Hatnapos háború. 1967 június: kezdete – 2020 július: befejezése?

Akarata ellenére a történelem tengelyébe állított nép vagyunk mi, zsidók. És ennek a történelemnek egyik sorsfordító drámája kezdődött el június 5-én, 53 éve.

Emlékeik ma, 2020-ban csak azoknak lehetnek, akik legalább 60 évesek. E sorok írója ezen a napon kezdte Budapesten az írásbeli érettségit, tehát jóval túl van fenti korhatáron.

Mint az Izraeli Rádió magyar adásának hallgatója, meglehetősen tisztán láttam a Közel-Kelet sakktáblájának a figuráit: a zsidó állam mindennapos eseményeit, akkor 19 éves újkori történetét, politikusait, a vallottan és kimondottan fizikai kiirtására törő közeli és távolabbi szomszédjait. No, meg a nagy SzU: a Szovjetunió, a szó szoros értelmében vett halálos ellenségeink pártfogója, felfegyverzője.

„Ameddig elszívok egy cigarettát, Tel Aviv romokban fog heverni” – nyilatkozta állítólag Gamal Abdel Nasszer ezredes, Egyiptom néhai nagyhatalmú és nagyszájú diktátora.

De nem csak Egyiptom délről, hanem Szíria északról, Jordánia és szomszédja, Irak keletről is halálos csapásokat intéztek volna Izrael területe ellen, ha… ha az Izraeli Légierő egy mesterien megtervezett előzetes csapásban meg nem semmisíti a teljes egyiptomi légierőt, míg a pilóták reggelijüket fogyasztották.

Ezt követte a szárazföldi előretörés: délen a Szináj-félszigeten, egészen a Szuezi csatornáig, északon a Golán fennsíkig és Hermon hegység déli lejtőiig, és, ami történelmet csinált: keleten Jeruzsálem Óvárosából, Hebronból, Söchemből kiszorítottuk a Jordán Légió (szemben az egyiptomiakkal és szíriaiakkal) bátran küzdő katonáit.

Kíváncsian hallgattuk a Kossuth rádió híreit is, amely meghonosította az „izraeli agresszió” mantráját. A „TASSZ jelenti” mondatkezdés Pesten vicc-kategória volt. Ifjabb olvasóimnak: ez volt a hivatalos szovjet hírügynökség.

Új, addig ismeretlen szituáció jött létre 1967 nyarán. Keleten, a Jordán folyó nyugati partján és délen, a Gázai-övezetben a zsidó állam milliós arab lakosság felett volt kénytelen átvenni a közigazgatást. Utóbbit 2005-ben feladta. A végrehajtott kiürítés által Gázában hatalomra került Izrael egyik legelszántabb ellensége, a Hámász, és azóta egymást érik a rakétatámadások izraeli terület ellen, amit a Cáhál, az Izraeli Hadsereg eddig négy nagyobb akcióban torolt meg.

A Jordán folyó nyugati partja azonban mind a mai napig izraeli fennhatóság alatt áll, ahol az 1967-ben mintegy 2 milliós arab lakosság mellé (és nem helyébe) zsidók települtek vissza a történelmi zsidó városokba, elsősorban az Óvárosba és a fővárosba és köré épített új negyedekbe, 

Hebron mellett, Kirját Árbá városába is tízezrek települtek, az 1929-es arab vérengzés során kiirtott és elüldözött zsidó lakosok utódaiként .

Benépesült a Jeruzsálemtől délre megépült Gus Ecion település-tömb is.

Fentiektől északra, az 1949-es fegyverszüneti határvonaltól keletre is megtelepedtek izraeli polgárok, általában a volt határ néhány kilométernyi közelségébe. Kivételt Áriél városa képez, amely 20 ezer lakosával, iparövezeteivel, egyetemével Somron körzetének nagyjából a közepén helyezkedik el, 17 kilométerrel az 1949-es fegyverszüneti (az 1967 előtti) határtól keletre, és a Jordán folyótól (így Jordániától) 34 kilométerrel nyugatra. (Fenti térképen a kékkel jelölt területsávtól nyugatra).

A Jordán folyó nyugati partján (az angol nyelvű sajtóban West Bank, a magyar sajtóban Ciszjordánia) ma körülbelül félmillió zsidó lakos él, többségük Jeruzsálem vonzáskörzetében. A ma palesztinnak nevezett arab népesség lélekszáma már megközelíti a 3 milliót. Izrael a „Területek” északi részét Somron, a délit Jehudá néven nevezi. (Európai nyelveken Szamária éa Júdea.)

Izrael Állam 1980-ban a Jeruzsálem körzetében épült új negyedeket annektálta, vagyis kiterjesztette rájuk az izraeli törvénykezést és az egészet fővárosává nyilvánította. Az ENSZ, az Európai Unió és több nemzetközi szervezet, és tucatnyi állam ezt elítélte. A „Területek” teljes annektálása az itt élő palesztin milliók állampolgársági hovatartozásának a problémája miatt aligha kivihető.

A PFSZ (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) 1988-ban kinyilvánította „Palesztina” állami függetlenségét, amelyet jelenleg több, mint 100 állam ismer el, köztük Magyarország.

✧

Izrael több kormánya is próbálkozott béketárgyalásokkal, többnyire amerikai kezdeményezéssel és közvetítéssel, Oslo, Taba, Camp David 1993 és 2000 között – a megállapodásokat autóbusz-robbantások, bombamerényletek követték.

Izrael jobb híján kerítésekkel igyekezett különválasztani a kétféle lakosságot, aminek kétféle következménye lett. 

Egyfelől a világsajtó nem csak muzulmán részének „jóvoltából” Izrael a fúj, de csúf rasszista, apartheidet létrehozó, emberi jogokat sértő állam imázsához jutott, másfelől – nagyfokú biztonsághoz. A beton- máshol acélsodrony-kerítések nehezen átjárhatóvá tették az izraeli-palesztin határmezsgyét, jórészt meg is szűntek a tucatnyi halálos és százszámra maradandó rokkant áldozatot követelő terror-akciók.

✧

Ebbe a poshadt állóvízbe csapott bele január végén Trump elnök kormányának „az évszázad egyezsége” (The Deal of the Century) néven nevezett útiterve.

Az Egyesült Államok kormánya olyan egyezséget próbál közvetíteni, amelynek értelmében Izrael bekebelezheti a Nyugati Part nagyobb település-tömbjeit – a javasolt határvonal még nem ismeretes –, továbbá annak legkeletebbi, a Jordán folyóval és a Holt-tenger északi partvidékével párhuzamos, 20-25 kilométeres, gyéren lakott sávját (Jerikó városa és környéke elszigetelten továbbra is palesztin terület maradna), másrészt létrejöhet a független, nemzetközileg elismert palesztin állam, amely tekintélyes segítségre számíthat Amerika részéről is.

Végleg izraeli fennhatóság alá kerülnének tehát az 1967 óta alapított izraeli települések, a független palesztin kormánynak pedig el kellene ismernie Izraelt, mint zsidó államot, és le kellene mondania az 1948-as palesztin menekültek, illetve azok sokadik leszármazottainak letelepítéséről a leendő palesztin állam területére (több millió emberről lenne szó).

Palesztin részről teljes és egyértelmű az elutasítás.

Izraeli részről Binjámin Netanjáhu miniszterelnök a márciusban megtartott választások előtt kilátásba helyezte, hogy fenti területek (lásd a cikket bevezető térkép kék színnel jelölt sávját) bekebelezését július hónap folyamán végrehajtja. A Likud-vezette koalícióhoz csatlakozott Beni Ganz tartalékos tábornok, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg volt vezérkari főnöke ebben egyetért a miniszterelnökkel. 

Ezzel, legalábbis részben Izrael elérheti a Hatnapos Háború egyik legfontosabb célkitűzését: legyen bármi a palesztin területek jövőbeni sorsa vagy jogállása, nem lesz területi folytonossága Jordániával! 

Nem állhat elő olyan szituáció, mint amikor a Gázai-övezetnek területi folytonossága volt Egyiptommal, és évekig áramlott egyiptomi területről a fegyver, a robbanószer, az ehhez szükséges technikai felszerelés és terror-tanácsadók.

Márpedig, ha ilyen szituáció előállna, a hárommilliós palesztin entitás – állam, autonómia vagy bármi – egyetlen hatalmas terrorhálózattá válna, és kilátás lenne mindennapi rakétatámadásra a hárommilliós Nagy-Tel-Aviv, Netanja, Hedera városaira, és a "Területekhez" igen közel fekvő loddi Ben Gurion repülőtér se lenne többé biztonságban.

Aviv Kochávi, a jelenlegi vezérkari főnök bejelentette: a hadsereg felkészült az annexiót követő minden eshetőségre.

Jordánia királya, II. Abdallah úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen izraeli lépés komolyan megrendítheti a két ország amúgy sem barátságos viszonyát. Az 1994 óta fennálló békeszerződés felmondásáról nem szólt: ez igen csak kontraproduktív lenne a katasztrofálisan túlnépesedett sivatagi királyságra nézve, amely fent említett békeszerződés záradékaként évente 50 millió köbméter vizet kap Izraeltől... ◙

Előttünk a nyár és Netanjáhu harmonikája

NETANJÁHU HANGSZERE. VELÜNK JÁTSZIK RAJTA

☼ Netanjáhu miniszterelnök szombaton este 9 órakor drámai beszédben vázolta a COVID-19 vírusjárvány jelenlegi állását Izraelben. Az utóbbi hetekben lecsengőben lévő, vagy úgy látszó járvány az utóbbi néhány napban kedvezőtlen, emelkedő fordulatot vett, emiatt felszólította az állam polgárait, hogy a vegyék komolyabban a járvány terjedését megelőző előírásokat, nevezetesen az egymás között tartandó kétméteres távolságot, az arcmaszk viselését és a fokozott higiénát. A kormányfő ezek betartatását a polgárokkal a rendőrségre és a városi ellenőrökre bízza.  

Az iskolák újranyitását is elhatározták. A kivételt az a néhány tanintézet jelenti, ahol ismét felütötte fejét a járvány. 

Ő és az utána szóló Jiszráél Katz miniszter a gazdaság mielőbbi talpra állításáról és a munka újrakezdéséről beszélt.

A járvány mindenkori súlyosságától függő időnkénti lazításokat és újbóli szigorításokat a miniszterelnök a tangóharmonikához hasonlította, amelyet hol szélesre nyitnak, hol összecsuknak.

☼ Sávuot ünnepén és szombaton hosszú hétvégét élvezhetett a nem-vallásos izraeli közönség: tömegek látogattak a tengerpartra, a Kinerethez, a Holt-tengerhez és a természetvédelmi parkokhoz.

☼ Szombaton reggel Jeruzsálem óvárosában, az Oroszlános kapunál a szolgálatot teljesítő határőrök gyanúsan viselkedő férfire lettek figyelmesek. Amikor megállásra szólították fel, az menekülni kezdett. Az izraeli biztonságiak üldözőbe vették, és rálőttek. 

A 33 éves kelet-jeruzsálemi lakos, aki, mint kiderült, fegyvertelen volt és egy fogyatékosok számára létesített iskola felé tartott, meghalt. A határőröket kihallgatásnak vetették alá. A Hamasz bosszút esküdött. Júdeában és Somronban az elmúlt órákban számos kilengésre került sor.

Az Oroszlános kapu előtti térségen rendszeresek a fegyveres vagy késes palesztin támadások a határőrök és az izraeli polgárok, vagy annak látszó turisták ellen.

☼ A közelmúltban példátlanul súlyos kiber-támadás-sorozat érte Izrael stratégiai számítástechnika-vezérelte objektumait, köztük a Mekorot vízfeltáró társaság szervereit. Az arab és iráni hekkerek összehangolt kibernetikai támadását a résen lévő izraeli szakemberek hiúsították meg, majd intéztek hasonló támadást egy stratégiai fontosságú iráni kikötő berendezéseit irányító komputeres központ ellen. Izrael felkészült egy átfogó, az állam működését megbénítani képes kiber-háború elleni védelemre és a hasonló jellegű válaszcsapásokra. ◙

Sávuot 5780/2020 ✡ שבועות תש"ף

A második ünnepnap az idén, amelyet a koronavírus jegyében kell eltöltenünk. Némi vigasz, hogy Izraelben immár kiülhetünk-beülhetünk kávéra-sütire, egy jó falatra kedvenc helyünkön. (Nem az ünnep és az azt követő szombat alatt.)

A következő ünnepnap már csak ősszel jön el, Ros hásáná, Újév. Ki tudja, vajon még akkor is viselnünk kell-e arcmaszkot, amely szakértők szerint csak akkor ér valamit, ha annak pereme tökéletesen illeszkedik az arcra. Márpedig a legtöbb maszk nem ilyen, csak a légzést nehezíti, és saját leheletünk párás érzetét kelti. 

✧

Sávuot (שָׁבוּעוֹת) ünnepe az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Az egykoron volt kelet-európai – benne a magyarországi – askenázi zsidóság Sövuajsz vagy Svüesz néven emlegette. Izraelben most csütörtök estétől péntek estéig, a szombat bejöveteléig tart.

„Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak”. (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő, héberül: ómer (עוֹמֶר) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége.

Sávuot egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). Izraelben ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül, „chuc lá´árec”-ben az ünnep kétnapos.

Istennek 33 évszázaddal ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kihozatalával az egyiptomi szolgaságból.

Az egyik a „törvény”-nek fordított Tóra, héberül Torá (תּוֹרָה) átadása e népnek. A szó az „útmutatás”, „instrukció” jelentésű horá´á (הוֹרָאָה) kifejezéssel rokon. A tanulást, a tudást annyira becsülő zsidó néplélekre jellemző: a szülő, hore (הוֹרֶה) és a tanító, more (מוֹרֶה) szó is ugyanebből a gyökből ered!

A másik Izrael földje, Erec Jiszráél (אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל) örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás éppen hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele azóta sem teljes. A Törvény, annak isteni szelleme, erkölcsisége sem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű társadalmi együttélés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem létezhet.

✧

Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek (עֲצֶרֶת), a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre. ”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor, héberül: bikuréj k´cir hitim (בִּכּוּרֵי קְצִיר חִטִּים) és a betakarítás ünnepét, héberül hág há´ászif (חַג הָאָסִיף)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.

✧

Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser, azaz kásér (כָּשֵׁר) azaz „alkalmas”, „megfelelő” vágás, valamint a tejes és húsos ételek elkülönítésének a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó ország, Erec závát háláv ud´vás (אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבַשׁ) jelképe.

Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Megilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

Jeruzsálem-nap 🕎 Jom Jerusálájim 🕍 יום ירושלים

Az idén csütörtök estétől péntek estéig emlékezünk Jeruzsálem Óvárosa felszabadításának a zsidó időszámítás szerinti 53. évfordulójára.

A Gergely naptár szerint az esemény 1967. június 7-én történt.

Ezen a napon, a Hatnapos Háború harmadik napján űzte ki a Cáhál, az Izraeli Hadsereg a "Jordán Légió" (a néhai Husszein király beduin hadserege) katonáit a Város történelmi negyedeiből, ahol 19 éves jelenlétük alatt minden zsinagógát leromboltak. ◙

Rövid nyári szünet

Rövid nyári szünet

🌅

Megszűnt a járvány ✷ A tanítványok ünnepelnek...

… igaz, ez 1900 évvel ezelőtt történt. Simon Bár Jocháj rabbi, a nevezetes „Zohár” szerzője tanítványairól van szó, akik között járvány tört ki. És az Ómer-számlálás, (magyarul gabonakéve-számlálás) vagyis a Peszách és a Sávuot ünnepek közötti 50 nap 33. napján a járvány megszűnt.

Azóta üli Izrael népe a LÁG báÓmert, és gyújtanak örömtüzeket világszerte (már, ahol ezt tehetik).

Az idén május 12-re, keddre esett a nevezetes dátum.

És az idén, évszázadok óta első ízben, Erec-Jiszráélben nem gyújtottak tüzeket (legalábbis a hatóságok megtiltották), mert egy soha nem látott járvány napjait éljük, és a felelősök elejét akarják venni minden gyülekezésnek, ahol az emberek megfertőzhetik egymást.

A Cfát közelében fekvő Meronban, a Tanaiták sírjai körül az idén nem gyűlt egybe sok tízezer ember. A tüzeket most csak néhány tucat fő előtt gyújtották meg.  

A Lág Báómer háttere

„És számláljátok a napokat az ünnep (Pészách) másnapjától, attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet.” (Mózes III. könyve, 23 fejezet, 15 vers)

Eddig az „Omer” magyarázata. És mi az a „Lág”?

A „Lág” – tulajdonképpen L-G – két betű: a Lámed (számértéke: 30) és a Gimel (számértéke: 3) összevonása egy szóvá. Vagyis Lág [ל"ג] = 33. Lag BáÓmer [ל"ג בעומר] = a 33. nap az Ómerban, azaz a Kéveszámlálás 33. napja.

Miért zarándokolnak tömegek éppen a Méron hegyre?

A Gálilban tartott népi örömünnep, arameus szóval hilulá, hosszú évszázadok óta a Méron hegyen zajlik. Központjában egy varázserejű ember hagyomány szerinti síremléke áll.

Simon Bár-Jocháj (vagy Ben-Jocháj) a mártírhalált halt Akiba rabbi tanítványa volt, a tanaiták, a Talmudot hagyományozó első atyák egyik kiemelkedő alakja. A keresztény időszámítás 2. évszázadában élt. Neki tulajdonítják a Zohár (Ragyogás) nevű misztikus irat szerzőségét.

Bár-Jocháj rabbit a Talmud Simon rabbi néven említi. A hagyomány kiemeli csodatevő képességeit. Ez lehet az oka, hogy a népi képzelet halála után is afféle közbenjáró erővel ruházta fel őt, aki imádkozhat a hívő emberért. 

Bár-Jocháj rabbi az ősi iratok szerint fiával együtt 12 éven át egy barlangban rejtőzött az életére törő római katonák elől. Ez idő alatt írta meg a rejtett tudással foglalkozó művét. Amikor tudomására jutott, hogy a rá kirótt halálos ítélet már nem érvényes, előjött rejtekéből, mi több, egyenesen Rómába hajózott. Magától Hadrianus császártól kérte a zsidó vallás parancsait, így a körülmetélést tiltó törvények eltörlését. Küldetése sikerrel járt. ◙

Győzelemtől győzelemig

Még ebben sem tudtak megegyezni.

A nyugati szövetségesek 1945. május 8-án, a Szovjetunióban május 9-én ünnepelték a Győzelem napját (Oroszországban máig). A II. világháborúról van szó, annak is az európai befejezéséről. A szovjet hadsereggel ugyanis a fegyverszünet hivatalosan egy nappal későbben, a moszkvai időszámítás szerint lépett érvénybe.

„Az ünnepi díszlövések és a harangzúgás után a népek elkezdték számolni a veszteségeiket; Izrael népe az életben maradottakat” – emlékszem egy írásra.

A második világégés egyik folyománya – Izrael Állam létrejötte.

Létrejött volna az európai zsidóságot ért katasztrófa nélkül is? Talán. Egyszer. Nagysokára.

Ugyanebben az évben, 1945-ben, március 22-én, Kairóban megalapították az Arab Ligát.

Akkor még kevés független arab állam volt, de vezetőik látták, hogy a kialakuló új világrend nem éppen kedvükre való.

Az arab értelmiség zöme a náci Németországtól várta, hogy az arab világot megszabadítsák a brit és a francia gyámságtól. Egyiptom három későbbi elnöke: Nagib, Nasszer és Szádát – a háború alatt fiatal tisztek – egyértelműen németbarátok voltak. Szádát még kémkedésre is hajlandó volt.

A palesztinai arabság ennél is nagyobb várakozással, vágyakozással szemlélte a Rommel-vezette Afrika-Korps előrehaladását az egyiptomi sivatagban, tőlük remélve az országban izmosodó zsidó „jisuv” (lakosság) megsemmisítését.

„Nincs többé Monsieur, nincs többé Mister / Az égben Allah, a földön Hitler” – ez volt a sláger a negyvenes évek elején az arab kávéházakban. A Führert gyakran az Abu Ali névvel tisztelték meg, ami csak egy Messiás-féle szabadítónak jár ki.

A Gondviselés és Montgomery tábornok elhárította a vészt az akkor már félmilliós erec-jiszráéli zsidóság feje fölül és elhervasztotta a palesztinai arab reményeket.

A Hitlernél előszobázó jeruzsálemi főmuftiról, Hadzs-Amin el-Husszeiniről, aki Jasszer Arafat nagybátyja volt, magyar nyelven is sok összefoglaló olvasható a világhálón.

A Palesztin Autonómia élén több, mint 15 éve Mahmud Abbász, „kunja”, apa-nevén Abu Mázen áll, aki doktori tézisében tagadta, hogy a Holokausztban hatmillió zsidót öltek meg. A diplomamunkát Moszkvában fogadták el.

✧

A második világháború által megváltoztatott világ nincs többé. A Szovjetunió, a „szocialista tábor”, a nyugati civilizáció megingathatatlannak tűnő pénzügyi és társadalmi stabilitása, a két – európai eredetű fehér emberek által irányított – világhatalom egymást fenyegető-ellenőrző-kiegyenlítő egyensúlya a múlté. 

Eljött a 21. század, már a kezdetén a New York elleni terrortámadással, az Iszlám agresszív megjelenésével világszerte, Európa fokozatos benépesítésével muzulmán bevándorlók millióival, Kína látványos terjeszkedésével a világgazdaságban és katonai erőben, a korábbi amerikai és orosz hegemónia számlájára.

A váratlanul érkezett és kiszámíthatatlan következményekkel járó világjárvány talán az egész jelenlegi gazdasági és katonapolitikai helyzetben ismét drámai változásokat hoz. Lehet, hogy évtizedek múlva a 2020-as évre mint a koronavírus-korszak kezdetére fognak emlékezni. 

✧

Az izraeli tavaszban furcsa öregemberek tűnnek fel. Sötét öltönyükön kitüntetések, itt-ott váll-lapok, tiszti rangjelzéssel. A szovjet hadsereg Izraelbe vándorolt veteránjai ők, akik emlékeznek és emlékeztetnek. Nagyon öregek: aki a negyvenes években tiszt volt, az ma már a kilencvenhez közelít, ha nem a százhoz.

A Cáhál, az izraeli hadsereg az ottani rendfokozatnak megfelelő nyugdíjat folyósítja számukra.

Nemsokára az utolsó élő tanú is eltűnik a régi világból.

✧

„Az a kérdés, hogy ki nyerte meg ezt vagy azt a háborút, éppen olyan marhaság, mint az, hogy ki nyerte meg a San Francisco-i földrengést” – olvastam valahol.

Végül is, kik a győztesek? Azok, akik békében, biztonságban élhetnek. A vesztesek a halottak, a sebesültek, a gyászolók, a megalázottak.

A héber szó a győzelemre: Nicáchon – נִצָּחוֹן. A szó a nécách – נֵצַח, magyarul örökkévalóság szóval van kapcsolatban.

Izraelnek sorsa és feladata, hogy minden ellenkező erő ellenében örök időkre fenntartsa magát a történelem sodrában. ◙

TANÁCSKÉRÉS

Izraeli Hírlevél blogom áttekintési statisztikája havonta 5 … 10 ezer olvasót mutat. Ehhez képest a Rendszeres olvasók paraméter mellett a 2 (kettes) szám áll.

Ezt hogyan növelhetném, vagy hogyan növelhetnétek?

Megköszönöm a tanácsadást az izraelihirlevel@gmail.com postafiókon.

Halmos László

Áttörés a Koronavírus elleni küzdelemben ✧ Két izraeli kutatóintézet ellenanyagot fejlesztett ki

„Büszke vagyok az Izraeli Biológiai Kutatóintézet munkatársaira. Jelentős áttörést hajtottak végre. A zsidó kreativitás és találékonyság tette lehetővé ezt a sikert” - mondta Naftali Bennett honvédelmi miniszter, miután hétfőn látogatást tett a Nesz Ciona városban működő laboratóriumban.

A Honvédelmi Minisztérium nyilatkozata szerint az Izrael Biológiai Kutatási Intézet (IIBR) befejezte a COVID-19 antitest-alapú oltóanyag fejlesztési szakaszát.

Az intézet jelenleg az ellenanyag szabadalmaztatásán dolgozik, hogy szerződést köthessen a kereskedelmi fejlesztésre.

A jogi eljárást összehangolják a Honvédelmi Minisztériummal.

A kutatóintézet plazmagyűjtést is végez olyan személyek véréből, akik felépültek az új koronavírus fertőzéséből, abban a reményben, hogy ez segíthet a további kutatásban.

Egy másik izraeli kutatócsoport, a MigVax  is közel áll a koronavírus-oltás első fejlesztési szakaszának befejezéséhez. A MigVax a MIGAL Galilee Kutatóintézet leányvállalata.

Ez a csoport a múlt héten 12 millió dolláros befektetésben részesült a jeruzsálemi központú OurCrowd beruházási szolgáltatótól. ◙

FORRÁS: A The Jerusalem Post internetes hírportálja, a jpost.com

Érzelem és értelem: dr. Tóth Eszter magyarországi fizikatanárnő függetlenségnapi gondolatai egy múzeum-látogatásról

DR. TÓTH ESZTER EGYIK IZRAELI LÁTOGATÁSÁN

Tel Avivban elmentem a Palmach* Múzeumba. Előre be kellett jelentkezni. A 10 órakor induló angol „csoportban” kaptam helyet. Rajtam kívül egy nagyon amerikai család volt még. Tíz percig tartott a kedves, fiatal katonalány angol bevezetője: ami azért nyűgözött le, mert kommunikált is velünk. 

Amikor megtudta, hogy én Magyarországról jöttem, azonnal lassított a beszédén. Majd megkérdezte, ki hallott már a Palmachról korábban. Az amerikai válasz amerikai volt: „Nem hallottunk. Ezért jöttünk…”

Én bevallottam, hogy olvastam már a Palmachról. Nagyon jó érzés volt, ahogyan ezután mindig figyelte, várta, hogy mosolyogva bólintsak… Szóval, nekem jól kezdődött…

A kislány a végén adott mindenkinek egy mobiltelefonfélét, amin semmi gombot nem kellett megnyomni, automatikusan követte a múzeum területén, merre járunk, és mondta angolul, amit a héberül beszélő tárlatvezető mondott. Merthogy hozzácsaptak egy nagyobb csoporthoz. Fiatal kiskatonák, fiúk és lányok csoportjához.

Bementünk a múzeum-barlangba. Belépéskor a katonagyerekek, amúgy közel-keletiesen hangosan beszélgetve, hangosan nevetgélve léptek be. És ahogy felismerték, hova léptek be, azonnal néma csend lett. Hátborsodztató csend. A teremben az elesett katonák emlékműve van…

A Palmach Múzeum volt a mostani utam első legnagyobb élménye. Nagyon nagy területet sétáltunk végig olyan utakon, mintha a sivatagi köveken járnánk. (Egyszer meg is botlottam. Vagy öt kiskatona ugrott és kapott el. Akkor már köztük mentem, valahogy az amerikaiak tüntetően elkülönültek tőlünk…)

Nem írom le a múzeum tartalmi is és formai szempontból is csodálatos elrendezését. Nézzétek meg, (ha még nem láttátok).

Útközben kétszer ültettek le amfiteátrum-szerűen kiképzett kövekre. Képeket vetítettek, valamit beszéltek hozzá héberül. Már nem tartottam a fülemen az angolul csicsergő masinát. Héber tudás nélkül is átjött az üzenet. Mellettem jobbról, balról egy-egy katonalány ült. Olyan megrázó képeket is vetítettek a Soá idejéből, amiket még nem láttam. Megborzongtam, összehúztam magamat. A két kislány, szinte egyszerre, közelebb ült hozzám. Hozzám ért a karjuk. Megérezték… Majdnem elbőgtem magamat. Múlt és jövő. A múlton is nevelkedő jövő.

Ott jutott eszembe újra, hogy talán az, hogy a modern Izrael több, mint 70 év óta létezik a nagyságrendekkel nagyobb lélekszámú ellenség gyűrűjében, az izraeli katonaságnak köszönhető. Persze annak is, hogy a legmodernebb, leghatékonyabb eszközei vannak. De a döntő tényező az ország megvédésében sokkal inkább az, ami a katonák fejében van. A magas szintű szakmai tudás mellett, nagyon szorosan vele együtt, megvan a zsidóság megőrzésének vágya, akarása.

A gyökerek, amelyek nélkül nem él a fa. ◙

·     *  Palmach (פלמ"ח) – a plugát máchác (פלוגת מחץ) kifejezés rövidítése. Magyarul rohamcsapatnak fordítható. Az állam kikiáltása előtt, 1941-ben alapította a Hágáná (a.m. „Védelem”, a mai izraeli hadsereg, a Cáhál – Cvá Hágáná LeJiszráél – elődje), mint a kibuci ifjúság válogatott elit csapatát, amelynek feladata volt a brit mandátum alatt (1920 - 1948) különösen aktív arab terror féken tartása, alkalmanként megtorlása.

Tisztjei között voltak a leendő Izraeli Hadsereg kimagasló parancsnokai: Mose Dáján, Jichák Rábin, Jigál Álon és mások. 

Emlékezünk...

... mindazokra, akik életüket áldozták az országba visszatelepült zsidóság biztonságáért, 1860 (!) óta napjainkig, összesen 23,816 honvédőre.

Velük együtt idézzük fel annak a 3,153 polgárnak az emlékezetét, akik az ellenséges terror áldozataivá lettek.

A ma, hétfő este 8 órakor felzúgó egyperces sziréna őértük szól.

Holnap, kedd délelőtt 11 órakor két percig szólnak a szirénák országszerte.

Izrael népe tisztelettel adózik az elesettek és a terror-áldozatok emlékének.

יהי זכרם ברוך

Ünnepi hét: könnyítések szigorításokkal

Szokatlan Jom háácmáut (Függetlenségi nap) lesz a héten, kedd estétől szerda estéig.
A Herzl-hegyi fáklyagyújtástól az Izrael-díjak átadásáig, az önkormányzati rendezvényektől az ilyenkor hagyományos  összejövetelekig és a "mángálokig" (hússütés) a parkokban – mindennek lőtt a korona. Izrael lakossága otthon nézheti a minimális résztvevővel megtartott állami ünnepségeket. Az ünnepi menüt is szűk családi körben fogyaszthatjuk el.

Az előző napon, hétfő estétől kedd estéig esedékes Jom házikáron, a hősi halottak emléknapi szertartása is elmarad a katonai temetőkben és a városok "Jád lebánim" emlékműveinél.

✧

A kormány múlt pénteki határozatai az üzletek nyitvatartásáról, címszavakban:

► Akit közterületen (utcán) szájmaszk nélkül igazoltatnak, 200 sékel büntetést fizet.

► Az utcai üzletek többsége nyitva tarthat, a nem fedett piacok is.

► A plázák (kenjonim), az éttermek, a kávézók, a konditermek (chádár kóser) zárva maradnak. Újbóli megnyitásukról e héten döntenek.

► Az éttermek és a kávézók mostantól nem csak hazaszállítási megrendeléseket fogadhatnak el, hanem a kliensek hazavihetik a becsomagolt adagokat ("take away"). Mindez az étterem/kávézó bejáratánál álló alkalmazott segítségével, akinek kötelező gumikesztyűt és szájmaszkot viselnie. A szájmaszk a helység előtt kétméteres távolságot tartó sorbanállóknak is kötelező.

► A fodrászüzletek és szalonok kinyitnak. Csak annyi ember léphet be, amennyien az egymás közötti kétméteres távolságot tudják tartani. A kliensek és a fodrász számára a szájmaszk kötelező, utóbbinak a gumikesztyű is. A fodrász köteles mindkettőt cserélni két kliens között.

► Az üzlettulajdonosoknak kötelező feltüntetni, hogy egyszerre hány kliens/vásárló tud az üzlethelységben tartózkodni a kétméteres távolság tartásával. A személyzet és a vásárlók között elválasztó kordon szükséges, vagyis a személyzet nem járkálhat a vásárlók között. Egy alkalmazottnak a helység előtt digitális lázmérővel kell megmérnie a belépni szándékozók testhőmérsékletét.

► Az üzlettulajdonosok, akik fenti utasításokat, illetve korlátozásokat áthágják, fél évig terjedhető elzárásra ítélhetők.

► A vasúti közlekedés továbbra is szünetel.
► A közoktatási intézmények újranyitásáról és működése részleteiről a közeljövőben döntenek; a parkok újranyitásáról ugyancsak.

✧

Koronavírus-helyzet Izraelben kedden délben
Fertőzöttek: 15,589
Gyógyultak: 7,375
Halottak: 208
Súlyos állapotban: 129 
Lélegeztetőn: 94 ◙

Korlátozások fokozatos feloldása: kinyitnak az üzletek, de nem a plázák • A munkaerő 30 százaléka visszatér a munkahelyére • Nem viseltél szájmaszkot: 200 sékel bünti • Ima: max 19 fő, szabad téren

JERUZSÁLEM, ÉBREDEZIK A MÁCHÁNE JEHUDÁ PIAC

A kormány vasárnap reggelig tartó ülésén határozatot fogadott el a koronavírus terjedését gátló korlátozások részleges és fokozatos feloldásáról.

Ezek szerint a munkaerő az eddigi 15 helyett 30 százalékban visszatérhet a munkahelyére, ám amennyiben csak egy alkalmazott is vírus-gyanússá válik, a munkahelyet bezárják. 

A számítástechnikai és más, kulcsfontosságú munkahelyek ennél magasabb arányban állhatnak vissza a termelésbe – szigorú egészségügyi ellenőrzés feltételével.

A vasúti forgalom továbbra is szünetel. Az autóbusz-vonalakat korlátozott számban azok számára indítják, akik munkahelyükre utaznak, illetve élelmiszer- és gyógyszer-vásárlásra, vagy orvosi kezelésre veszik azokat igénybe. 

Az autóbuszok vasárnaptól csütörtökig közlekednek, este 8 óráig bezárólag.

Az utcai üzletek egy része kinyithat, a bevásárló központok (kenjonim) egyelőre zárva maradnak.
Kinyitnak a következő profilú üzletek:
– háztartási eszközök
– villamossági felszerelések
– papír- és írószer
– elektronika és számítástechnika
– sport
– optika
– mosodai szolgáltatás

A munkaadók további utasításig nem alkalmazhatnak 67 évesnél idősebb munkavállalót: ők jelen sem lehetnek a munkahelyeken.

Különösen szigorú a "szájmaszk-fegyelem" megkövetelése: második figyelmeztetésnél 200 sékel bírságot szabhatnak ki, amennyiben valaki közterületen nem viseli; harmadszori "rajtakapásnál" már 500 sékel.

Aki ellenkezik a rendőr tömegoszlató utasításával, 1000 sékel bírságra számíthat.

A vallási szertartások szabad téren engedélyezettek, legfeljebb 19 személy részvételével. A mikvék kinyitnak, egyszerre legfeljebb 3 személy tartózkodhat bent.

Eltávozás a lakhelytől legfeljebb 500 méterre. Ez a sporttevékenységre is vonatkozik, két személynél több nem sportolhat együtt (ennél nem kötelező a szájmaszk).

A közoktatás továbbra is szünetel, a különleges oktatási intézmények kivételével, ahol legfeljebb három gyerek lehet egy csoportban. 

Fenti könnyítések szélesíthetők, amennyiben a vírusfertőzések száma és aránya csökkenő tendenciát mutat; ellenkező esetben mindez visszavonható.

A Függetlenségnapi ünnepségre és az előző napon tartott megemlékezésre a hősi halottakról – közönség nélkül kerül sor, a televízió és az internet közvetítésével. 

Koronavírus-adatok Izraelben vasárnap reggel:

Nyilvántartott fertőzöttek száma – 13,362

Súlyos állapotban van – 156

Halottak száma – 171

Meggyógyultak – 3,564 ◙

Forrás: A KÁN Kol Jiszráél rádió óránkénti hírei és internetes hírportálja

Korona-válság: a pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium rendeleteket készített elő a korlátozások fokozatos feloldására • Részletes ismertetés: szombat este

Címszavakban:

► Nem nyitnak ki az éttermek, kávézók, a  játékboltok, ruházati- és cipőboltok, ahol gyakori és közeli kontaktus áll fenn a közönség és a kiszolgáló személyzet között 

► Kinyitnak a háztartási és elektronikai cikkeket árusító üzletek

► Az óvodák zárva, az iskolai oktatás szünetel, a speciális intézmények kivételével

► Az állam biztonsága és a nemzetgazdaság szempontjából fontos vállalatoknál folytatódik, sok kisüzemben újra indul a munka, az alkalmazotti létszám korlátozásával, a távmunka fokozott igénybevételével

► Három vagy négy család megszervezheti a gyerekek közös őrzését és gondozását 

► Az Egészségügyi Minisztérium az egyelőre zárva tartandó üzletekből jóváhagyja a házhoz szállításokat 
► Újra indul a városközi tömegközlekedés
► Zsinagógák, templomok: csak szabadtéri szertartások

►A bevásárló központok (kenjonim) megnyitásáról a következő hetekben döntenek

► Zárt és nyílt téren egyaránt kötelező a kétméteres távolság tartása és a szájmaszk, bizonyos helyeken a gumikesztyű viselése
► Jeruzsálem ultraortodox negyedei, Bné Brák városa, néhány kisebb ultraortodox lakosságú település, továbbá több gálili arab község, pl. Dir el Ásszád, ahol fenti rendelkezés be nem tartása miatt nőtt a fertőzöttek száma, zárlat alatt marad.
► A jövő héttől igyekeznek tízezer fölé emelni a naponta elvégzett koronavírus-tesztek számát.

A MAKKABI BETEGBIZTOSÍTÓ TESZTSÁTRA BNÉ BRÁKBAN

✧

Koronavírus-adatok Izraelben szombaton reggel:

Nyilvántartott fertőzöttek száma – 107

Súlyos állapotban van – 167

Halottak száma – 159

Meggyógyultak – 3,126

Forrás: A KÁN Kol Jiszráél rádió óránkénti hírei és internetes hírportálja