó biztonságiak rendelkezésére.

Családja és baráti köre a napokban készült megünnepelni Dvir 19. születésnapját. 

A temetésre Ofra településen került sor csütörtök este, amelyen több ezer ember vett részt.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kijelentette: Izrael folytatja az építkezést Izrael teljes területén. Pénteken olyan nyilatkozatot is tett, hogy a biztonsági erők közel járnak a tettesek elfogásához, és ez nemsokára meg fog történni.

A család orvosi célokra ajánlotta fel Dvir földi maradványait.

A Szorék család másodízben szenved el hasonló veszteséget: nem sokkal Dvir születése után anyai nagyapja, Binjámin Herling rabbi is palesztin merénylet áldozata lett. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ✍ Pártoskodunk

Ezekben a napokban másról sem olvashatunk-hallhatunk Izraelben, mint a pártokról, a pártoskodásról, politikai szövetségek egyesüléséről és különválásáról.

A héber nyelv a PÉ-LÁMED-GIMEL (פ-ל-ג) gyökkel fejez ki sok pártoskodásra, megosztásra, megoszlásra, kiválásra vonatkozó fogalmat.

A pilég (פִּילֵּג) ige azt jelenti, hogy megoszt, vagy szétválaszt.

A politikai párt fogalmára a héber nyelvújítók a miflágá (מִפְלָגָה) szót alkották meg.

A peleg (פֶּלֶג) valaminek a része vagy fele: párté, vagy testé. A „peleg guf eljon” (פֶּלֶג גוּף עֶלְיוֹן)  kifejezés értelme: a test felső része.

A hírekben gyakran esik szó az Iszlám Mozgalomnak az állammal ellenséges északi ágáról, héberül „hápeleg hácfoni sel hátnuá háiszlámit” (הפלג הצפוני של התנועה האיסלמית)

A pártoskodás a Biblia tanúsága szerint ősi vonása az embernek. Bábel tornyát az Isten akarata ellen építő nemzedéket „dor há-pálágá” (דּוֹר הַפַּלָּגָה), a szétválás nemzedékeként említi a héber hagyomány. Ekkor történt ugyanis a nyelvek különválasztása, és Isten szétszélesztette a népeket a Föld színén. (Mózes I. könyve, 11. fejezet)

A plugá (פְּלוּגָה) osztagot, a mai katonai nyelvben századot jelent, vagyis egy nagyobb egységből kiváló részt.

A héberhez igen közel álló arameus nyelvből származik a plugtá (פְּלוּגְתָּא) szó, amely széthúzást, véleménykülönbséget jelent.

A háflágá (הַפְלָגָה) az hajókirándulás, kihajózás, aminek a nyelvi alapja ugyancsak elválás – a parttól. Jelen idejű alakja a máflig (מַפְלִיג), nőnemben máfligá (מַפְלִיגָה): hajózik. Ugyanezzel az igével fejezi ki a héber nyelv a túlzást, a valóságtól való elszakadást.

Nagyon magas kort jelent a „gil muflág” (גִּיל מוּפְלָג) kifejezés, amelyet, ha testi és szellemi épséggel adatik, kívánok minden olvasómnak. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com