Nakba: egy jeles nap hosszú árnyéka ♦ Akik katasztrófát ünnepelnek

Izrael népe és barátai a minap ünnepelték az újkori zsidó állam fennállásának a 68. évfordulóját.

A Függetlenségi Nap, vagy ahogy héber nyelven nevezik: a Jom Háácmáut, a zsidó naptár szerinti Ijjár hónap 5. napja.

Így van ez minden zsidó ünneppel: az ősi héber időszámítás szerint ülik meg őket, amely újholdanként írja le első napját, eltérően a Gergely naptártól, amely a Föld Nap körüli pályája alapján számítja az éveket és a hónapokat. Ennélfogva a zsidó ünnepek az Izraelben is általánosan használt Gergely-naptárnak mindig más és más napjára esnek.

Miért éppen Ijjár hónap ötödike? Azért, mert az Állam kikiáltásának a napja, 1948. május hó 14-e a zsidó időszámítás szerint erre a napra esett. Eddig tartott Nagy-Britannia mandátuma, amelyet még az ENSZ elődje, a Népszövetség osztott ki Palesztina kormányzására az első világháború után.

A zsidó állam kikiáltását azonnyomban véres háború követte. Az itt élő arab lakosság fegyveres alakulatai és a szomszédos arab államok, sőt, egy távolabbi (Irak) hadseregei azonnal megtámadták az éppen megszületett államot.  

Az arab haderők a fél évig tartó háborúban vereséget szenvedtek. Az 1949-ben aláírt fegyverszüneti egyezmény az ENSZ felosztási tervénél nagyobb területet biztosított az új zsidó államnak.

Izrael Állam a Függetlenségi Háború végén 20,700 km² területet birtokolt a brit-Palesztina 26,625 km² területéből. A fennmaradt terület jórészét Transzjordánia szállta meg, amely ezáltal a Jordán folyó nyugati partjára, “Ciszjordániára” is kiterjesztette szuverenitását (ekkor változtatta a nevét Jordániára). Kisebb részét, a Gáza város és az egyiptomi határ közötti területet Egyiptom csatolta magához. Ez a helyzet 1967. júniusáig, a Hatnapos Háborúig fennállt.

Az 1948-as háború következtében az akkori, valamivel több, mint egymilliós palesztinai arabságból 650-700 ezren menekültek a szomszédos arab területekre. Az arab államok nem fogadták be palesztinai testvéreiket, hanem táborokban helyezték el őket. A legtöbb tábor 68 év után még áll!

A mesterségesen fenntartott “menekültkérdést” az arab államok és iszlám szövetségeseik két nemzedék óta napirenden tartják. Izrael Függetlenségi Napját pedig így nevezik: Nakba. Katasztrófa.

A nagy összegekkel megtámogatott gyászünnepségeket a zsidó állam kikiáltásának a Gergely-naptár szerinti évfordulóján, május 14-én és az azt követő napokban tartják. Az arab- és iszlám világban – és az iszlamizálódó Európában – ilyenkor megjelenő fényképes-filmes beszámolókon előkerülnek az egykori arab házak kulcsai, az 1948-as országutakat elöntő menekültáradat szomorú karavánjai, a síró asszonyok és gyerekek képei. Az utóbbi években az Izraelben élő, milliós arab lakosság soraiból is sokan csatlakoznak a propaganda-fesztiválhoz. 

A két nemzedék alatt otthont talált más nemzetekről nem esik szó. Emberek tízmilliói: németek, lengyelek, magyarok, finnek, észtek, csecsenek, tatárok, és ki tudja még, milyen tömegek voltak kénytelenek hazát cserélni a második világháborút követő években.

Az arab államokból kiüldözött zsidókról sem szól ilyenkor a fáma. Irak, Szíria, Libanon, Egyiptom gazdag, polgárosult, nyugatias zsidósága és az egyszerű, szegény, de dolgos jemeni zsidó lakosság, majd Marokkó, Tunézia szinte teljes zsidósága – összességükben éppen annyian, mint a szentföldi arabok, 650-700 ezren – kényszerültek hátrahagyni házaikat, üzleteiket és kezdték újra, többségük Izraelben, a semmiből. 

Utódaik régen elfelejtették nagy- és dédszüleik szülőföldjét, csak konyhájukat, zenéjüket őrzik itt-ott.

Velük ellentétben a Palesztinából elmenekült arabság nagy része koldusszegény, iskolázatlan tömeg volt. Kevesen tudják, hogy jelentős százalékuk ősei csak a huszadik század huszas-harmincas éveiben települtek a brit mandátumi Palesztinába – Szíriából. A zsidó gazdaságok munkalehetőségei csábították őket.

A soha nem létezett “palesztin arab nép” képzete a hatvanas években jött létre.

Nakba. Katasztrófa. Minden évben eljátsszák, május 14-15 körül.

*

Minden kultúra bölcselete hisz a kimondott szó erejében. A zsidó hagyomány tiltja, hogy akár tréfából is ilyesmit mondjunk: “Jaj, milyen sok a munka, belehalok”, vagy “belebetegszem a vizsgákba” – mert a kimondott szó életre kelhet.

Az arab hadseregek számos csatát vesztettek Izrael ellenében, de az arab képzelet makacsul hiszi, hogy a háborút még megnyerik. A magukat palesztinnak nevező arabok vezetői nem mondtak le egy végső leszámolásról Izraellel.

Ám aki folyton katasztrófáról beszél – azt könnyen elérheti. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mit jelent a „goj”?

Volt kolléganőm hívott fel a napokban, akivel bő évtizedet töltöttünk együtt az Új Kelet szerkesztőségében.

Mondd, Sámson – szólított meg a vonal másik végéről, úgy, ahogy néhai főszerkesztőm, Dán Ofry szokása volt – mit jelent tulajdonképpen az, hogy „goj”, vagy „gaj”? Magyarországon inkább így hallottam ejteni ezt a szót, amely számomra valahogy soha nem volt rokonszenves.

A goj szó valóban hordoz feszültséget bizonyos hangulati környezetben vagy szöveg-összefüggésben. 

A Magyarországon is használt askenázi kiejtés a „gaj” változatot használta, ahogy például a világot jelentő olám (עוֹלָם) helyett ajlom-ot mondott, a Mózes héber megfelelője, a Mose (מֹשֶׁה) helyett Mojse-t, és így tovább.

A „goj” (גּוֹי) szótári jelentése: nép. Nagyjából ugyenezt jelenti az ám (עַם) szó is. De míg a mindennapi beszédben az „ám” általában népet jelent, a „goj” szót a zsidó beszélő általában a nem-zsidó emberekre és népekre vonatkoztatja. 

Izrael népére az „ám Jiszráél” (עַם יִשְֹרָאֵל) kifejezést használja a héber, míg a többi népre általában a többesszámú „gojim” (גויים) szót, akár érzelmileg semleges, akár valamilyen történelmi eseményből kifolyólag elítélő hangsúllyal.

A szó mai, egyértelmű jelentése: nem zsidó. Van bizonyos pejoratív felhangja. A zsidó néppel vagy vallással szemben kritikával, netán ellenszenvvel viseltető nem-zsidók e szóval, mint célzással a zsidók belülről jövő elkülönülését hangsúlyozzák. Ilyen például Magyarországon a „Gój motorosok” egyesület.

Akadtak, akik a fogalom humoros oldalát ragadták meg. A két világháború között Magyarországon megjelenő „AZ OJSÁG” című zsidó vicclap így hirdette magát: „Zsidóság és gojság öröme az Ojság. Gójoknak félpengő, zsidóknak csak 50 fillér”.

A régi zsidó köznyelv sábeszgójnak hívta a nem-zsidó segítőt, aki szombatnapon („sábeszkor”) elvégzett a zsidó háztartásban olyan munkát – akár egy villanykapcsoló fel- vagy lekapcsolását – amely egy ortodox zsidónak tiltott ezen a napon.

További rokonértelmű szó: az izraeli személyi igazolványokban régebben szereplő „zsidó” (יְהוּדִי) adat nem vallás, hanem nemzetiség, héberül „leom” (לְאוֹם). Ebből ered olyan ismert intézmények elnevezése, mint a Bituách Leumi (ביטוח לאומי), az Állami (vagy Nemzeti) Biztosító, vagy a Bank Leumi (בנק לאומי).

A „goj” kifejezést a Biblia Izrael népére is alkalmazza, Mózes öt könyvében is, a Próféták könyveiben is. Ábrahám ősatyánknak (akkor még Ábrámnak) Isten így adja szavát Mózes 1. könyvében, a 12. fejezet elején: „vöeeszchá lögoj gádol” (וְאֶעֶשְׂךָ לְגוֹי גָּדוֹל), azaz „és nagy néppé teszlek”. Izrael néppé válása után ez a szó egyre inkább a környező népekre utal, legtöbbször elítélő hangsúllyal, azok bálványimádó szokásai miatt.

A kifejezés legismertebb és leginkább szerethető előfordulása Ézsajás könyvében található, a 2. fejezet 4. versében: „Nép népre kardot nem emel, háborút többé nem tanul”, az eredeti héber nyelven: „Lo jiszá goj el goj cherev, völo jilmödu od milchámá” 

(לֹא-יִשָּׂא גוֹי אֶל-גּוֹי חֶרֶב, וְלֹא-יִלְמְדוּ עוֹד מִלְחָמָה) – amely jóslat beteljesülését már nagyon várjuk. ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

SKYPE-on is

Zászló a tornyon

Függetlenségi nap, Tel-Aviv, Ázrieli-torony: הודו לה' כי טוב כי לעולם חסדו
Hodu leÁdonáj ki tov, ki leolám chászdo (Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert ő jó, mert örök az ő kegyelme)

A Függetlenség-napi Bibliaverseny 14 éves győztese

ELKÁNÁ NETÁNJÁHU MINISZTERELNÖK ÉS BENNETT OKTATÁSÜGYI MINISZTER TÁRSASÁGÁBAN

Délelőtt folyt le a nagy érdeklődéssel kísért ifjúsági Bibliaverseny, amelyet az idén a 14 éves Elkáná Friedmann nyert meg, a Bét-Él városban működő nemzeti-vallásos Bné Cvi jesiva tanulója.

A versenyen három magyarországi fiatal is részt vett.

Csatlakozunk az Aruc Séva honlapja egyik olvasója megjegyzéséhez:

נהדר ומרגש, איזה ידע מושלם!!! כל הכבוד לך, עלה והצלח. כן ירבו כמוך בישראל-ארץ התנ"ך. 

Azaz: Micsoda tökéletes tudás, csodálatos és megható!!! Minden tiszteletem, nagyra nőjj és légy sikeres. Sok ilyen legyen, mint te, a bibliai Izraelföldön.

A második helyezést a rehovoti Tehila Mátász érte el. A középiskolás lány Gederán, egy vallásos intézetben tanul.

Csütörtök este még folynak a függetlenségi nap eseményei, amelyek este fél nyolckor fejeződnek be, amikor az idei Izrael-díjakat az államelnök átnyújtja. ◙

Izrael Állam 68. Függetlenség napja

A zsidó állam feltámadásának a 68. évfordulóján a béke messzebbnek tűnik, mint bármikor.

Álljon itt a breszlávi Nachman rabbi békeimája.

יהי רצון מלפניך ה' אלוהינו ואלוהי אבותינו

שתבטל מלחמות ושפיכות דמים מן העולם

ותמשיך שלום גדול ונפלא בעולם.

ולא ישאו עוד גוי אל גוי חרב

ולא ילמדו עוד מלחמה,

רק יכירו וידעו כל יושבי תבל האמת לאמתו...

FONETIKUS ÁTÍRÁSBAN:

jihje rácon mil'fánéhá, HÁSÉM, elohénu v'elohé ávoténu,

setevátél milhámot usfihut dámim min háolám,

vötámsih sálom gádol vöniflá báolám.

völo jisz'u od goj el goj herev

völo jilmödu od milhámá,

rák jákiru vöjéd'u kol josvé tevel háemet löámito…

MAGYARUL:

Legyen meg a te akaratod, ÖRÖKKÉVALÓ, Istenünk és atyáink Istene,

Hogy töröld el a háborút és a vérontást a világról,

És folytatódjék egy csodálatos béke a világban.

És ne ragadjon nép nép ellen többé kardot,

És ne tanuljanak többé háborút,

Csak a való igazat ismerje meg és tudja a Föld minden lakója… 

Tiszt sérült meg egy csőbombától Jeruzsálemtől északra

Kedden este a Jeruzsálem tőszomszédságában fekvő Chizme arab község bejáratánál, Piszgát Zeév északi negyed közelében egy őrjárat gyanús tárgyra lett figyelmes. 

Amikor az őrjárat katonái kiszálltak, hogy megvizsgálják, az felrobbant. A csőbomba az őrjárat parancsnokát, egy tisztet az arcán sebesítette meg. 

A tisztet a késő esti órákban a jeruzsálemi Hadassza kórházban megműtötték. Állapota a szerda reggeli jelentés szerint súlyos, nem életveszélyes. ◙

A hősi halottak és a terror áldozatainak az emléknapja ♦ Másfél millió ember a katonai temetőkben ♦ Kedden este nyolckor és szerda délelőtt tizenegykor sziréna

23447 + 2576: ez nem számtan-, inkább történelmi példa. A nagyobb szám Izrael háborúiban elesettek, az utóbbi a terror áldozatainak a száma.

Az elmúlt év Függetlenségnapja óta 68 hősi halottat követelt a szünet nélküli harc a létünkre törők ellen, további 59 halt bele korábban szerzett sérülésébe.

A Függetlenségi Napot – Jom háácmáut, יום העצמאות – hagyományosan az Emlékezés Napja – Jom házikáron, יום הזיכרון – előzi meg.

Az emléknap az idén kedd estétől szerda estéig tart, amikor az emlékezés átadja a helyét az ünnepnek. Kedd este 20:00 órakor egyperces, szerda délelőtt 11:00-kor kétperces szirénabúgás emlékezteti az ország népét a hősi halottakra és a terror-áldozatokra.

A katonai temetőkbe másfél millió (!) embert várnak, hogy tisztelegjenek a sírok előtt, akik valamennyiünk életéért áldozták a magukét. Az eddigi háborúkban elesetteket 2016-ban összesen 16300 családtag gyászolja.

Igen sokan vesznek részt a városokban, falvakban, kibucokban kijelölt helyeken tartott megemlékezéseken is. A nagyobb városokban a "Jád lebánim – יד לבנים", a "Fiak Emléke" intézmény szolgál a kegyeletes megemlékezésekre. ◙

FORRÁS: A KEDD REGGELI NAPILAPOK 

Győzelem Napja 2016

2016, május 9: az izraeli tavaszban furcsa öregemberek tűnnek fel. Sötét öltönyükön kitüntetések, váll-lapok, tiszti rangjelzéssel.

A szovjet hadsereg alijázott veteránjai ők, akik emlékeznek és emlékeztetnek. Nagyon öregek: aki a negyvenes években tiszt lehetett, az már a kilencvenhez közelít, ha nem a százhoz.

A Cáhál, az izraeli hadsereg az ottani rendfokozatnak megfelelő nyugdíjat folyósít számukra.

*

A nyugati szövetségesek 1945. május 8-án, a Szovjetunióban május 9-én ünnepelték meg a Győzelem napját.

A nemzetiszocialista Németország hadserege három haderőnemének képviselője – a szárazföldi erők nevében Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht-főparancsnokság korábbi vezérkari főnöke, a haditengerészet részéről annak főparancsnoka, Hans-Georg Friedeburg flottatengernagy, a légierő részéről H. Stumpff vezérezredes – 1945. május 9. első perceiben írta alá a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot.

A londoni időszámítás szerint ekkor még egy órával korábban, még előző nap késő este volt, ezért a nyugati hatalmak egy nappal korábban jelentették be a második világháború befejeződését Európában.

„Az ünnepi díszlövések és a harangzúgás után a népek elkezdték számolni a veszteségeiket; Izrael népe az életben maradottakat” – emlékszem egy írásra.

A második világégés egyik folyománya – Izrael Állam létrejötte. Létrejött volna az európai zsidóságot ért katasztrófa nélkül is?

Talán. Egyszer. Nagysokára.

Sokat beszélnek róla, hogy mennyire volt „bekódolva” az első világháború utáni békekötésekbe a második kirobbanása.

A második világháború által létrehozott világ nincs többé. A Szovjetunió, a „szocialista tábor”, a nyugati civilizáció megingathatatlannak tűnő pénzügyi és társadalmi stabilitása, a két európai eredetű, fehér emberek által irányított világhatalom egymást fenyegető-ellenőrző-kiegyenlítő egyensúlya a múlté.

Az Egyesült Államoknak afrikai származású elnöke van, London polgármesteri székébe éppen most ült be egy pakisztáni muzulmán bevándorló utóda, az arab-muzulmán megszállás alatt álló Franciaországban lassanként olyan kockázatos lesz zsidóként élni, mint a náci-német megszállás alatt volt.

*

A mai történések egyenesen következnek az 1945-ös évben létrejött új világhelyzetből.

Még ugyanebben az évben, 1945-ben, március 22-én, Kairóban megalapították az Arab Ligát. Akkor még kevés független arab állam volt, de vezetőik látták, hogy a kialakuló új világrend nem az ő kedvükre való.

Egyik első döntésük a „Palesztinában” élő zsidók gazdasági bojkottja volt. Több, mint három évvel a zsidó állam létrejötte előtt!

Az arab értelmiség zöme a náci Németországtól várta, hogy az arab világot megszabadítsák a brit és a francia gyámságtól. Egyiptom három későbbi elnöke: Naguib, Nasszer és Szádát, a háború alatt fiatal tisztek, egyértelműen németbarátok voltak.

A palesztinai arabság ennél is nagyobb várakozással, sőt, vágyakozással szemlélte a Rommel-vezette Afrika-Korps előrehaladását az egyiptomi sivatagban, tőlük remélve az országban izmosodó zsidó „jisuv” (lakosság) kiirtását.

„Nincs többé Monsieur, nincs többé Mister / Az égben Allah, a földön Hitler” – ez volt a sláger a negyvenes évek elején az arab kávéházakban. A Führert gyakran az Abu Ali névvel tisztelték meg, ami egy Messiás-féle szabadítónak jár ki.

A Gondviselés és Montgomery tábornok elhárította a vészt az akkor már félmilliós erecjiszráéli zsidóság feje fölül és elhervasztotta a palesztin-arab reményeket.

A Hitlernél előszobázó Hadzs-Amin el-Husszeiniről, aki mellesleg Jasszer Arafat nagybátyja volt, magyar nyelven itt  olvasható tudományos igényű összefoglaló.

A Palesztin Autonómia élén ma Mahmud Abbasz, ismertebb nevén Abu Mazen áll, aki doktori tézisében tagadta, hogy a Holokausztban hatmillió zsidót öltek meg. A diplomamunkát Moszkvában fogadták el.

*

Nemsokára az utolsó élő tanú is eltűnik a világból.

A győztesek azok, akik békében, biztonságban élhetnek. A vesztesek a halottak, a sebesültek, a gyászolók, a megalázottak. Háború alatt és két háború között.

A héber szó a győzelemre: Nicáchon – נצחון. Hangulatában nem is hasonlít a latin Victoriára. A szó a nécách – נצח, magyarul örökkévalóság szóval van kapcsolatban.

Izraelnek az a sorsa, hogy minden ellenkező erő ellenében fenntartsa magát a történelem sodrában. ◙

Aknagránátok után rakéta Gázából

RÉGEBBEN BECSAPÓDOTT KASSZAM-RAKÉTA MARADVÁNYAI

Szombatra virradó éjfél után rakéta csapódott be izraeli területen, az Eskol körzetben, amelyet a Gázai-övezet területéről lőttek ki. A rakéta nem okozott kárt.

A Légierő gépei még az éjjeli órákban támadást hajtottak végre két Hamasz-célpont ellen.

Az utóbbi hét folyamán 36 aknagránátot lőttek ki az övezet határán alagutak kijárata után kutató katonákra. A mostani rakétatámadás volt az első több hetes szünet után, amely ismét a civil lakosságot fenyegette.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök péntekre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelyen a Gázai-övezetben előállott feszült helyzetet vitatták meg.

Iszmail Haníjje gázai Hamasz-vezér egy mecsetben, a pénteki ima előtt úgy nyilatkozott, hogy szervezete nincs érdekelve fegyveres konfliktusban Izraellel, de tiltakozik az ellen, hogy az övezet határán belül egy 300 méteres sávban  Izrael ellenőrizze a Hamasz tevékenységét.

Palesztin források szerint pénteken három izraeli katonai jármű átment a határzáron a Gázai-övezet területére. Az alagutak után kutató műszaki egység járműveit két tank biztosította. ◙

FORRÁS: A JEDIOT ACHRONOT NAPILAP HÍRPORTÁLJA

Elfogott Hamasz-aktivista megadta az alagutak pontos helyét, az építés módszereit, a felelős személyek neveit ♦ Összefüggő alagútrendszerek milliókért, fegyverraktárakkal, pihenőszobákkal

Mohammad Atuna (29), az Izaddin el-Kasszam embere áprilisban két késsel felfegyverkezve átlépte a Gázai-övezet határát, hogy terrorakciókat hajtson végre. A biztonsági erők hamar letartóztatták és kihallgatásnak vetették alá.

Atuna meglepően részletes vallomást tett. Kiderült, hogy már vagy tíz éve vesz részt a Hamasz alagútásási projektjében, ismeri az alagutak pontos helyét, az ásás módját, az építési anyag mennyiségét, megközelítőleg a ráfordított árat és a technológiát, sőt, a projekt vezetőit is, és az övezet határán lévő házakat, amelyekből az Izrael felé ásott alagutak kiindulnak.

Az alagutak ásásával a Hamasz a "Nahba" nevezetű különleges egységet bízta meg. Több alagút rendszert alkot, közöttük fegyverraktárakkal, berendezett szállásokkal és pihenőszobákkal, felhalmozott élelmiszerrel a hosszabb időn át támadásra készülő fegyveresek számára.

Több fegyverraktár az izraeli határ közelében lévő családok házaiban található. ◙

FORRÁS: JEDIOT AHRONOT

Újabb alagutat fedeztek fel a hadsereg műszaki egységei ♦ Feszült helyzet a Gázai-övezet határán

Csütörtökön reggel újabb, a múlt hónapban felfedezetthez hasonló alagút izraeli kijáratára találtak a Cáhál, az Izraeli Hadsereg műszaki alakulatai.

Egyelőre nem tudható, hogy az újabban ásott, vagy már a 2014-es "Cuk éjtán" (Szilárd sziklaszirt) hadművelet előtt is létezett, csak akkor nem sikerült rátalálni.

Az alagút mélysége 28 méter, és egy, a Gázai-övezet déli részével határos izraeli település közelében végződik.

A hadsereg különleges alakulatai hetek óta kutatnak a Gázai-övezetből izraeli területre vezető alagutak után, amelyeket a Hamasz terrorakciók kivitelezése végett ásat a mai napig.

Szerdán aknagránátot lőttek egy, a keresést végző egység katonái felé, amely nem okozott sérülést. A Légierő ezt követően támadásokat hajtott végre a Hamasz katonai létesítményei ellen. A terrorszervezet fenyegető hangú nyilatkozatot tett közzé.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg szóvivője csütörtökön közölte: Izrael megnövelt létszámú erőkkel készen áll minden fejleményre a Gázai-övezet határán. ◙

A Pusztulás és a hősiesség emléknapja

Izraelben minden évben Niszán hó 27-én emlékezünk meg a Vészkorszak zsidó áldozatairól: az idén május 4, szerda estétől május 5, csütörtök estéig.

Szerda este 8 órakor hat túlélő gyújtott egy-egy fáklyát a Hatmillió emlékére – köztük egy magyarországi és egy szlovákiai.

Csütörtök reggel 10 órakor szirénabúgás állítja meg két percre az életet, a forgalmat, a munkát, az embereket. ◙

Gázolásos terrormerénylet Jeruzsálem térségében – egy katona súlyos, kettő közepes sérüléseket szenvedett ♦ A gázolót agyonlőtték

A TERRORAKCIÓ SZÍNHELYE: A HÁPÁRSZÁ ("PATKÓ") ÚTELÁGAZÁS

Kedden este a júdeai Benjámin körzetben lévő Dolév település és a palesztin Ein el-Arik község mellett, Jeruzsálemtől 18 kilométerrel északnyugatra palesztin arab egy teherautóval a "Kfir" egység katonái közé hajtott.

Három katona megsebesült: egy súlyosan, kettő közepesen.

A gázolót a közelben álló katonák agyonlőtték.

Az elkövető, a 36 éves Ahmed Sahada a Jeruzsálem területén lévő Kalandia menekülttábor lakosa volt, az utóbbi időben a Ramallah közelében lévő Betunia városban tartózkodott. ◙

Ismét támad a chamszin: kedden öt-tíz fokos felmelegedés

Kedden visszatér a nappali hőség. A keletről és délről fúvó sivatagi széljárás lesz uralkodó országszerte.

Uralma szerencsére ezúttal is rövid lesz: akárcsak az elmúlt kedden, a Földközi tenger felől érkező hűvösebb, páradús front kiszorítja a száraz, forró sivatagi szeleket.

Későn este vagy éjjel pár csepp eső is lehullhat. ◙

Holtan találták Magyarországon Ofir Gross izraeli állampolgárt ♦ Gyanú: gyilkosság áldozata lett

Ofir Gross (40) izraeli állampolgár, jeruzsálemi lakos Németországban tanult. Tanulmányai befejeztekor Magyarországra utazott, ahol Tiszakécskén, egy nőismerősénél szállt meg.

Az ismerős a múlt héten Budapestre utazott, Gross pedig Debrecenben keresett átmeneti szállást.

Legutoljára április 21-én, csütörtökön adott életjelt magáról, amikor nővérével, Gálival beszélt telefonon és elmondta, hogy megismerkedett egy fiatalemberrel, aki szállást ajánlott neki.

Néhány nappal eltűnte után kezdtek keresésébe a magyar rendőri szervek.

Vasárnap, május 1-én reggel közölték, hogy gyaníthatóan az ő holttestét találták meg egy Debrecen környéki erdőben. A vizsgálatok szerint Gross gyilkosság áldozata lett.

Egy 21 éves és egy 19 éves gyanúsított előzetes letartóztatásban van.

Ofir Gross édesapja Magyarországra utazott a holttest azonosítása végett. ◙

Amerikai védelmi támogatás Izraelnek: hárommilliárd helyett ötmilliárd dollár ♦ Indok: az iráni rakétafenyegetés kivédése ♦ Netanjáhu: Obama járult hozzá a legnagyobb mértékben Izrael biztonságához

BALLISZTIKUS RAKÉTÁK ELLENI VÉDELEM: MILLIÁRDOKBA KERÜL

Az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb katonai támogatását ígéri a Fehér Ház Izraelnek, a tárgyalások már folynak. Barack Obama elnök levelet küldött az Egyesült Államok 83 szenátorának, amiben sürgeti a védelmi támogatás növelését.

Az erről szóló közlemény szerint ezt még akkor is betartja az Egyesült  Államok, ha a költségvetési helyzet a saját honvédelmi kiadások csökkentését teszi szükségessé.

A következő 10 évre szóló megállapodásról évek óta folynak megbeszélések a két ország között, amit 2018-ban írhatnak alá és amerikai sajtóértesülések szerint 30 milliárd dolláros volumenű lenne.

Obama és Netanjáhu a tavaly novemberi washingtoni találkozójuk során egyebek között megvitatta a 2017 és 2027 közötti Izraelnek szánt amerikai katonai segély ügyét. Média-értesülések szerint Izrael évi ötmilliárd dollárt kér: a kompromisszum négy és öt milliárd dollár között valószínű.

Netanjáhu fő érvelése: az ellenséges, minden eddiginél pontosabb célra irányítható rakétatechnológia olyan anyagi kihívások elé állítja Izraelt, amely 2007-ben, a segélyek legutóbbi megállapításakor még nem létezett.

Az alku hetekig, hónapokig is eltarthat, de kölcsönös a szándék a kérdés rendezésére. 

Ámosz Hárél, a Háárec napilap katonai szakértője szerint jelenleg 3,1 milliárd dollár érkezik évente, de az amerikai elnökválasztás előtt álló Obama kénytelen növelni az összeget, egyrészt a zsidó adományozók és a befolyásos szavazók miatt, másrészt azért, mert Izrael Washington legbiztosabb közel-keleti katonai és stratégiai szövetségese.

Jelenleg az egyre növekvő izraeli katonai költségvetésnek mintegy hat százalékát fedezi az amerikai segély, amely az évtizedek során folyamatosan veszített jelentőségéből, mert a fejlett iparral és a Földkerekség egyik legfejlettebb, ha nem a legfejlettebb számítástechnikai szakembergárdájával és infrastruktúrájával rendelkező zsidó állam egyre nagyobb részben képes önmaga fedezni védelmi kiadásait. 

Netanjahu Washingtonban elismerte, hogy az amerikai elnökök közül éppen az Izraellel szemben gyakran kritikus Obama járult hozzá a legnagyobb mértékben – katonai technológiák átadásával is – Izrael biztonságához, miután a politikai vitákat leválasztotta a katonai segélyek kérdéséről. 

A Jediot Achronot napilap kiemelte, hogy noha a katonai segély ügyeit csak 2017 végéig kell lezárni és Obama ezt a 2017 januárjában felesküdő utódjára is hagyhatná, de az amerikai elnök még hivatali idejében szeretne megállapodásra jutni.

A lap szerint Netanjáhu az alku során emlékeztetett arra, hogy Izrael csak feleannyi segélyt kap Washingtontól, mint Dél-Korea. ◙ 

Túl a Peszách felén ♦ Csütörtök estétől "Hetedik nap" ♦ Éljen május elseje?

A hőhullám levonult felőlünk, szerda reggel felhős, kellemesen hűvös nap köszöntött ránk.

A száraz hőség most is, mint minden évben, megvámolta erdőinket: gondatlan kirándulók nem kellő figyelemmel eloltott "mángáljai" (hússütői) ismét erdőtüzeket okoztak, fák – és madarak, kisemlősök ezreinek a kegyetlen halálát okozva.

Szerdán még félünnep – chol hámoéd Peszách, חול המועד פסח – van, csütörtök este már beáll Peszách hetedik napja, Svi'i sel Peszách,  שבעי של פסח, ami teljes ünnep, úgy, mint az első nap. 

Csütörtökön estefelé leáll a tömegközlekedés, a hivatalok és bankok már a déli órákban bezárnak.

A "rendes" hétköznapok csak vasárnap, május 1-én indulnak újra.

A hetvenes évekig, a szociáldemokrata Mápáj, majd Munkáspárt kormányzása idején május elseje – echád bömáj, אחד במאי – munkaszüneti nap volt, felvonulásokkal, amelyekről a vörös zászló sem hiányzott. Ma ez már feledésbe merül, csak egyes kibucokban ünneplik.

Péntektől ismét felmelegedés várható, vasárnap ismét nagyon meleg lesz. ◙