Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2020. március 3., kedd

Kneszet-választások 2020: ahol a part szakad



A szavazatok kilencven-plusz százalékának a megszámlálása után a Binjámin Netanjáhu-vezette Likud a legnagyobb párt 36 mandátummal, a második a Beni Ganz és Jáir Lapid Kék-fehér pártszövetsége 32 mandátummal.


A harmadik erő a nagyrészt arab szavazókra alapozó Közös Lista (Háresimá hámesutefet), amely 15 mandátumot mondhat a magáénak.

A keleti ortodox SASZ 9, a Jáhádut hátorá, a Jiszráél Béjténu és a baloldali Ávodá-Geser-Merec hét-hét helyet kapott, a Jemina ("Jobbra") párt hatot. 

A jobboldal + ultraortodox blokk 58 helyet ért el, a bal-közép + arab blokk 54 helyet.

A szavazatok összeszámlálása előreláthatólag szerdán este ér véget, amikor a katonák, a kórházi ápoltak és a börtönökben szabadságvesztésüket töltő elítéltek kettős borítékban leadott szavazatait is kiértékelték.

Az előírt protokoll szerint Neal Handel bíró, a Központi Választási Bizottság elnöke jövő kedden, március 10-én adja át a végleges eredményeket Reuven Rivlin államelnöknek hivatalos formában.
A végleges eredmény a ma este közzétett részeredményektől aligha térhet el nagyságrendileg.

Ez azt jelenti, hogy még ha a Netanjáhunak hiányzó három vagy négy mandátumot ki is pótolná a Kék-fehéréktől a Likudba „disszidáló” képviselőkkel, a létrehozott 61 vagy 62 képviselőre alapuló koalíció minden nap, minden órában, minden alkalommal és ürüggyel zsarolható lesz, például a koalícióban részt vevő hárédi (ultraortodox) képviselők által. Ez az ürügy pedig lehet a hárédi fiatalok bevonulása körüli ősrégi vita, lehet a szombati közlekedés, vagy egyes üzletek szombati nyitvatartása miatti tiltakozás.

És, ha a kormány ellenáll a követeléseknek, elég, ha csak az egyik, például a Jáhádut hátorá lép ki a koalícióból, az máris hatvannál kevesebb képviselővel folytatja – vagy folytatná – működését kisebbségi kormányként, egészen az újabb választásokig.

Éppen ilyen körülmények vezettek az első rendkívüli választásokhoz, amikor 2018. decemberében Avigdor Lieberman kilépett a koalícióból, mert a Netanjáhu-kormány tárgyalt a Hamasszal.

(Nem Izrael hagyománya tiszteletével, vagy gyakorlásával van a többségnek vitája; hiszen Isten ígérete alapján és jogán tértünk ide, Izraelbe vissza. A hiba egy, a társadalomra rátelepedett, elhatalmasodott, idejét múlt tradíció politikai megnyilvánulásával van. Magamat Isten-tudónak tartom, a szombatnapot megtartom, házunkban kóser a konyha – bár a macskatartás talán szemet szúrna egy igazán vallásos zsidónak. A zsidó nem vallás, hanem nép: "Ám Jiszráél"!)

A két ultraortodox pártnak együtt 16 vagy 17 képviselője lehet, amit a kormányfőnek messzemenően figyelembe kell vennie minden lépésénél, minden döntésénél.

Lieberman „Jiszráél béjténu” (Izrael az otthonunk) pártja viszont csak 7 képviselővel képezheti a mérleg nyelvét. Amit nem fog tenni. A hárédi pártokat a koalícióból a maga képviselői létszámával ki nem szoríthatja, a teljes vereséget szenvedett Kék-fehérékhez sem csatlakozik, annak szükségszerű arab koalíciós partnere miatt.

Ezek után furcsán hangzik mind Lieberman, mind Litzman (Jáhádut hátorá) ígérete: „Nem lesz negyedik forduló!”
Utóbbi arra a kérdésre, hogy támogatni fogja-e Lieberman koalíciós részvételét, azt válaszolta: "Ki az a Lieberman?"

És még nem számoltunk a Netanjáhu ellen két hét múlva kezdődő perrel sem, ami a legnagyobb kérdőjel a jelenleg ügyvezető kormányfő politikai jövőjével kapcsolatban.

És a megoldás?

A politikus urak most is, mint az előző választások után, eleve kizárják az egyetlen kézenfekvő megoldást, a nemzeti egységkormány létrehozását. Egy erős, 70-plusz képviselőre támaszkodó kormányt, rotációval vagy anélkül.

A másodszor ismételt választáson a reménykedő többség, a választásra jogosultak kétharmada adta le voksát. Az egyharmad kényelemből, tiltakozásból vagy kiábrándultságból távolmaradt. Körülbelül kétmillió választópolgárról van szó, köztük e sorok írójáról.

Hiányzunk valakinek? ◙

2020. március 2., hétfő

Izrael döntött: jobbra át


A szavazóhelységek lezárása után, a Kán Kol Jiszráél 22 órás híreiben közölték a hétfői Kneszet-választások exit poll eredményeit. A részvételi arány magas volt: 65.6 százalékos.

Exit poll: mi az? 
Közvélemény-kutató irodák készítik azután, hogy válogatott körzetekben egy-egy választó kilépett a szavazóhelyiségből, és ha beleegyezik, megkérdezik, hogy kire szavazott. Miután lezárult a választás, közzé teszik az első eredményeiket, így előrejelzik a választás kimenetelét.

Izraelben több exit poll-t is készítenek. 
Izrael 120 tagú parlamentjében, a Kneszetben legalább 61 mandátum szükséges a kormányképes koalícióhoz, ám a jobboldali blokk a nemzeti-vallásos és az ultraortodox pártok mandátumaival együtt is csak 60 ülőhelyet szerzett meg – az exit poll adatai alapján, ami jócskán eltérhet a végleges eredménytől.

A baloldali blokknak az arab listával fenti felmérés szerint összesen 54 mandátuma van.

A keleti ultraortodox SASZ 9, az askenázi ultraortodox Jáhádut hátorá 8 ülésre lenne jogosult.

A Jiszráél Béjténu – Izrael az otthonunk, Avigdor Lieberman pártja – 6 mandátumot kapott szavazóitól. A nagy kérdés most is Avigdor Lieberman döntése: csatlakozik-e a számára kizáró okot jelentő két ultravallásos párttal „súlyosbított” Likud-vezette koalícióhoz, vagy sem.

A közzétett adatok a következő képet adják:

PÁRT
A PÁRT ÉLÉN
JOBB
BAL-
KÖZÉP
?
Likud
Binjámin Netanjáhu
36

hol láván
(Kék-fehér)
Beni Ganz;
Jáir Lapid
33

Resimá mesutefet (Közös lista; arab pártszövetség)
Ajman Ode
15

SASZ
Árje Der´i
9

Jáhádut hátorá
Jákov Litzmann;
Mose Gafni
8

Jiszráél béjténu
Avigdor Lieberman
6
Jeminá
Naftali Bennet
7

Ávodá-Geser-Merec
Ámir Perec; Orly Levy
6

ÖSSZESEN
60
54
6

Az exit poll adatai tájékoztató jellegűek.

A végleges eredmény közlése szerdán várható. ◙

2020. február 29., szombat

Izgalmas hét előtt ✧ Kneszet-választás és vírusriadó



— Szombat este már csak másfél napra állunk a másodjára megismételt, egy éven belül harmadik Kneszet-választás előtt. 

Miután a legtöbb felmérés változatlanul döntetlent jelez a két nagy vetélkedő, a Likud (Netanjáhu) és a Kék-fehér (Ganz-Lapid) között, és a mérleg nyelve, a Jiszráél béjténu (Lieberman) most sem tűnik hajlandónak ide vagy oda billenni, nem az a kérdés, hogy ki szerez több szavazatot, inkább az, hogy hány szavazópolgár lesz hajlandó részt venni ezen a már-már bohózattá fajuló fordulón.

— A koronavírus, és annak agresszív terjedése immár hetek óta a vezető hír Izraelben is. Nálunk Olaszországból érkezett gépek utasai vonultak karanténbe; a Tel Avivhoz közeli Siba-kórház után a haifai Rambam kórházban is nyitottak karantén-részleget. Izrael lakosságát az Egészségügyi Minisztérium arra kéri, hogy minél kevesebbet utazzon külföldre.


Jelenleg összesen 12 személyt tartanak nyilván fertőzöttként, és mintegy 6000 személyt potenciális veszélyeztetettként, akik fentiekkel közeli érintkezésbe kerülhettek. Utóbbiaknak két hetes otthon-tartózkodást javasoltak, amelynek betartása az érintettekre van bízva...


— Az El Al, Izrael nemzeti légitársasága  számos járatát törölte, ami igen súlyos veszteséget jelent a vállalatnak. A vezetőség a 6000 alkalmazottból ezernek készül felmondani, de az El Al felszámolása is a lehetőségek között szerepel. 


Hogy az óriási kínai gazdaságot sújtó krízis, a gyártás és a világkereskedelem bizonytalan ideig várható válsága milyen pénzügyi, és abból fakadó politikai, netán biztonsági problémákat fog előidézni – a nem is távoli jövő aggasztó, nagy kérdése. ◙

2020. február 25., kedd

Ádár hava, 5780 ✡ אדר תש"ף



„Mi senihnász Ádár, márbin beszimhá” (מי שנכנס אדר מרבין בשמחה) – tartja a mondás, vagyis amikor beköszönt Ádár hava, sokasítjuk az örömöt.

Ez a közel két hét múlva, március 9-én, hétfő este kezdődő Purim ünnep farsangi hangulatára ad egy kis előzetest. 

Ádár a zsidó naptár tizenkettedik, utolsó hónapja. Akkor melyik az első? A Tóra hagyománya szerint mostani után következő Niszán. A zsidó naptár tehát nem Tisrivel kezdődik, amelynek pedig „Ros hásáná”, az év feje az első napja (Ros = fej). Tisri mégsem az első, hanem a hetedik hónap. 

Az idén egyetlen Ádár havunk van. Néhány évenként – 19 évenként 7 alkalommal – második Ádárt is beiktatnak, hogy korrigálják a szoláris (a Földnek a Nap körüli pályájához alkalmazkodó) naptár és az annál rövidebb lunáris (a Holdnak a Föld körüli keringésén alapuló) naptár közötti különbséget.  

Legyen hát minden olvasómnak, vallástól, nemtől, magasságtól, szem- és hajszíntől függetlenül vidám, egészséges, gondmentes hónapja – a következő és az azután következő Ádárig, és azon is túl! ◙

2020. február 22., szombat

Ami nem megy... A harmadik Kneszet-választás előtt egy éven belül


Közeledünk a harmadik (másodszorra újrázott) Kneszet-választáshoz - egy éven belül. Vasárnap már csak nyolc napra vagyunk március másodikától. Hétfői nap, amelyen a Teremtés Könyve szerint a Jóisten egyszer sem mondta, hogy jó (ki tov, כי טוב), ellentétben a következő, keddi nappal, amikor viszont kétszer is. Rossz ómen?

Az e sorok írójával egyívásúak (70) emlékezhetnek a Leninnek tulajdonított mondásra: „Ami nem megy, azt ne erőltessük”

A legtöbb felmérés szerint ez ugyanolyan patthelyzetet fog eredményezni, mint az előző kettő. Sem Netanjáhu, sem Ganz nem lesz képes minimális többséget, 61 képviselőt delegálni a 120 tagú Kneszetbe. Vagyis fennáll egy negyedik forduló eshetősége. További ügyvivő, határozatképtelen kormánnyal, megszavazott idei költségvetés nélkül, a honvédelemre vonatkozó bármilyen konkrét kezdeményezés lehetősége nélkül egy kritikus geopolitikai helyzetben. 

A választási propaganda milliói bő sugárban folynak el az állami költségvetésből, mint súlyos sebesült ereiből a vér…

A pártok „pártoskodása” mit sem változott. A két vallásos párt, a Tóra-Zsidóság (Jáhádut háTorá) és a keleti (szefárd ritusú) ortodox zsidó párt, a SASZ a Likud mellett áll.  Bibi ellenzéke, a Káhol-Láván az élén álló Beni Ganz esküdözései ellenére képtelen lenne kormányképes koalícióra az Egyesült Lista arab pártszövetség részvétele nélkül – így viszont elveszítené a zsidó szavazatok javát.

A mérleg nyelvét változatlanul megtestesítő Avigdor Lieberman és pártja, az Izrael az otthonunk (Jiszráél béjténu) csakis azzal a feltétellel lenne hajlandó csatlakozni bármilyen koalícióhoz, ha az törvénybe iktatja az ultraortodox fiatalok (fiúk) kötelező katonai szolgálatát, az „egyenlő teherviselés” elvén.

Aminél kevés nagyobb marhaság van. Bocsánat, Lieberman…

Durva beszólásom indoklásául ismét a koromat kell felhozni. Emlékszem egy interjúra, valamikor a hetvenes évek végéről. A riporter az akkori vezérkari főnök, Ráfáel Éjtán, a legendás Ráful véleményét kérte ki a hárédi (ultraortodox) fiatalok kötelező bevonultatásáról.

A tábornok válasza két szóból állt: Hász vehálilá! (חס וחלילה). Isten őrizzen!

Ráful, az újkori Izrael egyik legendás harcosa tudta, mint beszél. Tudta, hogy milyen kibékíthetetlen ellentét áll fenn a katonaság és a jesivák világa között.

Akkor mi a teendő?
Megint az emlékezetem segít.

Ariel Sáron, egy, a Ráfulhoz, Rábinhoz, Álonhoz, Dájánhoz hasonló katonai géniusz, aki, hozzájuk hasonlóan nem éppen szerencsés kézzel nyúlt bele a politikába, így nyilatkozott: „Ha katonáimnak azt mondanám, hogy induljunk Damaszkusz ellen, szó nélkül felsorakoznának. Ha azt mondanám, hogy vonuljunk fel a Kneszetbe és döntsük meg a kormányt, szemberöhögnének.”

Ez így van rendben. De akkor mi a teendő?

Talán egy közmegegyezéses szakértői kormány kellene. A minisztériumok élén bizonyítottan lelkiismeretes, tudós emberek állnának. A választás jogát pedig minimális iskolázottsághoz, és, bizony, katonai szolgálathoz és munkában eltöltött évekhez kötnék.

Az olék és alijázni szándékozók állampolgársága megadásáról pedig nem a rabbinátus, hanem pártatlan szakértői bíróság döntene, és – mint pl. az Egyesült Államokban öt év után – az itt eltöltött idő mérlegelése, vagy a külföldön, az ottani társadalmakban és a zsidó közösségekben végzett munka alapján.


Vagyis az a polgár kaphatna szavazati jogot a zsidó államban, az dönthetne jövőnk felől – zsidó vagy drúz vagy beduin; férfi vagy nő, többé vagy kevésbé vallásos), aki letett valamit az asztalra! ◙

2020. február 9., vasárnap

TU biSvat 5780 – 2020 ✲ A fák újéve Izraelben



Vasárnap estétől hétfő estéig tartja Izrael népe TU BiSvát – ט"ו בשבט – napját, amelyet a fák újéveként ismer a zsidó hagyomány.

Mit jelent ez a TU biSvát? A zsidó naptár szerinti Svát hónap 15. napját. A bi vagy be vagy bá (ב-) a -ban -ben helyhatározó. A TU két héber betű: a TET (ט) és a VÁV (ו), amelyeknek a számértéke 9 és 6, tehát a kettő együtt 15.   

De miért fontos, hogy a fáknak újéve legyen?

A Tóra parancsa, hogy az újonnan ültetett gyümölcshozó fák termését az első három évben nem szabad fogyasztani. Az ilyen gyümölcs neve orlá (עָרְלָה).

Bölcseink ezt egy további utasítással is megtoldották: a negyedik éves fák gyümölcseit fel kellett vinni Jeruzsálembe, hogy a már az ő idejükben negyedmilliós város piacait elárasszák friss gyümölccsel.

Ám honnan tudhatjuk, hogy mennyi idős egy fa?!

Az ókori Izraelben ősi hagyomány szerint ezen a napon, Svát hónap 15. napján ültették el a gyümölcsfákat, amennyiben az nem esett szombatra. A tél keményebb, hidegebb részén ekkor már túl voltak és már nem fenyegette a növendék fácskákat a fagy.

A hagyományt tisztelő zsidó otthonok szerte a Földkerekségen megtelnek Erec-Jiszráél gyümölcseivel: füge, datolya, barack illatával. A datolya, a füge szárított állapotban is fenséges. Még a szerény szentjánoskenyér is ott díszeleg az asztalokon. Így ünnepeljük a fák hagyományos újévét.

Az apák nemzedékek hosszú során szemléletes és ízletes módon tanították meg gyermekeiket, hogy melyik gyümölcsre milyen áldást kell mondani. (Itt hívjuk fel a kisgyerekes szülők és nagyszülők figyelmét: a különböző magok és szárított gyümölcsök fogyasztása négy évesnél fiatalabb gyerekeknek veszélyes lehet: fulladást okozhat!)

Izrael Államával TU BiSvát ünnepe is feltámadt. Itt szokásos, hogy e napon az iskolás gyerekek, „Izrael friss hajtása”, de felnőttek is kivonulnak fákat ültetni, nem egyszer gondatlanság vagy szándékos gyújtogatás következtében kiégett erdőkben. ◙

2020. január 25., szombat

A világ velünk - valóban? ✲ Vaskupolától a fénykupoláig


A világ velünk – העולם איתנו – ez a Jediot Achronot napilap csütörtöki számának két külső lapját borító óriásszöveg, amint a fenti képen látható.

Királyok, hercegek, grófok, miniszterelnökök érkeztek Izrael fővárosába, hogy velünk emlékezzenek az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján.

Angolok, franciák, németek, tucatnyi állam és nemzet vezetői, köztül Áder János magyar köztársasági elnök úr, akinek ezen a szerény blogon köszönjük meg a magyarul olvasók nevében, lakjék bármilyen drága szállodában Jeruzsálemben (amelyet valószínűleg izraeli vendéglátói javasoltak neki, a biztonsági követelmények messzemenő figyelembevételével).

Remélem, hogy a protokoll-beszédeken túl arról is esett szó, hogy ismét támadt egy hatalom, amelynek vezére ott őrjöng a képernyők előtt: Ausradieren! – csak nem németül, mint egykor a Führer, hanem ékes perzsa nyelven, mert most ő az ajatollah. 

A nyelv, az öltözet, a jelkép változott. A tartalom maradt. Kiradírozni, letörölni. Ezúttal Izraelt, a térképről.

Legutóbb Simon Peresz egykori államelnök és miniszterelnök temetésén jelent meg nálunk egyszerre ennyi potentát; korábban pedig Jichák Rábin temetésén. 

Csak nekem tűnik fel, hogy csak akkor látogatnak meg minket, ha vagy temetünk, vagy gyászolunk? Pedig ugyanezzel az erőfeszítéssel megoldhatnák az elpusztításunkra felesküdött "palesztin"- és világterror problémáját is, hogy elejét vegyék egy szikrának, amely egy Jeruzsálemért kirobbanó nagy háború tüzét boríthatja a világra.

(Ehhez elég lenne – ne adj´ Isten – egy földrengés, amely romba dönti egyik vagy mindkét mecsetet a Templomhegyen: erre közel száz éve, 1927-ben volt példa.) 

A hadüzenet nélküli rakétaháború másfél évtizede folyik ellenünk. Nagyobbrészt a Gázai-övezetből, kisebbrészt Libanonból. Utóbbi a sokkal veszélyesebb.

Bő kilenc éve vetettük be kísérleti jelleggel a Vaskupolának nevezett ellenrakéta-rendszert (A Vaskupola – Iron Dome, héber nevén Kipát bárzel (כיפת ברזל) – a rendszer neve. Maga a rakéta a Tamir (טמיר) névre hallgat. A legutóbbi időkig hatásfoka 80-85 százalékos volt. A legutóbbi fejlesztés szerinti változat eléri, vagy nagyon megközelíti a 100 százalékot. 

Az újabb védelmi hírek közé tartozik az F35i tipusú, Izraelben Adir (אדיר) néven nevezett csúcstechnológiás harci gépekből álló immár második repülőszázad hadrendbe állítása a Negevben lévő Nevatim légibázisban. Az F35 után álló kis "i" az izraeli plusz-fejlesztést jelenti, amellyel a gép műszaki paramétereit a speciális közel-keleti követelményekhez igazították hozzá.



Az itt látható képen egy, a közeljövőben bevethető lézerágyú látható. 
Ha a repülőgépet az első világháborúban vetették be először, a mai értelemben vett rakétákat pedig a másodikban, úgy az irányított fénysugarat alkalmazó lézer a 21. század fegyvere, bár a náci német propaganda már a háború utolsó éveiben fenyegetőzött a "halálsugár" (Todesstrahl) bevetésével.

Mi senkit sem fenyegetünk: minket fenyegetnek. Az izraeli-amerikai fejlesztésű lézersugaras fegyver a lézer koncentrált fény-energiájával és fénysebességgel (300 ezer kilométer másodpercenként!) találja el és robbantja fel a felénk közeledő ellenséges rakétát, drónt, vagy akár bombázó repülőgépet.

Előnye: egy lézerágyúval korlátlan számú célzás lehetséges, mindaddig, amíg az azt tápláló energiaforrás rendelkezésre áll. A tetszőleges szögben forgatható fegyverrel egyszerre több tucat közeledő rakéta is "leszedhető", a levegőben felrobbantható. Ezzel ellentétben a "Vaskupola" Tamir-rakétái egyenként több tízezer sékelbe kerülnek.

Hátránya: hatótávolsága egyelőre nem több, mint 3-4 kilométer. De mindenképpen ez a jövő fegyvere. Néhány éven belül totális, száz százalékos légvédelmi kupolát képezhet Izrael fölött.

Adná a Jóisten, hogy eljönne egy olyan világ, amelyben a lézert és a technika egyéb áldásait csak békés célokra lehetne használni! ◙

2020. január 8., szerda

Áldj meg minket esővel és erővel, Magasságos Isten, és óvj meg minket közeli és távoli gyűlölőinktől!


ברכנו ה' אלוהינו
בכל, בכל מעשה ידינו
ברכנו ה' אלוהינו
וברך, וברך את שנתנו
ותן תן תן, תן טל ומטר
על פני האדמה, על פני האדמה

,Áldj meg minket, Örökkévaló Istenünk
és kezünknek minden munkáját
Áldj meg minket, Örökkévaló Istenünk
és áldd meg évünket
és adj, adj, ó, adj harmatot és esőt
!földünkre


2020. január 4., szombat

A nagy huszasok éve

Negyedik napja, hogy ezt a kéthuszas évszámot írjuk a dátum elejére. (Mármint mi, magyarul írók. Mindenki más a dátum végére.) 

Kétezer-húsz. 2020. Téves évszám. Dionysus Exigus római apát (kolostor-főnök) végezte a számítást. Az apát 550 körül halt meg, és a maga idejéből próbálta megállapítani Jézus születési évét. 

Dionysus Exigus több hibát is vétett a számításában: a császárok uralkodási időpontjának a megadására nem használtak egységes számítási rendszert. Valószínűleg hat vagy hét évet tévedett: ennyivel többet kellene írnunk, de ennek már utána vagyunk vagy másfél évezreddel. 

Ez a leggyakrabban alkalmazott időszámítás. Az iszlám Keleten is, a hindu délen is, a kínai-koreai-japáni Napkelet országaiban is. És Izraelben is. A vallási ünnepek és a halálozási évfordulók kivételével itt is a Gergely-naptárat használják. Talán nemzeti önazonosság okán a napilapokon kiírják a héber dátumot is, ami tavaly (igen, 2019) szeptember óta 5780.

Az ám, csak hogy ez is húsz! Tessék csak utánaszámolni! 5 + 7 + 8 = 20! (A nullával nem számolunk.)

A kerek évszámot pedig sokan és gyakran a huszonegyedik évszázad harmadik évtizede kezdeteként üdvözlik. Nos, ők is tévednek, mint ama régi apát. Az új évtized majd 2021-ben kezdődik, mint ahogyan a 21. század is 2001-ben, és nem 2000-ben kezdődött. No, de tévedni emberi dolog. 
Szombaton Izrael legnagyobb részén özönvíz-szerű esők estek. Mint minden télen, a csatornák eldugultak. Az úttesten bokáig érő vizen kell átgázolni, Tel Aviv környékén több országúton valóságos folyók hömpölyögnek. A TV-híradókban láttuk a megrekedt autókat az áradásban tetejükig érő vízzel, nem egy esetben a kocsi tetején álló utasokat helikoptereken menti ki a rendőrség.

Tervezési tévedések? Hanyagság?
A katonák ilyen időben is őrt állnak. A szolgálat egyetlen percig sem szünetelhet. A Légierő és a rakéta-elhárító egységek teljes készültségben állnak. Egy Irán által kezdeményezett rakétaháború bármely percben megindulhat. 

Péntekre virradó éjjel az amerikai légierő drónja halálos csapást mért Bagdad nemzetközi repülőterén az oda éppen megérkezett Kasszam Szolejmáni dandártábornokra, az iráni Forradalmi Gárda parancsnokára és kíséretére. (Családneve a mi legnagyobb királyunk, Salamon – Slomo – nevét idézi. A vezetése alatt állt mega-terrorszervezet, az El Kudsz, Jeruzsálem arab neve. Mikor szállnak már le rólunk?!) 

A rendkívüli katonai képességekkel rendelkező, karizmatikus vezető elvesztése súlyosan érinti Irán nemzetközi felforgató tevékenységét, illetve ennek operatív lehetőségeit. 

Irán, mint minden alkalommal, amikor terrortevékenységét fiaskó éri, bosszút esküszik, "a megfelelő időben és helyen".

Az Irakban itt-ott elhelyezett, kis területű, alaposan védett amerikai katonai bázisok nehezen támadhatók, bár viszonylag közel fekszenek a szomszédos Iránhoz.

Annál nagyobb a lehetősége, hogy – mint azt számtalan alkalommal szétkürtölték – Amerika "tévedését" Izrael megsemmisítésével próbálja megtorolni.

Izrael rakéta-elhárító technikája nem az egyik első helyen áll, hanem az első helyen, kerek e bolygón. 

A fenyegetés legsúlyosabb eleme – Oroszország. Hadereje minden eddiginél aktívabb a körzetben. A múlt év végén a Perzsa-öbölhöz közel, az Indiai óceán vizein közös hadgyakorlatot tartott az iráni, az orosz és a kínai hadsereg. 

Ha egy iráni-izraeli háborúba az oroszok is beavatkoznak, akkor valószínűleg az amerikaiak sem maradnak tétlen. Ez pedig akár egy harmadik világháborúhoz is vezethet, ami a 2020-as évnek hasonlóan rossz csengést kölcsönözhet, mint amilyen az 1919-es évnek volt: a világháború utáni nyomor, pénzromlás, a Párizs-környéki békediktátumok, egy új világrend megszületése, amely egyenesen vezetett a második világháborúhoz.

(Egy dráma – szerzőjére nem emlékszem – szereplője mondta: "Nincs első, második vagy harmadik világháború. Egyetlen világháború folyik, ami 1914. júniusában kezdődött, és azóta is tart, rövidebb-hosszabb szünetekkel.")


Ne győzzön az irigység, a gyűlölködés, a háborúság. Köszöntsön ránk jövőre, 2021-ben, az új évtized valódi küszöbén a szerencsés 21-es szám! ◙

2019. december 31., kedd

Mi lesz ma éjfélkor?



Megmondom: 5780. tévét hónap 4. napja. 
A zsidó időszámítás szerint.
Vagyis zsidóéknál egy egészen közönséges nap. 

De nem koptatom a BUÉK közhelyet.
Barátaim, tanítványaim, olvasóim!
Béke, biztonság, egészség, tisztességes megélhetés – csak ennyit kívánok.

És jövő ilyenkor is legyenek velünk mindazok, akik most velünk vannak!!!

2019. december 29., vasárnap

Ég a gyertya ég 🕎 Hanuka 2019 🕎 Meggyújtottuk a nyolcadikat

EZ A MI HANUKIÁNK

Jó órában elérkezett az idei Hanuka utolsó napja, amely hétfő napnyugtáig tart. A nyolcadik nap előestéjén, vasárnap este meggyújtottuk a nyolcadik gyertyát is, a "nulladik" szolga-gyertyával (a többiek előtt-alatt).

A legközelebbit, a Jóisten segítségével jövő Hanuka kezdetén, 2020. december 10-én, csütörtök este gyújtjuk.

Legyen addig is béke, biztonság, egészség! ◙

2019. december 28., szombat

Jó hetet a hetedik Hanuka-gyertyával!



A Szombat-búcsúztató Hávdálá után meggyújtottuk a hetedik Hanuka-gyertyát (a középső, magasabb ágban a "szolga"-gyertya, ővele gyújtottuk meg a többit) ◙