Kiszlév, hozod az esőt? ✧ Pesszimisták a meteorológusok

Ezekben a napokban két hónap is kezdődik. Nem csalás, nem ámítás: ma, csütörtökön indul csillag-útjára a zsidó hold-naptár kiszlév hónapja, jövő vasárnap pedig december hava kezdődik. Emitt Hanuka, amott Karácsony hava.

Kiszlév (כִּסְלֵו) a zsidó naptár kilencedik hava, Niszántól számítva. Ez is, mint mindegyik zsidó hónap, arameus nevű. Egyesek az esőt jelentő arameus kifejezésből eredeztetik, mások szerint az Orion csillagkép héber kszil (כְּסִיל) elnevezéséből.

Ha már a csillagoknál tartunk, a zodiákusban a Nyilas – latinul Sagittarius, héberül Kását (קַשָּׁת) csillagjegynek felel meg.

A csillagokról visszatérve a mi bolygónkra, már jóval borúsabb az ég. És nem csak az ég, hanem a meteorológusok távlati előrejelzései is.  Eszerint újabb száraz télnek (fenét télnek, itt olyan nincs: esős évszaknak) nézünk elébe. Azaz – majdnem esőtlen évszaknak.

Évről évre kevesebb az esős napok száma, és egyre hosszabbak a "chámszinos" napoké, amikor a tőlünk keletre fekvő sivatagokból fúvó szelek száraz forrósággal rabolják meg a mindössze százhúsz-százharminc napot, amikor hűvös eső-frontok hozzák a csapadékot fölénk.

A trend az egész Földre vonatkozik. Általános felmelegedés, a sarki jégsapkák olvadnak, a világtengerek szintje emelkedik, az uralkodó szélirányok megváltoznak, kevesebb csapadék esik, a folyók vízhozama alacsonyabbá válik, és emberek tömegei maradnak ivóvíz nélkül.

Ez pedig a túlszaporodott, társadalmi és szociális téren elmaradott társadalmakban humanitárius katasztrófával fenyeget. Afrikából és a közel-keleti arab országokból tízmilliók kelnének útra az iparosodott, és eleddig még élhető Európa felé. Európa pedig most próbálkozik a betörő tömegek elé állni kerítésekkel, falakkal, törvényekkel – váltakozó sikerrel.

Az Egyesült Államokban ugyanez játszódik le, csak ott Latin-Amerika nincstelen embertömegei döngetik a gondosan zárt kapukat.

Kevesen tudják: az éghajlati változások által megindított tömegmigrációval először Izrael szembesült.  Aki ért héberül, annak érdemes megnézni a Youtube-on  Arnon Szofér (ארנון סופר) etnográfus professzor előadásait, aki bő évtizeden át figyelmeztetett az Afrikából Izrael felé tartó migráció kockázataira és javasolta biztonsági kerítés megépítését az egyiptomi határon. Elvégre Izrael az egyetlen iparilag-társadalmilag fejlett ország a Földön, ahová Afrika háborúk és nyomor-sújtotta övezeteiből szárazföldön el lehet jutni.

És a kerítést, ha késve is, megépítették. Befejezéséig be is jutott vagy ötvenezer afrikai, a szináji és a negevi beduinok tevőleges segítségével. 

Megoldás nincs. A természet erőivel szemben az ember tehetetlen. Az utóbbi évtizedekben technikailag megoldottá vált a tengervíz sótlanítása, de ez hatalmas anyagi ráfordítást és technológiai fejlettséget követel. Izrael ezzel rendelkezik. Askelonban és Hederán egy-egy nagy tengervíz-sótlanító telep üzemel, ami enyhíti, de nem oldja meg az ivóvíz és az öntözővíz krónikus hiányát.

Egyiptom, Szudán, Szomália, Eritrea, Etiópia, és a többi koldusszegény afrikai ország erre nem vállalkozhat. A kiszáradóban lévő Nílus völgyében ma 350 millió ember él a teljes kilátástalanság fogságában. A Szináj félszigetről már nem jönnek Afrika nyomorultjai, de Egyiptom, Líbia, Tunézia tengerpartjain tömegek várakoznak arra, hogy átjussanak reménységük túlpartjára: Európába.

Kiszlév havában Hanuka csodájára emlékezünk. Hogy megmeneküljünk a természet és az ember kegyetlenségétől, hinnünk kell a csodákban. ◙

GYAKORI BESZÉDFORDULATOK

magyar-angol-héber megfelelői magyar fonetikus átírással
héber nyelvtanuláshoz nagy segítség 

Szerkesztette Halmos László

izraelihirlevel@gmail.com

052-3260834

ÁRA 150 sékel