Fedezd fel a héber nyelvet! ✍ Mindennapi ügyeinkről

Az ÁJIN – SZÁMECH – KUF (ע-ס-ק) hármas gyökből igen sok gyakori, a mindennapi életben használt kifejezés származik.

Az „észek” (עֵסֶק) jelentése: üzlet, itt is gyakori angol szóval: biznisz, de „ügy” jelentése is van. [A pontozás szerint észek, de általában eszek-nek hallatszik, az első e-t hosszan ejtve.]

A „lá’ászok” (לעסוק) főnévi igeneves alak: foglalkozni valamivel. 

Hasonló jelentésű a „lehit’ászék” (להתעסק) visszaható alakú ige is. (A felsővessző pillanatnyi megállást jelent az ÁJIN hang előtt.)

Majdnem durva visszautasítást jelent egy közeledésre, ha ezt halljuk: „Ál tit’ászék iti!” (אל תתעסק איתי) – ami azt jelenti: „Ne foglalkozz velem!” Lánynak, asszonynak mondva, ha lehet, még sértőbb lehet az „Ál tit’ászki iti!” (אל תתעסקי איתי).

Az „észek murse” (עסק מורשה) azt  jelenti: engedélyezett, bejegyzett üzlet, cég. 

Ezzel gyökeresen ellentétes tartalmú az „észek bis” (עסק ביש), amely szerencsétlen ügyet jelent: Izrael újkori történelmében számos ilyen eseményt jegyeztek fel. (A „bis” szó a „busá” בּוּשָׁה – – azaz szégyen szóval kapcsolatos.)

Az „iszuk” (עיסוק) foglalkozás, aktivitás, ténykedés. Az „ászuk” (עסוק) viszont elfoglalt. Hányszor halljuk irodában a tisztviselőtől, vagy a számítógéppel játszó gyerektől: „Áni ászuk!” (אני עסוק), illetve „Áni ászuká!” (אני עסוקה) – ha nőnemben halljuk ugyanezt.

Az „iszká” (עסקה, néha עסקא) az üzleti élet egyik kulcsszava: ügy, ügylet, tranzakció.

A „má’ászik” (מעסיק) munkáltató, munkaadó; nőnemben „má’ásziká” (מעסיקה).

A „mu’ászák” (מועסק) a munkavállaló, az alkalmazott, akit foglalkoztatnak; nőnemben „mu’ászeket” (מועסקת).

A „tá’ászuká” (תעסוקה) foglalkoztatottság, munkaviszony. Különösen új olék ismerik a „liskát hátá’ászuká” (לשכת התעסוקה) intézményét: ez az állami munkaközvetítő hivatal.

„Ászkán” (עסקן) a hivatásos közéleti ember. ◙

Héber nyelvtanítás: 

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Etióp intifáda: a kezdet. Milyen lesz a folytatás?

Június 30-án, vasárnap a Haifa melletti Kirját Hájimban egy szolgálaton kívüli rendőr randalírozó fiatalokra lett figyelmes. Megpróbált rendet teremteni a nyílt utcán, de azok kövekkel támadtak rá. A rendőr egyedül volt sokak ellenében, és életét veszélyben látta. Fegyverét használta. Lőtt, éspedig a támadók lába elé, elriasztás szándékával. Egy felpattanó töltény azonban az egyik rendbontót, a 19 éves Szolomon Teka nevű etióp olét halálosan megsebesítette.

Eddig a jogosan fellépő rendőr tanúsága.

A fiatalember temetését országszerte súlyos zavargások követték. Mobiltelefonokon, e-mailes levelezésen megszervezett szabotázsakciókra került sor, amelyeket etiópiai eredetű izraeli állampolgárok kezdeményeztek. Központi utakat torlaszoltak el, gumiabroncsokat égettek, autókat gyújtottak fel, rendőrökre támadtak.

✏

Az Izraelben élő etiópiai származású közösség létszáma a jelek szerint elérte azt a kritikus tömeget, amely erőt ad a többség elleni erőszakos fellépésre.

Így volt ez minden európai és észak-amerikai városban, ahová tekintélyes létszámú afrikai közösség települt be. Tömegtüntetések, kirakatok beverése és gyakran kifosztása, az ott élő őslakosok megfélemlítése, a közbiztonság veszélyeztetése. Aki ezt a tényt megemlíti, számon lehet kérni tőle a politikai korrektséget, meg lehet gyanúsítani rasszizmussal, de a tények tények maradnak.  

Nálunk, Izraelben több, de inkább kevesebb sikerrel folyik a hivatalosan zsidónak tekintett etiópiai bevándorlók integrálása. Az izraeli többség azonban nehezen fogadja be a megjelenésükben, kulturális hagyományaikban  olyannyira eltérő jövevényeket. Az önkormányzatok ódzkodnak befogadásuktól: egymásra hárítják a kormány által rendelt befogadást.

A lakosság is hasonlóan reagál. Askenázi és mizráchi egyaránt. Amelyik városnegyedben megjelennek a sötét bőrű szomszédok, onnan megkezdődik a helyiek kiáramlása. Ottmaradnak az alacsonyabb jövedelmű családok, akik nem képesek másutt lakást venni, vagy legalább bérelni.

Az iskolákban hasonló a helyzet: ha egy osztályba sok etióp gyerek kerül, a másmilyenek más osztályba kérik magukat, és ha ez nem kivihető, iskolát váltanak.

Egyéni tapasztalat: buszsofőrökként kitűnőek, reflexeik köztudottan jobbak, mint az európai vagy a közel-keleti embereké. Pénztárosként feltétlenül becsületesek, megbízhatóak.

Autóbuszról leszállva egy etióp-izraeli szaladt utánam: a zsebemből kiesett a tárcám az összes pénzemmel és irataimmal. Ő vette észre és adta a kezembe.

Miért az ösztönös ellenérzés innen és onnan? Mert az averzió kétoldalú. Különbözünk. Senki sem tehet róla.

A mindenkori kormányzat a feszültséget minden eszközzel igyekszik enyhíteni. Amikor egy-egy etiópiai olé katona sikeresen veszi a repülőtiszti vizsgát, a sajtó oldalakon át teríti az eseményt. Az egyetemeken minden erővel segítik őket, diplomásaik százalékaránya mégis alacsony.

Érzik, értik, hogy a társadalom egymásra épülő rendszereiben többnyire alárendelt szerepre vannak ítélve. Ahogyan Amerikában is, Európában is. És a hosszan tartó, megalázó kétségbeesés előbb-utóbb agressziót szül.

Izrael nagy kihívása a gyorsan szaporodó, etiópiai eredetű, önmagát zsidónak tekintő népcsoport elidegenülését megakadályozni.

✏

Etiópia, háttér

1.    Saját írásuk, ABC-jük van, sokezer éves templomaik, évezredes szakrális hagyományaik vannak. Kultúrnép, nincs vita.

2.    Etiópia a hatvanas évekig az egyetlen független fekete-afrikai állam volt (ld. Hailé Szelasszié, a „négus”, aki a II. világháború, az olasz megszállás alatt Jeruzsálemben lakott, a hatvanas években Budapesten is járt), társadalmuk mégis visszamaradott.

3.    A nyolcvanas években kezdték csoportokban Izraelbe szállítani a magukat „Beta Jiszráél”-ként, Izrael házaként meghatározó etióp törzsek tagjait, akik korábban nem tudtak róla, hogy létezik egy zsidó nép szétszórva a Földön.

4.    Nincsenek kohanitáik, nincsenek lévitáik, mint ahogyan a „golá”, a száműzetés minden törzsében vannak, Lengyelországtól, Magyarországtól Marokkóig  és Jemenig és Iránig. Nem őrizték meg a héber nyelvet és -írást. A Tóra egy géz néven nevezett nyelven maradt rájuk. Nincsenek rabbijaik, dájánjaik. Kész-jeik vannak, ritus-vezetőik, ami szerintük a rabbinak felel meg. Zsidó voltuk ezért széles körben vitatott: aligha rasszizmus okán nem engedik őket pl. a kóser bor-gyártósor közelébe, ahol csak zsidók dolgozhatnak.

5.    Afrikai probléma: állítólag jelentős hányaduk HIV pozitív, és körükben a hepatitisz is gyakori. Az izraeli orvosi kar utasítására talán nem faji megkülönböztetésből semmisítették meg az etiópiai eredetű katonák vér-adagjait. ◙

A szerkesztő szabadságra megy

Nem maradok sokáig!

Hőhullám Izraelben, hőhullám Magyarországon 🌞 Élvezzétek a nyarat!

Röpködnek a harmincasok a Földközi tenger keleti medencéjében, és Európa nagyrészén, így Magyarországon is.

Egy barátom, aki Finnország északi részén, a Lappföld fővárosának nevezett Rovaniemi városban él, eldicsekedett vele: a múlt héten harminc fok fölé kúszott az a bizonyos higanyszál. Egy olyan vidéken, ahol csak áprilisban enged fel folyók, tavak jégpáncélja...

Teljen ez a hét, és a nyár egésze kellemesen. Aki szabadságra megy, élvezze. E blog szerkesztője is elutazik egy időre.

Vigyázzatok magatokra és egymásra! ◙

Kertész Péter 1937 – 2019 ✡ Búcsú egy kollégától

„Karcagon születtem. Gyerekkoromban azt sem tudtam, hogy zsidó vagyok. Csak a Vészkorszak éveiben szereztem tudomást róla. Meg a visszatérés után, Karcagra. Zsidóztak, megdobáltak. Na, akkor szembesültem a zsidó voltommal személyesen. Érdekes volt az indok, mert az is volt ám: ‘Mutasson nekem egy zsidó parasztot!’

Aztán Budapest, cionista ifjúsági egyletek, miegymás. Nem kellett a kibuc, nem lett belőlem zsidó paraszt. Magyarországon maradtam…”

Újságíró lett. Gondolkodó újságíró, s mint ilyen, író is.

Három könyve jelent meg, mindhárom az Ulpius-Ház Könyvkiadó gondozásában: A Komlós (2002), Nehéz zsidónak lenni (2003), és a Zsinórmérték, zsidósors magyar módra (2004).

Életművét, szakmai tudását 2003-ban a Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.

Az utóbbi években Szentendrét választotta lakhelyéül. A helyi zsidó temetőt gondozta. Szívvel és kegyelettel.

Életét a zsidó Szeretetkórházban fejezte be.

Zichró livráchá. Áldás emlékére. ◙

Fedezd fel! ✡ Sávuot ünnep 5779/2019 ✡ שבועות תשע"ט

A ZSENGÉK ÜNNEPE IZRAELBEN

Sávuot (שָׁבוּעוֹת) ünnepe az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Az egykoron volt kelet-európai – és magyarországi – askenázi zsidóság Sövuajsz vagy Svüesz néven emlegette.

„Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak”. (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő, héberül: ómer (עוֹמֶר) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége. Sávuot egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). Izraelben ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül, „huc lá´árec”-ben az ünnep kétnapos.

Istennek kettős célja volt az általa választott nép kihozatalával az egyiptomi szolgaságból.

Az egyik a „törvény”-nek fordított Tóra, héberül Torá (תּוֹרָה) átadása e népnek. A szó az „útmutatás”, „instrukció” jelentésű horá´á (הוֹרָאָה) kifejezéssel rokon. A tanulást, a tudást annyira becsülő zsidó néplélekre jellemző: a szülő, hore (הוֹרֶה) és a tanító, more (מוֹרֶה) szó is ugyanebből a gyökből ered!

A másik Izrael földje, Erec Jiszráél (אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל) örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás éppen hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele azóta sem teljes. Szelleme sem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. Az ígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időre, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű társadalmi együttélés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem létezhet.

✲

Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek (עֲצֶרֶת), a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre. ”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor, héberül: bikuréj k´cir hitim (בִּקּוּרֵי קְצִיר חִטִּים) és a betakarítás ünnepét, héberül hág há´ászif (חַג הָאָסִיף)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye az új terméssel felvonuló gyerekek.

✲

Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser, azaz kásér (כָּשֵׁר) azaz „alkalmas, megfelelő” vágás, valamint a tejes és húsos ételek elkülönítésének a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó ország, Erec závát háláv ud´vás (אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבַשׁ) jelképe.

Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Megilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

Hol szerepel a Hatnapos Háború Mózes öt könyvében?

Izrael hitének alaptétele, hogy a Bibliában, a héber Tánách-ban (Tóra, Neviim, Ktuvim, vagyis Mózes öt könyvében, a prófétai könyvekben és a Szentiratokban, pl. a Zsoltárokban) az ezeket sugalmazó személyes Isten nyilatkozik meg. A megnyilatkozás pedig magában foglal "minden időket".

Az utóbbi századok ismert Tóra-tudósa volt Élijáhu ben Solomon Zalman rabbi (1720-1797), akit lakóhelyéről Vilnai Gáonnak neveztek. A Gáon (ez a héber szó a latin "géniusz" és a magyar "lángész" megfelelője) nem csak a Tórában búvárkodott, hanem világi tudományokban is, főképpen a matematikában.

✲

Mózes öt könyvét több, mint kétezer esztendővel ezelőtt a Nagy Gyülekezet Férfiai (Ánséj Kneszet hágdolá) osztották fel a már abban a korban is ismeretes hagyomány alapján összesen 5845 versre (pászuk, szimán).

A „Gáon” ötlete: az Ötkönyv összes versét, az elejétől a végéig folyamatosan, vagyis 1-től 5845-ig "ömlesztve" számozza, tekintet nélkül a könyvekre és a fejezetekre – és az 5845 verset megfelelteti a történelem Tóra által megjelenített 5845 évének. (Most 5779.-ben vagyunk.)

Nézzük meg, miként jelentkezik Mózes ötödik könyvében (31:3) egy Izrael szempontjából sorsdöntő év, a héber időszámítás szerinti 5727-es év: a polgári (keresztény) időszámítás szerinti 1967.

A Hatnapos Háború éve.

Íme 1967, azaz az 5727. év, illetve a neki „megfelelő” 5727. vers:

ה' אֱלֹהֶיךָ הוּא עֹבֵר לְפָנֶיךָ, הוּא־יַשְׁמִיד אֶת־הַגּוֹיִם הָאֵלֶּה מִלְּפָנֶיךָ וִירִשְׁתָּם; יְהוֹשֻׁעַ, הוּא עֹבֵר לְפָנֶיךָ, כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר ה'׃

"Az Örökkévaló, a te Istened maga kel át előtted és kipusztítja azokat a népeket, és te meghódítod őket. Józsué kel majd át előttetek, ahogyan megmondta az Örökkévaló."

A Jordánon egykor átkelt Izrael kései utódainak nem célja a környéken élő rokonnép kipusztítása. Ám abban az évben Isten különös kegyelméből világraszóló győzelmet arattunk Jismáél fiain, akik viszont egyáltalán nem titkolták, hogy céljuk Izrael maradékának gyökeres kiirtása.

A módszer nem alkalmazható évről-évre követhető jóslatokra. Néhol csupán egy-egy megemlített szám vagy fogalom utal – utólag! – az illető év történéseire, jellemző eseményére. ◙

Jeruzsálem-nap 🕎 Jom Jerusálájim 🕍 יום ירושלים

Vasárnap este kezdődik a Jeruzsálem-nap, amikor Izrael népe és Jeruzsálem hívei szerte a Földön az Óváros felszabadításának az 52. évfordulójára emlékeznek, a zsidó időszámítás szerint.

A Gergely naptárban az esemény 1967. június 7-én történt.

Ezen a napon, a Hatnapos Háború harmadik napján űzte ki a Cáhál, az Izraeli Hadsereg a "Jordán Légió" (a néhai Husszein király beduin hadserege) katonáit a Város történelmi negyedéből, ahol 19 éves jelenlétük alatt minden zsinagógát leromboltak.

Szombat estétől vasárnap estéig országszerte ünnepségekkel emlékeznek meg a főváros újraegyesítéséről. ◙

Nincs koalíció, vissza az urnákhoz! ✷ Lieberman nem alkuszik💥 Másodszor robbantotta a jobboldali kormányt ✷ Egy hónappal felesküdése után a 21. Kneszet feloszlatta magát

A legutóbbi választások április 9-én Binjámin Netanjáhu miniszterelnök győzelmével végződtek, így Reuven Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással. 

Az Állam történetében első ízben történt meg, hogy az államelnök által kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az erre adott négy hét, majd az adható további két hét alatt képtelennek bizonyult kormányképes koalíciót létrehozni. A Likud ekkor a Kneszet feloszlatását kezdeményezte, hogy Netanjáhunak ne kelljen visszaadnia a megbízatást az államelnöknek, aki azt más jelöltnek adhatta volna.

Így éppen egy hónappal azt követően, hogy Izrael Állam sorban huszonegyedik országgyűlése felesküdött, ugyanez a Kneszet csütörtökre virradó éjjel feloszlatta magát. 

Ez azt jelenti, hogy megismételt választásokra kerül sor, amelyre szeptember 17-ét jelölték ki. Ez a keddi nap kevesebb, mint két héttel előzi meg Ros hásáná-t, a „zsidó újévet”, a zsidó nép egyik legnagyobb ünnepét.

✷

A hetekig tartó dráma „főhőse” kétségkívül Avigdor Lieberman, a főleg oroszországi hátterű izraelieket tömörítő „Jiszráél béjténu” (Izrael az otthonunk) párt erősen jobboldali szemléletű alapító elnöke, akinek másodszorra sikerült robbantania egy jobboldali kormányt.

Lieberman pártja csatlakozása feltételéül szabta, hogy a sorköteles-korú jesiva-tanulók (ultraortodox fiatalemberek) katonai szolgálatáról 2018. februárjában általa beterjesztett és első olvasatban elfogadott törvényt változtatás nélkül bocsássák második és harmadik olvasatra. A két ultraortodox párt, a Jáhádut háTorá és a SASZ tiltakozott: ők az említett törvényjavaslatban változtatásokat követelnek.

Ebből Lieberman az utolsó percig nem engedett, Netanjáhu pedig nem volt képes kompromisszumra bírni a chárédi pártokat.

A Jiszráél béjténu 5 mandátumával együtt a koalíció összesen 65 mandátummal kormányozott volna a 120 tagú Kneszetben. 

Járiv Levin, a koalíciós megbeszélések vezetésével megbízott turisztikaügyi miniszter (Likud) csütörtökön azt állította, hogy fentieken kívül Lieberman három miniszteri állást és öt minisztériumot is kért Netanjáhutól.

Az új választások várható összköltségét – közpénzen finanszírozott agit-prop, szervezés, munkaszüneti nap – két- és ötmilliárd sékel közé becsülik.

✷

Mint emlékezetes, tavaly Lieberman volt az, aki tiltakozásként lemondott honvédelmi miniszteri állásáról és pártjával kilépett a kormányzó Likud-koalícióból, amiért a Hamasz hetekig tartó rakétaháborúját Netanjáhu – szerinte – nem torolta meg kellőképpen, és még jelentős pénzeket is átengedett Gázába Katarból és más forrásokból.

Ezek után tavaly, december 24-én a kormánykoalíció frakció-vezetői egyhangúlag döntöttek a Kneszet feloszlatásáról, amelyet a következő napon megszavaztak meg, majd azt törvényerőre emelték. 

A negyedik Netanjáhu-kormány megbízatása idén  novemberben járt volna le. 

✷

Egy nagyobb hadjárat Gázában, a "Területek" annektálása, a chárédi sorkötelesek bevonultatása, a költségvetési hiány kezelése – igen vagy nem...

Iszonyú tétjei vannak a következő választásoknak! ◙

Kedd reggeltől szerda éjfélig: ennyi ideje maradt Netanjáhunak ✷ Ha Lieberman addig nem adja be a derekát, nincs kormánykoalíció ✷ Új választások: szeptember 17?

Nem vezetett eredményre Binjámin Netanjáhu (Likud) és Avigdor Lieberman (Jiszráél béjténu) hétfő esti, 22 percig tartó megbeszélése a jobboldali koalícióról.

Lieberman pártja csatlakozásakánt továbbra is feltételül szabja, hogy a jesiva-tanulók (ultraortodox fiatalemberek) kötelező katonai szolgálatáról 2018. februárjában első olvasatban elfogadott törvényt változtatás nélkül bocsássák második és harmadik olvasatra, ami ellen a két ultraortodox párt, a Jáhádut háTorá és a SASZ tiltakozik, miután ezek az említett törvényjavaslatban változtatásokat követelnek.

A legutóbbi választások április 9-én Netanjáhu győzelmével végződtek, így Reuven Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással. Ám a kormánykoalíciót sem a rendes, erre kiszabott 28 nap alatt, sem az adható 14 napos pótidő alatt nem sikerült tető alá hozni, ezért amennyiben a miniszterelnöknek szerda estéig ez nem sikerül – esetünkben továbbra sem tudja meggyőzni Liebermant a csatlakozásról – a megbízatást visszaadhatja az államelnöknek. 

(A Jiszráél béjténu 5 mandátumával együtt a koalíció összesen 65 mandátummal kormányozna a 120 tagú Kneszetben. A miniszterelnök alakíthatnak koalíciót 60 mandátummal is, az ilyen kormányzást azonban az ellenzék rendkívül megnehezítené.)

Netanjáhu hétfőn este azzal vádolta Liebermant, hogy „szemantikai okok miatt” milliárdos költségekbe és politikai bizonytalanságba hajtja az országot egy probléma miatt, amelyet két perc alatt meg lehetne oldani.

Lieberman elvi okokra hivatkozott, mondván, nem hajlandó egy „háláchá-államot” támogatni, amelyben a törvényeket a rabbinikus szokásjog (ezt jelenti a háláchá) alapján hozzák.

Keddre virradó éjjel Miki Zohár Likud-képviselő javaslatára a Kneszet első olvasatban, 66 mandátumos támogatással megszavazta saját feloszlatását. Második és harmadik olvasatra szerdáig kerül sor.

Netanjáhu úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésére álló 48 óra alatt mindent el fog követni, hogy szeptemberben ne kelljen ismét választásokat tartani. A deficittel küszködő államkincstárra zúduló rendkívüli költségek milliárdos tételt jelentenének: a becslések kétmilliárd sékeltől ötmilliárdig terjednek. ◙

A hőhullám csúcsa: pénteken dél körül ✷ Égett a Ben Semen-erdő ✷ Külföldről kaptunk oltási segítséget

Csütörtökön régen tapasztalt száraz forróság lepte meg Izraelt. A délutáni hőmérsékletek az általában hűvösebb éghajlatú tengerparti régióban is megközelítették a 40 Celziusz fokot; a Negevben, a Holt-tenger partján és Eiláton jóval meg is haladták.

Kétszáz tűzoltó-brigád órákon át küzdött több száz tűzfészekkel.

A legsúlyosabb tűzvész a Ramlától keletre fekvő Ben Semen erdőséget sújtotta, amelynek faállománya és élővilága igen nagy károkat szenvedett. Az ehhez közeli kis Mevo Modi´in települést a tűz szinte teljesen felégette.

A hatóságok sietve kiürítették a közeli Gimzo, Silát, Kfár Rut, Neot K´dumim, Kfár Daniel településeket és Adam katonai bázist is.

Izrael gyors és hathatós segítséget kapott Olaszországtól, Görögországtól, Horvátországtól és Ciprustól, ahonnan speciális tűzoltó repülőgépek érkeztek; Egyiptom tűzoltó helikoptert küldött.

A hőhullám a jelek szerint pénteken dél körül éri el csúcspontját, amikor a tengerparti és a központi régióban 40 fok körüli, a Jordán-völgyben, a Holt-tenger partján és a Negevben 45 fok fölötti hőmérsékletekkel kell számolni.

A meteorológiai előrejelzés szerint pénteken délután, vagy a koraesti órákban hűvösebb, párás légtömegek érkeznek a Földközi-tenger felől, jelentős lehülést okozva.

A következő napokban koranyári időjárásra, 25-30 fokos nappali maximumokra számíthatunk. ◙