Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2011. november 11., péntek

Tegnap az elnöki székben – holnap a börtöncellában

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön (november 10) jóváhagyta a Törvényszék által 2011. márciusban hozott ítéletet, amely Mose Kácáv volt államelnököt két rendbeli nemi erőszakért és a törvényes eljárás megzavarásáért hét év letöltendő börtönbüntetésre ítéli.

Az Izrael Állam történetében példátlan – és meglehetősen szégyenteljes – precedens megfigyelők szerint pozitív töltést is hordoz, miszerint az igazságszolgáltatásban minden polgár egyenlő, így még az állam egykori első embere is azonos elbírálásban részesül a legegyszerűbb polgárral.

Amennyiben Simon Peresz jelenlegi államelnök nem részesíti elnöki kegyelemben, Mose Kácávnak két nappal 66. születésnapja után, december 7-én be kell vonulnia a börtönbe.

Az izraeli törvények értelmében amennyiben nem ismeri el bűnösségét – amit eddig nem tett meg – nem részesülhet semmilyen kedvezményben: nem kaphat szabadságot – amelyben a nem közveszélyes rabok részesülhetnek –, és büntetését harmadolni sem lehet.

Kácáv továbbra is jogosult igen tekintélyes összegű, 49 ezer sékeles nyugdíjára, de a volt elnökök legtöbb járandóságát, így az irodát, személyi titkárságot, állami gépkocsit elveszíti.

Mose Kácáv az iráni Jazd városában született, iráni zsidó család fiaként. Gyermekkorában került az éppen megalapított Izraelbe, ahol családjával egy, a tömeg-bevándorlást befogadó délvidéki sátorvárosban helyezték el.

A nyomorúságos körülmények csak akkor enyhültek, amikor a sátorvárosból kinőtt Kirját Máláchi városa.

A tehetséges fiatalemberre hamarosan felfigyeltek, egyetemre küldték, majd a hadseregtől való leszerelése után példát ritkítóan fiatalon, mindössze 24 évesen lett az őt felnevelő Kirját Máláchi polgármestere.

Kácáv hivatali emelkedése pártja, a Likud patronálása mellett gyors volt. Begin, majd Samir kormányai alatt töltött be egyre jelentősebb feladatokat, mígnem Binjamin Netanjáhu első kormányában (1996 – 1999) turisztikaügyi miniszter lett. Itt volt beosztottja A., aki őt később nemi erőszakkal vádolta meg.

2000 nyarán az államelnök-választás során felülkerekedett munkapárti jelölt-társán, Simon Pereszen (a jelenlegi elnökön) és 2000. augusztus 1-én Izrael Állam elnöke lett.

Már a második elnöki mandátumát töltötte, amikor 2006. júliusában panaszt nyújtott be Menahem Mazuz főügyésznek, mely szerint egyik női alkalmazottja nemi erőszak alaptalan vádjával zsarolja őt.

Az ár azonban hamarosan ellene fordult. Két volt női beosztott eskü alatt vallotta, hogy Kácáv durva, megalázó módon sértette meg szemérmüket és női méltóságukat. Később már tizen-valahányra emelkedett az egykori női beosztottak száma, akik azt álították, hogy különböző, nemi természetű, hivatali hatalommal való visszaélés áldozatai voltak.

Kácáv második elnöki mandátumának a lejárta előtt, 2007. július 1-én lemondott az elnökségről.

Hosszadalmas jogi eljárások után 2011. március 11-én a Törvényszék bűnösnek találta és, mint mondottuk, hét éves letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Ügyvédei a Legfelső Bírósághoz fellebbeztek, amely azt elutasította és jóváhagyta a Törvényszék ítéletét. ◙

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése