Mi történt 1944 március 19-én hajnalban? ♦ Ehrlich László visszaemlékezése

Én vagyok ma az egyedüli élő ember a Földön, aki úgy emlékszik vissza ezekre az eseményekre, hogy megadatott neki a dráma egyik központjában lennie. Emlékeimet soha nem írtam le: úgy mondok el mindent, ahogy az énbennem él.

1940 szeptemberében behívót kaptam munkaszolgálatra, Sárospatakra. Különböző helyekre vittek minket dolgozni, de mindig kaptunk szabadságot. Az egyik szabadság alkalmával, 1943-ban megnősültem. Elvettem Sárikát, ezt a szép asszonyt, aki itt ül mellettem, bis hundert und zwanzig.

1943 őszén Békéscsabára vittek, onnan Esztergom táborba került a MUSZ-os századunk.

A kétszázötven fiúból vagy hatvanan voltunk, akik kósert ettünk. Ekkor már évek óta behívótól behívóig éltünk. Jövedelmünk nem volt. Néhány fiú szüleinek még voltak tartalékai, de 1943-ban már csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtuk összeszedni a pénzt, hogy ne a kincstári tréflit kelljen ennünk, hanem magunk főzhessünk kósert.

Apám például fás volt, nagyon gazdag ember a régi világban. Később Csáky Károly pesti gróf lett a társa. Üzleteik voltak szerte a Felvidéken. A zsidótörvények azonban megszüntették az iparengedélyeket. Nagyon nehéz lett a megélhetés.

Ez volt a helyzet 1944 tavaszán is, amikor már nagyon reméltük a háború végét.

Élt Budapesten egy nagybátyám, dr. Friedmann Izidor, apám unokatestvére. Anyanyelvi szinten tudott magyarul, de németajkú volt. Apámmal is, velem is németül beszélt szívesebben.

A híres Városmajor szanatórium tiszeletbeli igazgatója volt. Ami azt jelentette, hogy ezért az állásáért nem kapott fizetést.

Nagyon gazdag ember volt. Ő volt a Chevra Kadisa elnöke. Ez az akkori magyarországi ortodox zsidó társadalomban olyasféle „kóved”, rang volt, mint ma itt a Kneszet elnöke. Nagyon szeretett engem.

1944 tavaszán, Purim előtt, március 5. körül felhívtam őt telefonon.

„Doktor bácsi, wir wollen da, in Esztergom aufhalten eine koschere Küche… es fählt uns Gelt…  vagyis, kóser konyhát szeretnénk fenntartani. Pénzre lenne szükségünk.

Megkértem, hogy feljöhessünk hozzá Pestre, hogy adjon nekünk néhány pengőt. Ötvenet, százat…

A bácsi azonnal beleegyezett. Úgy rendeztük el a dolgot, hogy visszahív engem a táborban, ha időt tud szakítani az én fogadásomra.

Púrim után március 17-án hívott. Pénteki nap volt.

„Tegnap, csütörtökön meghalt egy nagyon chósev zsidó (tiszteletre méltó, ma ivritül úgy mondanánk: chásuv), reb Joszef Salgó. Ma, pénteken volt a temetése. Vasárnap reggel hét órakor, a Hitközség Síp utcai székházában tartunk gyászülést az emlékére. Te gyere oda és a gyászülés végén adok neked pénzt.

És beköszöntött az a bizonyos vasárnap: 1944 március 19.

Kora hajnalban keltem fel, hajnali 4 órakor. Egy Schwartz nevű nagyszölősi bajtárssal együtt indultunk útnak. Munkatábori ruhában, megfelelő menetlevéllel felszerelkezve vonatra ültünk és elindultunk Budapest felé.

Már háromnegyed hatkor megérkeztünk Schwartz barátommal a Síp utca 12 elé. Magunk is meglepődtünk azon, hogy a hitközség kapuját már nyitva találtuk. Bementünk, megkerestük a Chevra Kadisa irodáját, ahol a nagybácsim szokott ülni.

A díszes ülésterem bejárata előtt három tisztviselőt találtunk. Ezt is meglehetősen furcsállottuk, mert, bár a vasárnap nem volt munkaszüneti nap a hitközségen, mégis meglepett, hogy vasárnap reggel háromnegyed hatkor a tisztviselők már a helyükön ülnek.

Megkérdeztem őket, hogy látták-e bemenni dr. Friedmann Izidor elnököt. A válasz igenlő volt. Megkérdeztem, hogy kivel ül benn. A válasz ez volt: vele együtt négy ortodox zsidó, és négy neológ.

Ezen ismét meglepődtem. A megboldogult reb Joszef Salgó közismerten szigorú ortodox zsidó volt. Vajon mi hozhatta ide vasárnap, ilyen korán reggel a négy neológ zsidót az ő emlékére tartott gyászülésre?

Ott ültünk hát kora reggel, két muszos fiatalember a három tisztviselővel, a díszterem előtti várószobában és várakoztunk. Nem telt el két perc, újabb megdöbbentő élmény várt ránk. A díszteremből mintha sírás hangja szűrődött volna ki.

Felkeltem, mintha sétálni indulnék a szobában. Közben a díszterem ajtaja közelébe értem. De már nem is kellett nagyon fülelni. Jól hallottuk: sírás, jajgatás hallatszott a Chevra Kadisa díszterme felől.

A tisztviselők nem zavartatták magukat: odaléptek a kulcslyukhoz és hallgatództak. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy a nagy tanácsteremből kihallatszó sírás és jajgatás számukra is meglepő. Mert meghalt ugyan néhány napja egy gazdag zsidó, de egy gyászülésen ennyire azért mégsem szoktak gyászolni.

Vagy félórát várakoztunk és hallgatóztunk ebben a bizarr helyzetben. Reggel fél hét után végre kilépett a nagybácsim. Hozzám fordult. „Rossz hírem van. Amit hallottál, az nem a megboldogult Salgó siratása volt. Magunkat sirattuk. A magyar zsidóságot”

Értetlenül néztem rá. Ő pedig folytatta: „Ma hajnalban fél négykor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter úr felhívott minket, magyar-zsidó vezetőket telefonon és közölte: a német csapatok átlépték a magyar országhatárt. Órákon belül itt lesznek. A németek megszállják Magyarországot…”

Mint megtudtam tőle, a belügyminiszter négy ortodox és négy neológ vezető embert riasztott. „Négy ortodoxot: Kahan-Frankelt, Freudigert, Harsteint és engem" – mondta. „Was macht man jetzt? Was macht man jetzt?! Mit lehet tenni?” – kérdezte német anyanyelvén és a meglett férfi, az ortodox magyar zsidóság egyik oszlopa, dr. Friedmann Izidor sírásban tört ki.

„Én most mit tegyek? Talán felhívom apámat” – próbálkoztam.

Dr. Friedmann lemondóan legyintett. „Semmi értelme. Végünk van” – válaszolt, azzal kezembe nyomott ötven pengőt.

A gyűlésnek vége lett.

Barátommal megsemmisülten, tanácstalanul ültünk a várószóbában. A nagy tanácsteremből négy kifogástalanul öltözött úriember lépett ki. Egyiket sem ismertem: bizonyára ők voltak a neológ vezetők. Egyik a másik után lépett ki az ajtón. Lehajtott fejjel, köszönés nélkül távoztak. Megfigyeltem, hogy mindegyikük becsapta maga után a díszes, nagy ajtót. Mindegyik ment a maga dolga után.

Freudiger elköszönt Kahan-Frankltól. Láttam, van benne tartás. Nagybátyám még egyszer hozzám fordult: „Laci, wir sind verloren". Laci – ez volt a magyar nevem – el vagyunk veszve.

Ezután lezárták az irodákat. Legközelebb Eichmann nyittatta ki, amikor létrehozta a Zsidótanácsot.

Nagybátyámék, dr. Friedmann Izidor és felesége, Kornélia néni gyermektelenek voltak. Életük tragikus véget ért: a Városmajor-szanatóriumban bújtak meg, amely egy bombázás során leégett. Ők ott pusztultak el.

Íme, a Síp utcai dráma, 1944 március 19-én, vasárnap reggel. Én vagyok az utolsó élő tanú…

*          *          *

Schwartz barátommal és a kapott pénzzel elindultunk vissza, az esztergomi tábor felé. Miután aznap még nem ettünk, megálltunk a Klauzál térnél és betértünk a híres Weisz-féle kóser kifőzdébe. Vasárnap reggel volt, úgy nyolc óra felé. Nem voltak sokan, csak három-négy fiatalember üldögélt az asztalok mellett.

Mi is leültünk. Hamarosan előhozakodtam a szerzett információval. „Ti tudtok róla, hogy a németek még ezen a reggelen itt lesznek?”

Erre felkel az egyik és hozzámlép.

„Ki maga? Hogy hívják magát?”

„Ehrlich vagyok” – válaszoltam a láthatóan felbőszült fiatalembernek.

Mit terjeszt itt rémhíreket? Takarodjon innen!” – förmedt rám.

„De kérem, a németek…” – próbálkoztam.

„Pusztuljon innét!” – hangzott a megfellebbezhetetlen ítélet.

Leforrázva távoztunk Schwartz-cal együtt. A Körút felé vettük útunkat. Az Erzsébet körútra kiérve látjuk ám, hogy a Royal szálloda emeleti ablakaiból dobálják kifelé a bőröndöket, táskákat.

Azonnal megértettem, mi történt. A gazdag vidéki zsidók kofferei feküdtek összetörten, darabokra szakadtan a Körút járdáján. A szálló előtt parkoló járműveken felismertük a Wehrmacht jelét. A környék egyenruhásoktól feketéllett.

Alig tértünk magunkhoz a megdöbbenéstől, hozzánk lépett két tábori csendőr.

„Igazolásokat kérjük felmutatni!” – hangzott a felszólítás.

Elővettük a menetlevelünket és megmutattuk nekik.

„Nagyon gyorsan tűnjenek el innen. Utazzanak vissza a táborba, amilyen gyorsan csak tudnak!” – tanácsolták.

Nem kellett kétszer mondaniuk. Szinte futólépésben érkeztünk a Nyugati pályaudvarra. Ameddig a Nyugatihoz elértünk, vagy tízszer igazoltattak minket.

Később hallottuk, hogy azok a munkaszolgálatos zsidók, akik nem tudtak érvényes dokumentumot felmutatni, már a megszállás első napján internálótáborba kerültek, onnan pedig Auschwitzba.

Megérkeztünk tehát a Nyugatiba. Na, ekkora tömeget sem addig, sem azóta nem láttam. Menekülők sáska-áradata igyekezett eltűnni, legalább egy ideig, a németek elől.

Végre felkerültünk az esztergomi vonatra. Az ablakon kitekintve egész úton mást sem láttunk, mint a Wehrmacht végtelen jármű-folyamát. Tankok és ágyúk, csapatszállító és hadifelszerelést szállító teherautók oszlopa tartott Budapest felé. ◙

Felmérés: Zuhan Netanjáhu népszerűsége – de nem tudnak jobbat

Egy évvel a tavaly márciusi Kneszet-választások után a Mááriv és az angol nyelvű The Jerusalem Post napilap múlt héten közzé tett közvélemény-kutatása szerint az 511 megkérdezett 46 százaléka leváltaná Binjámin Netanjáhu miniszterelnököt. 

A dolog azonban nem ennyire egyszerű: a lehetséges alternatívákra vonatkozó válaszok ara utalnak, hogy – nincs alternatíva. A többség nem lát nála jobbat.

A vezetőváltásra 43 százalék nem lát esélyt, 13 százalék nem nyilvánított biztos véleményt.

A Likud-szavazók 70 százaléka nem tud elképzelni más vezetőt a párt és a kormány élén, 23 százalék igen, közülük 20 százalék Gideon Száár volt belügyminisztert, 7 százaléknak nincs véleménye.

Jellemző az egykori ellenlábas, a szocialista Cionista Tábor élén álló Jichak Herzog személyi alkalmatlanságára – mint ahogy arra a saját pártjában is erősödő kritika is utal – mindössze 25 százalék szavazna rá.

Netanjáhu fő kihívója a széles körben népszerű egykori televíziós személyiség, az agilis és rámenős Jáir Lapid, a polgári-liberális Jés Atid (Van jövő) párt alapítója és vezetője, a néhai, újvidéki születésű Tomi Lapid fia.

A megkérdezettek harmada ért egyet a nemzeti-konzervatív Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párttal, élén a multimilliomos Naftali Bennet-tel. Gabi Askenázi volt vezérkari főnököt 31 százalék látná szívesen a politikai porondon.

Ha ma tartanák a választásokat, a felmérés alapján a Likud 30 mandátum helyett csak 26-ot szerezne, a Jés Atíd 11-ről 21-re növelné képviselői számát, míg a Cionista Tábor 25 helyett mindössze 15 hellyel bírhatna a 120 tagú Kneszetben. ◙

Késes támadás az Ariel-elágazásnál ♦ Húszéves katonalány megsebesült, a két támadót lelőtték

Csütörtök délelőtt két palesztin késekkel támadott a somroni Ariel város bejáratánál lévő útelágazás autóbusz-megállójában várakozókra. 

Egy húsz éves katonalány a nyakán közepes-súlyos sérüléseket szenvedett, amikor leszállt az autóbuszról. 

A két támadót lelőtték. ◙

Föld-kisajátítás a Jordán torkolatánál

A néhány hete, januárban bejelentett 150 hektár helyett a legújabb közlés szerint 234 hektár (2,342 dunam) földet sajátít ki a Honvédelmi Minisztérium Jerikó palesztin várostól délre, a Jordán folyó torkolata térségében a Palesztin Autonómia területéből.

A lépés főképpen a Jeruzsálemet a Holttenger izraeli településeivel összekötő útvonal biztosítására szolgál, amelynek a folytonosságát és biztonságát az utóbbi időben beduin "partizánépítkezések" veszélyeztetik. A szóban forgó körzetben nem található hivatalos palesztin település.

A földek állami tulajdonba vétele által növekszik a környező izraeli települések területe. Az Almog kibuctól északra található terület egy részét már évek óta a szomszédos Vered Jericho ("Jerikó rózsája") mosáv tagjai művelik. 

(A kibucot Jehuda Almogról nevezték el, aki a harmincas években megalapította a Holttengeri Vegyi Műveket és Bét Háárává kibucot. Ez az ember kezdeményezte a Holttenger övezetének a "feltámasztását", a régió bekapcsolását az országépítés művébe.) 

A Palesztin Autonómia hevesen tiltakozik. A döntést  Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, az Egyesült Államok, Német- és Franciaország is bírálta, miután az szerintük hátráltatja a "kétállami megoldás" létrejöttét.

Legutóbb 2014 augusztusában vettek állami tulajdonba földterületet Júdeában, válaszlépésként három izraeli fiú elrablására és meggyilkolására. ◙

Izraeli tudósok megoldása a késelések okozta vérzés gyors elállítására

A tavaly szeptemberben az izraeli zsidó lakosság ellen kezdeményezett "késes intifáda" eddig több tucat halálos sérülést okozott. 

Az ilyen támadás könnyen és gyorsan kivitelezhető, nem kerül pénzbe, nem igényel komoly előkészületeket, és igen nehéz megelőzni, illetve védekezni ellene. 

Egy éles kés az emberi testben katasztrofális károkat tud okozni.

A késszúrások okozta mély sebek vérzését nagyon nehéz elállítani. A támadás után kevés idő marad arra, hogy elállítsák a vérzést: a vérveszteség hamarosan halálhoz vezethet. A gyors vérzéscsillapítási módszerek sem mindig hatékonyak.

A somroni izraeli város, Ariel egyetemének a kutatói új módszert találtak az azonnali vérzéscsillapításra. Úgy tűnik, hogy gallium-nitráttal hatékonyan lehet kezelni a heves vérzést is. A vegyület külső, és nem belső vérrögképződést eredményez, így az ilyenkor gyakran előálló véralvadás nem veszélyezteti a sebesült életét. ◙

FORRÁS: The Jerusalem Post

Márrcius 15: Magyarország nemzeti ünnepe

Köszöntöm minden olvasómat – nemi, nemzeti, vallási különbség nélkül, bárhol a Földkerekségen – március 15-én, az 1848-as polgári forradalom 168. évfordulóján.

Fegyelmezetlen az izraeli autós ♦ Kétszázzal repesztett a 6. műúton ♦ Gyakori a szabálytalan előzés és a kihangosító nélküli mobilozás

Az elmúlt hétvégén a közlekedési rendőrség összesen 480 rapportot adott gyorshajtó vezetőknek. A "sebességi rekordot" egy Tira-i arab sofőr kapta, aki 202 kilométeres óránkénti sebességgel vezette kocsiját a 6. számú műúton, ahol 120 km/ó a legnagyobb megengedett sebesség. Ebből kitűnik, hogy fegyelmezetlenségben nincs különbség arab és zsidó autóvezető között.

A legtöbb és legsúlyosabb baleseteket mégsem ez, hanem a szabálytalan előzés okozza: ezért 120 autóvezetőt írtak fel. 

Hasonló veszélyeket rejt a mobiltelefon használata vezetés közben: kihangosító nélküli telefonálásért 230 vezető fizet büntetést. ◙

SÁVUÁ TOV ♦ שבוע טוב

הנה אל ישועתי אבטח ולא אפחד 

(Hiné Él jösuáti, evtách völo efchád)

magyarul: Íme Isten a mentségem, bízom és nem félek.

Terrorháborút vívnak ellenünk, Irán felírja a rakétáira, hogy Izrael a célpont. 

A Hávdálá áldás-szövege ma nagyon aktuális.

Csak azért is jó hetet – SÁVUÁ TOV!

Négy rakéta Gázából, nem okoztak kárt ♦ A Légierő Hamasz-célpontokat támadott

Péntek este 10:30-kor négy rakétát lőttek ki  a Gázai-övezetből Sáár Hánegev körzet és Szdérot irányába. A körzet településein megszólaltak a légvédelmi szirénák. A rakéták nyílt területen robbantak, kárt nem okoztak. 

Órákkal később a Légierő Hamasz infrastruktúra-célpontokat támadott a Gázai-övezet északi részén. 

Gázai jelentés szerint a támadásban egy tízéves fiú és egy hatéves kislány életét vesztette; az egyik támadott Hamasz-bázis lakóházak közvetlen közelében épült. 

A Hadsereg szóvivője megjegyzi, hogy hónapok óta ez volt a legsúlyosabb támadás izraeli terület ellen. 

Szombaton reggel két fegyvertelen palesztin arabot fogtak el a Gázai-övezet határán, izraeli területen. A két férfi azért hatolt át a biztonsági kerítésen, hogy munkát keressen Izraelben. ◙

Ki teljesít a legjobban a kormányban? Hol áll Bibi? Meg fognak lepődni!

A Kol Jiszráél, az izraeli közszolgálati rádió péntek déli felmérése szerint nem más, mint az egészségügyminisztérium élén álló ultraortodox Jákov Litzmann rabbi (Egyesült Tórahű Zsidóság párt) kapta a legkedvezőbb elbírálást a hallgatóktól.

A népszerűségi listán a hallgatók Jiszráél Katz közlekedésügyi minisztert (Likud) helyezték a második helyre. Őt Ájelet Sákéd (Zsidó Otthon párt) igazságügyi miniszterasszony követi a harmadikon.

És hol áll Bibi, azaz Binjámin Netanjáhu miniszterelnök, a kormányzó Likud párt vezetője?  Bizony, az utolsó előtti helyen.

Őt már csak a megvesztegetésért közel két éves börtönbüntetést leült Árje Der'i (SASZ párt) belügyminiszter követi sereghajtóként. ◙

Rák ellen aszpirin ♦ Netanjáhu bénáskodik

"ILLEGÁLISAN IZRAELBEN TARTÓZKODÓK" - A TERROR UTÁNPÓTLÁSA

A péntekre virradó rendkívüli kormányülésén a nemzetbiztonsági kabinet elrendelte a Területeket (Ciszjordánia, azaz Júdea és Somron) Izrael 1967 június előtti területeitől elválasztó kerítések megerősítését, helyenként újjáépítését, miután azt a palesztin arabok rendszeresen átvágják.

A rendeletet azt követően hozták, hogy – immáron sokadik esetben – illegálisan Izraelben tartózkodó arab követett el halálos terrormerényletet, ezúttal a jaffai kikötői sétányon.

A Területek arab fiatalsága, akik között igen sok a munkanélküli, rendszert csinál a biztonsági kerítés átvágásából, illetve a betonkerítéseken való átmászásból. Az illegálisan Izrael (1967 előtti) területén tartózkodó palesztin arabok becsült létszáma 40 és 50 ezer között van. 

Többségük munkát keres, és az izraeli kisvállalkozók – főleg büfék, falatozók – alkalmazzák is őket, alacsony bérért. A piaci törvények szerint az évek során már kialakult az "adok-veszek" rendszer: odaát egymásnak adják az alkalmazók neveit és címeit, és az őket a "megmunkált" kerítéstől Tel Avivba, Natanjára, Haifára vagy Beer Sévára szállító, többnyire izraeli beduin taxisok telefonját. 

Ám közülük kerülnek ki a késes embermészárosok is, akik – és ebben némi igaza van Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkárnak, az Euro-politikusoknak és Abu Mázennek – kétségbeesésükben, saját népük tehetetlenségének tudatában és láttán gyilkolnak, bosszulnak a mellettük virágzó jólétet alkotó nép fiain, lányain, csecsemőin…

A határozati javaslat szerint a Jeruzsálemhez tartozó és az azt körülvevő palesztin negyedek és menekülttáborok közötti átjárást megszigorítják. Ez pedig a lehetetlennel határos, miután az arab lakosságú negyedek és az 1967 óta épült zsidó városrészek sakktábla-szerűen épültek egymásba.

Az engedély nélkül Izraelben tartózkodó palesztinok és az őket foglalkoztató zsidó vagy izraeli-arab munkáltatók ezentúl kemény büntetéssel néznek szembe, az őket szállítók pedig akár börtönbüntetést is kaphatnak.

Pénteken, az éjjeli és hajnali órákban a Sin-Bét és a hadsereg különleges egységei Ramallahban lefoglalták az uszítás egyik fő felelősének tartott, az Iszlám Dzsihád szervezethez közel álló televízióállomás szerkesztőségét. Műszaki eszközöket, számítógépeket koboztak el, és néhány szerkesztőt őrizetbe vettek.

Ugyancsak az utóbbi órákban átnyújtották a keddi jaffai merénylő családja házának a lerombolásáról szóló bírósági végzést, amely ellen négy napig fellebbezést nyújthatnak be.

Mondani se kell: a kijavított kerítéseken napokon, heteken belül újra ott díszlenek majd a vágások, az elkapott beduin sofőrök helyébe akad tucatnyi más, az olcsó munkaerő iránt továbbra is óriási lesz a kereslet, a lerombolt házakat az iráni petrodollárokból hamarosan újjáépítik, a Palesztin Autonómia katonai díszkíséretével (!) eltemetett gyilkos terroristák hősökként élnek tovább a palesztin ifjúság szívében-lelkében.

(Az Iszlám Dzsihád TV-adója az interneten már újraindította adásait.)

A legújabb kormánydöntés: a Legfelsőbb Bíróság elutasító döntése miatt a kormány nem utasíthatja ki a terroristák családtagjait Gázába, ehelyett csupán átköltöztetheti őket Júdea és Somron más településére, ahol korlátozzák mozgásukat.

Hogy ez a gyakorlatban mennyire nehezíti a terror-aktivitást, és hogy ennek végrehajtása és ellenőrzése mennyire terheli meg az államkasszát és nehezíti a katonai készenlétet – annak csak a nyugati demokrácia játékszabályait háborús helyzetben, késforgató vademberekkel szemben is kínosan betartó kormányzat a tudója.

A legrosszabb az egészben az, hogy röhögnek rajtunk… ◙

Arab népfelkelés Izrael zsidó lakossága ellen ♦ Két órán belül három támadás: Jeruzsálem Óvárosában, Jaffa kikötőjében, Petach Tikván ♦ Arab Kneszet-képviselők a Hezbollah védelmében

A JAFFAI KÉSELÉS HELYSZÍNE

> Kedd délután 16:20: Petach Tikva belvárosában, a Baron Hirsch utcában egy ultraortodox férfit szúrt meg egy palesztin arab, amikor az belépett egy üzletbe. A sérültnek sikerült kihúzni magából a kést, amelyet a támadó ellen fordított és megölte.

> Kedd délután 17:05: Palesztin terrorista Jeruzsálem Óvárosában a Heródes-kapu közelében Carl Gustav géppisztolyból tüzet nyitott az ott posztoló rendőrökre, és egyiket súlyosan megsebesítette. Ezután a támadó elmenekült, de egy rendőr és egy határrendőr utána futott és tüzeltek rá. A terrorista visszalőtt, a rendőr súlyosan megsebesült. Végül a határrendőrségnek sikerült a utolérni és agyonlőni a fegyveres terroristát. A 25 éves Fuad Tamimi a kelet-jeruzsálemi Iszauija városnegyedből jött gyilkolni.

A 49 éves rendőr sebesülése igen súlyos, 31 éves társáé közepes természetű.

> Kedd este 18:22: Jaffán került sor a legsúlyosabb terrortámadásra. A jaffai kikötő sétányán a 22 éves Básár Mászálchá a Kalkilija melletti Hádzsa faluból késsel támadt amerikai és orosz turisták csoportjaira. Taylor Force 29 éves amerikai turista belehalt a késszúrásokba. Tizenegyen megsebesültek, négyük állapota súlyos.

Az ámokfutó terroristát a járókelők botokkal, kövekkel igyekeztek távoltartani, sőt, valaki egy gitárt csapkodott a fejéhez, azzal üldözte, mire az a Jaffa központjában álló "Óratorony" felé menekült, majd Tel Aviv irányába fordult. A rendőrök végül a Herbert Samuel sétány dugóban várakozó autói között érték utol és lőtték agyon.

Az Izraelben látogató Joe Biden, az Egyesült Államok elnökhelyettese az innen alig két kilométerre lévő Peresz-békeközpontban tartózkodott.

► Miközben dühöng az immáron népfelkelésnek is nevezhető terror, és 12 évestől hatvanig mindennapos rendszerességgel mindkét nemű palesztin késel, lő és gázol zsidókat, a Kneszet Egyesült Arab Listája és a Chadas, a nagyrészt arab szavazókra támaszkodó kommunista párt képviselői bírálták az Öböl-államokat, amiért azok vezetői hivatalosan terrorszervezetnek nyilvánították a libanoni Hezbollah szervezetet. ◙

Késes intifáda a statisztika tükrében: 33 halott, 31 súlyos sebesült ♦ Csökkenő tendencia a támadásokban

A HARMADIK INTIFÁDA HALÁLOS ÁLDOZATAI (itt 34 arckép látható, beleszámítva egy sebesülésébe később belehalt áldozatot)

A Mágen Dávid Ádom, az "izraeli Vöröskereszt" hétfőn összefoglaló statisztikát közölt a tavaly szeptember közepe óta tartó harmadik, vagy "késes" intifáda halott és sebesült áldozatairól.

A Ros Hásáná előtt, szeptember 13-án áldozatul esett oroszországi olé, Alexander Levlovics halála óta összesen 33 személy halt bele palesztin arabok támadásába, köztük egy eritreai és egy szudáni. További 31 áldozat élethosszig viselt testi-lelki sérülést szenvedett, míg 286 a közepes és könnyű sebesültek száma.

A palesztin halálesetekről különböző számok vannak forgalomban, egy francia forrás ezt 183-ra teszi: többségüket terrorakció közben vagy után számolták fel, mások terroristák keresése közben, azoknak segítve a fegyveres erőkkel vívott tűzharcban vesztették életüket.

 

A mentők eset-feljegyzései szerint az utóbbi, közel fél év során 97 késszúrásos, 93 kődobálásos, 24 gázolásos és 16 lőfegyverrel elkövetett terrorakciót hajtottak végre.

Különösen aggasztó, hogy a jelenlegi intifádában néhány izraeli arabot is felelősségre vontak, főként negevi beduinokat. 

A támadások döntő többségére az úgynevezett "zöld vonalon" túl, Júdea és Somron területén és Jeruzsálem Óvárosában került sor, de voltak halálos végű támadások Tel Aviv belvárosában és egy vasútállomás előtt is.

Mindazonáltal az utóbbi hetekben csökkenő tendenciát mutat a támadások száma és veszélyessége, miután a katonák és a határrendőrök "beleszoktak" a vészhelyzetek kezelésébe, és a polgárok is óvatosabbak és figyelmesebbek. ◙

NyelvÉSZkedés, szóforrasztás

Nem csak fémeket: szavakat is lehet egybeforrasztani. Önmagukban két, különböző fogalmat jelentő szó új fogalmat takaró összekapcsolását a magyar szaknyelv a furcsán hangzó szóösszerántás néven említi, a héber helchém milim (הלחם מילים) – szóforrasztásként.

Mi az utóbbi, illetve annak magyar megfelelője mellett maradunk.

Kevesen tudják, hogy a ma annyira természetesen hangzó "csőr" szó a cső + orr szavak egybeforrasztásából alakult. Azt, hogy a gyufa a "gyújtófa" kifejezésből rövidült, már többen tudják. A zongora szót viszont a magyar nyelvújítók – stílszerűen – komponálták, éspedig a "zengő" és a "tambura" szavakból. Eredetileg zengurának nevezték volna, de a nép a könnyebb kiejtést választotta, az azonos "o" magánhangzókkal.

A törzsökös magyarnak hangzó "rovar" szó a mai fülnek roppant viccesnek tűnő "rovátkolt barom" szavak egybeforrasztása, amelyet "robar"-nak ejtettek volna, de itt is a könnyebb hangzású alakot fogadták el.

A "könnyelmű" szónak a "könnyű elméjű" szókapcsolat az eredője.

Mindezek a kétszáz évvel ezelőtti nyelvújítások alkotásai. Időben jóval közelebb áll hozzánk a "maszek" kifejezés, amelyet az ötvenes évek elején a legendás konferanszié, Kellér Dezső kreált a "magánszektor" szóból.

A La Manche csatorna alatt, Anglia és Franciaország között épített alagút, a "Csalagút" eredetije az angol Channel tunnel szavakból összeforrasztott "Chunnel".

És, ha már az angol "forrasztásoknál" tartunk: a hírhedt nagyvárosi smog eredetileg a "smoke" (füst) és a "fog" (köd) szavakból származik. A "motel", a forgalmas utak mellett épült autós szálloda szülői a "motor" és a "hotel" szavak.

A német nyelv sem zárkózik el a forrasztások elől. Az olyan hosszú szószörnyeteg, mint a második világháborús Sturzkampfflugzeug (a JU87-es bombázó) népszerű elnevezése "Stuka" volt. A célja felé gyorsan süllyedő bombázó szirénához hasonló hangot hallatott, ezért a pestiek a hatvanas években forgalomba állított villamosait is így becézték, a megállásakor kiadott hang miatt.

A tartalmilag szörnyeteg "Gestapo" a Geheime Staatspolizei (Állami titkosrendőrség) szavakból rövidült.

*

A ma is állandóan újuló héber nyelv számos szóforrasztást alkalmaz.

Egyik legismertebb közülük a jelzőlámpát jelentő ramzor (רמזור), amely a remez (רמז), azaz jelzés, célzás és az or (אור) azaz fény szavakból állt össze.

A fényszórót jelentő zárkor (זרקור) a zárák (זרק), dob, hajít és ugyancsak az or (אור), fény szavakból kapcsolódik egybe. A fénnyel kapcsolatos az egykor a hajók tájékozódását segítő világítótorony, héberül migdálor (מגדלור) is, amely a tornyot jelentő migdál (מגדל) és ismét a fényt jelentő or (אור) szavakból ötvöződött.

A labdarúgást jelentő káduregel (כדורגל) a kádur (כדור), azaz gömb, golyó és a regel (רגל), azaz láb szavak egybeforrasztása.

A baktérium fogalomra a héber nyelvújítás a chájdák (חידק) szót teremtette meg, a cháj (חי), él, élő és a dák (דק), vékony, kicsiny szavakból.

A hangszóró héberül rámkol (רמקול), a rám (רם), magas, erős, illetve a kol (קול), hang szavakból.

A mozit jelentő kolnóá (קולנוע) a kol (קול), hang és a nóá (נוע), mozgás szavak szülötte.

A nofes (נופש), az üdülés a nof (נוף), táj, vidék, illetve a chofes (חופש), szabadság (iskolai, munkahelyi) szavak "összeforrasztása".

A pénzkiadó automata (ATM) Izraelben kaszpomat (כספומט) néven ismeretes, a keszef (כסף), pénz (eredetileg "ezüst"), illetve az otomat (אוטומט), automata szavakból.

Népszerű fogalom a pelefon (פלאפון), amely ma már csak egy a mobil-szolgáltatók közül, de a kilencvenes években ez a szó jelentette a mobiltelefont, a pele (פלא), csoda és a telefon (טלפון) szavak kombinálása révén.

Kevesen tudják, hogy a kacsa, héberül bárváz (ברווז) a bár (בר), arameusul fia valakinek, és az áváz (אווז), liba szavakból lett, vagyis "liba fia".

Az angolul musicalnek nevezett zenés vígjátékot a héber machazemer (מחזמר) néven nevezi, ami a macheze (מחזה), színjáték és a zemer (זמר), dal szavak származéka.

A sétálóutca – midrechov (מדרחוב) a járda, midráchá (מדרכה) és a rechov (רחוב), utca szavakból. ◙