Előrehozott
választások, belpolitikai dráma Izraelben: Az események, naplószerűen.
2018
► november 18: Avigdor
Lieberman lemondott a honvédelmi miniszteri tárcáról, tiltakozásul a Hamasszal
elfogadott fegyverszünet miatt. Pártja, a Jiszráél béjténu kilépett a
Likud-vezette koalícióból.
A tárcát Binjámin
Netanjáhu miniszterelnök vette át, amelyet Naftali Bennet kívánt megszerezni,
és ezt feltételül szabta pártja, a Bájit jehudi bennmaradásának
a koalícióban.
Időszerűvé
vált az előrehozott választások bejelentése.
► december 24: A
kormánykoalíció frakcióvezetői egyhangúlag döntöttek a Kneszet feloszlatásáról
► december 25: A Kneszet
megszavazta saját feloszlatását
► december 26: A Kneszet
feloszlatását törvényerőre emelték. Ez volt a feltétele az előrehozott
választásoknak, amelyre 2019. április 9-én, kedden kerül sor.
A döntés indokai között
szerepelnek a miniszterelnök személye körül zajló hatósági nyomozások, a
libanoni és gázai konfliktus kezelésével kapcsolatos
parlamenti többség szükségessége, valamint a jesiva-növendékek bevonulása körül
folyó vita a koalícióban résztvevő vallásos pártokkal.
► december 27: Benny Ganz, aki 2015-ig a Cáhál, az Izraeli Hadsereg
vezérkari főnöke volt, 109 taggal Hószen leJiszráél (Izrael ereje) néven
politikai pártot alapított.
► december 29: Naftali Bennett és Ájelet Sákéd meglepetésszerűen elhagyták
a Zsidó otthon (Hábájit hájehudi) pártot, és Új Jobb (Hájámin hehádás)
néven új pártot alapítottak, amellyel a nemzeti, de kevésbé vallásos, „nagy
Izrael”-felfogású szavazókat kívánják egy táborba tömöríteni.
2019
► január 19: Benny Ganz Hószen leJiszráél pártja közös listáról
állapodott meg Mose „Bugi” Jáálon volt vezérkari főnök „Telem” pártjával.
► január 29: Benny Ganz a három izraeli televíziós állomás kamerái előtt
elmondta választási programbeszédét. A volt vezérkari főnök belépése a
politikai életbe földrengésszerű változásokat idézett elő. A Netanjáhunál (69)
tíz évvel fiatalabb Ganz a Cáhál, az Izraeli Védelmi Hadsereg élén jó
stratégaként bizonyított. A tel-avivi Kiállítási Parkban elmondott beszéd mindazonáltal
hemzsegett a leglaposabb közhelyektől. Az egyetlen lényeges elem: Ganz az
áprilisi választások után miniszterelnökként képzeli el magát.
A jelenlegi
kormánykoalíciót vezető Likud pártnak január hónapban 30… 32 mandátumot
jósoltak, Ganz belépése után már csak 28-at, míg Ganz látványosan feltörő
„Hószen leJiszráél” pártjának 19-et. Jáir Lapid pártja, a Jés Átid
(Van jövő) e felmérés szerint 9 mandátumban reménykedhetett.
► február 21: csütörtök este
22 óra volt a Kneszet-választásokon induló politikai listák benyújtási
határideje. Még reggel, napokig tartó megbeszélések után Beni Ganz és Jáir
Lapid megegyezett: a Hószen leJiszráél és a Jés Átid pártok egy
"Káhol láván" (Kék-fehér) pártban egyesítik erőiket. A pártnak
három volt vezérkari főnök is tagja: Beni Ganz és Mose "Bugi" Jáálon
után Gabi Askenázi is csatlakozott.
Netanjáhu Likud pártja a
tőle ideológiai téren jobbra álló Jiszráél béjténu párttal, és az azzal
szövetkezett Ocmá jehudit párttal kötött szavazat-egyesítési megállapodást. A
néhai Méir Káháne rabbi híveit tömörítő, szélsőségesen arabellenes Ocmá
jehudit párttal vállalt együttműködést Netanjáhu “technikai
jellegűnek” nevezte, ám így is általános felháborodást aratott úgy Izraelben,
mind az amerikai zsidóság vezetői körében.
► február 28: Ávicháj
Mandelblit állami főügyész bejelentette szándékát: törvény elé kívánja állítani
Netanjáhut két rendbeli csalás és bizalommal való visszaélés (1000-es és
2000-es ügy) és egyrendbeli megvesztegetés (4000-es
ügy) gyanújával.
A miniszterelnök valamennyi TV-csatornán közvetített beszédet mondott, amelyben kitért kormányzása kül- és belpolitikai sikereire, majd megismételte véleményét: az ellene felhozott gyanúsítások kártyavárként fognak megdőlni.
Röviddel Netanjáhu után Beni Ganz lépett a kamerák elé és lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, legalább ügyei tisztázásáig.
A miniszterelnök valamennyi TV-csatornán közvetített beszédet mondott, amelyben kitért kormányzása kül- és belpolitikai sikereire, majd megismételte véleményét: az ellene felhozott gyanúsítások kártyavárként fognak megdőlni.
Röviddel Netanjáhu után Beni Ganz lépett a kamerák elé és lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, legalább ügyei tisztázásáig.
► március 1: A főügyész
bejelentése minden felmérés szerint megfordította az erőviszonyokat: a
Ganz-Lapid vezette Káhol láván párt megfelelő koalíciós partnerekkel már
több mandátumot tud összehozni, mint a Likud a maga partnereivel, és
megszerezhet legalább 61 képviselői helyet a 120 tagú Kneszetben.
✲
Jelenleg egy nagyjából
azonos erejű középjobb és középbal tömb küzd egymással a többségért, vagyis
legalább 61 mandátum megszerzéséért a 120 tagú Kneszetben, amely az 1948-as
államalapítás óta a huszonegyedik lesz.
Mindkét tábornak problémát okoznak az ideológiai korlátaik.
Ganz kijelentette: amennyiben Netanjáhu ellen törvényes eljárás indul –
legyen annak bármilyen kimenete – nem hajlandó részt venni egy nemzeti
egységkormányban. Pedig ezzel kizárhatnák a zsidó és arab szélsőségeket, és a
gyakran kényelmetlen követelésekkel fellépő vallásos pártokat is, amelyeket a
közép- és a baloldali politikusok zsarolással vádolnak.
Jáir Lapid több ízben úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó egy kormányban
tevékenykedni sem a Jáhádut háTorá, sem a SASZ ultravallásos párttal.
Egy, a Káhol-láván által vezetett koalícióba viszont kényelmetlen lenne
bevenni az arab Egyesült Listát, hasonlóan Netanjáhu kényszerű
együttműködéséhez a kahanista Ocmá jehudit párttal.
A „Kán Bét” rádió- és televízió, a Jediot Áhronot, a Háárec és más lapok
felmérései szinte naponként változó adatokat közölnek a „Mi lenne, ha ma
lennének a szavazások” rovataikban. Április 9-ig kevesebb, mint öt hét van hátra:
sok minden változhat, de nagyságrendileg már kész tények előtt állunk.
Akármelyik vezetőt bízza meg Rivlin államelnök április 10 után a
kormányalakítással, úgy a Likud-koalíció, mind a Káhol láván-koalíció
egy „éppen hogy”, 61 vagy 62 képviselős többséget lenne képes összehozni, és
egy, a mérleg nyelvét játszó kis párt bármikor, bármi ügyben vagy ürüggyel
képes befolyásolni a törvényhozást vagy a kormányt. Ezt pedig csak egy széles,
stabil többséggel rendelkező nemzeti egységkormány tudná megakadályozni, és az
előttünk álló, minden jel szerint nem egyszerű szituációkban helyt állni. ◙
Ez megint Izrael biztonságát és az arab,muszlim invázió erösödését segíti elő.Mikor lesz fontosabb a hataloméhhségnél a biztonság?
VálaszTörlés