Ultraortodox katonák az Izraeli Hadseregben?

A törvényhozással foglalkozó miniszteri bizottság vasárnap 14 „mellett” szavazattal és 4 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Jakov Perry tudomány- és technológia-ügyi miniszter (Jés Atid) által vezetett bizottság törvényjavaslatát, amely a honvédelmi  terhek egyenlő megosztását hivatott biztosítani, egyebek között a chárédi (ultraortodox) fiatalok jövőbeni katonai szolgálatának a szabályozásával.

Binjamin Netanjáhu (Likud) hangsúlyozta, hogy a változtatás fokozatos lesz. Jáir Lapid pénzügyminiszter (Jés Atid) a fejleményt „történelminek” nevezte.

Jehuda Weinstein állami főügyész  a törvényjavaslatot bírálva úgy nyilatkozott, hogy a javasolt teher-megosztás korántsem egyenlő, miután a világi, vagy kevésbé vallásos életvitelű többség 18 évesen vonul be, míg a tervezet szerint az ultraortodox fiatalok 21 évesen – és még ekkor is választhatnak a fegyveres katonai és a fegyvertelen polgári szolgálat között. (Az ultraortodox, jesivában tanuló fiataloknak a tervezet szerint 17 éves korukban kellene jelentkezni a sorozásra, de 21 éves korukig halasztást kapnának.)

Az is feltűnő aránytalanság, hogy a világi fiatalok többsége három évet szolgál, a nemzeti-vallásos fiatalok a „jesivát heszdér” elrendezésben összesen csak 17 hónapot (az eddigi 16 helyett). Cipi Livni igazságügy-miniszter asszony (Hátnuá) kijelentette: mindent elkövet, hogy ezt az időtartamot 24 hónapra emeljék.

A mozgósításra vonatkozó, és a honvédelmi terhek igazságos megosztását célzó reform megszüntetné az ultraortodoxok automatikus mentességét a szolgálat alól, amit még David Ben-Gurion vezetett be a független zsidó állam kikiáltása után. Ezt annak idején azzal a szándékkal tette, hogy a második világháború népirtása következtében nagyrészt megsemmisített „jesivák” (Talmud-főiskolák) életben maradt tanítói és tanulói tovább vihessék jellegzetes hagyományaikat Izrael földjén. Ám, ami akkor, a negyvenes évek végén néhány száz főnyi jesiva-tanulóra vonatkozott, az ultraortodox közösségnél szokásos nagy gyermekszám következtében sok ezresre duzzadt, és napjainkra társadalmi feszültség forrása lett.

Ugyanez a reform a jelenlegi három évről két év és nyolc hónapra szállítaná le a fiúk kötelező katonai szolgálatának az időtartamát.

Ultraortodoxnak nevezik a szigorú, aszkétikus askenázi haszid (kelet-európai zsidó) szokások és hagyományok szerint élő, a nép más rétegeivel társadalmi kapcsolatot nem, vagy alig tartó néhány százezer fős közösséget, amelynek férfitagjai általában fekete kaftánban és fejfedőben járnak, férjes asszonyaik parókát viselnek. Életmódjuk gyakran a hadseregénél is nagyobb önfegyelmet kényszerít a közösség tagjaira. Mindennapi életük számára a „Sulchán áruch”, a Tórából és a Talmudból megszerkesztett törvény-gyűjtemény és az azt értelmező rabbi-tekintélyek jelentik az útmutatást. 

Az ultraortodox férfiak nagy része életét jesivákban, illetve felnőttek számára fenntartott „kollélokban” tölti, ahol a szent tanok tanulásával foglalkozik. Miután pedig ez a közösség nem fogadja el a születésszabályozás minimumát sem, a hagyomány szerint fiatalon férjhez menő asszonyaik termékenységük teljes ideje alatt gyermekeket hoznak világra, így a nagycsaládok gyakran szegénységben élnek. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a fent jelzett életmód következtében többségük világi tájékozottság híján nem csupán nem akar, de nem is tud elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Sokuk megélhetését különböző alapokból és az államtól kapott szociális segélyek fedezik.

Az idén januárban megválasztott harmadik Netanjáhu-kormány az első a modern Izrael 65 éves történetében, amelyben ultraortodox vallásos pártok nem vesznek részt (nemzeti-vallásosok és mérsékelt ortodoxok igen, ők a lakosság többségéhez hasonlóan európai öltözetet viselnek, katonai szolgálatot teljesítenek, és vallási tanulmányaik mellett világi szakmát is tanulnak). Így vált lehetővé az évtizedek óta „torkon akadt csontként” tekintett probléma újratárgyalása.

Az ultraortodox fiúk kötelező katonai szolgálata 2017-ig válna általánossá. Azon túl csak 1800 kiemelkedő tehetségű „jesiva-bócher” (tanuló) kap szolgálati mentességet évente. A magukat vallásos házból valónak deklaráló lányok továbbra is felmentést kapnak.

A szabályzás nem tartalmaz végleges döntést arra nézve, hogy az esetleges szolgálat-megtagadókkal szemben foganatosítsanak-e büntető szankciókat.

Izraelben a hadkötelezettség 18. életévüket betöltött fiúknak három- lányoknak két évre szól.

A „chárédi” közösség fiataljai közül az elmúlt években mintegy háromezren bevonultak számukra felállított különleges egységekbe, ahol a vallási előírásoknak megfelelő körülmények között láthatják el a szolgálatot.

Az ultaortodox rabbik tiltakoznak a törvényjavaslat ellen, hangoztatva, hogy közösségük férfi tagjainak joga és kötelessége egész életüket és minden idejüket a Tóra tanulmányozásának szentelni. 

A kormány által elfogadott törvényjavaslat a jövő héten kerül a Kneszet elé, első olvasatra. ◙