Drágul az üzemanyag

Március 1-re, péntekre virradó éjfélkor az önkiszolgáló benzinkutaknál (táchánot delek bösérut ácmi) 1,5 %-kal, 7.95 sékelre drágul a 95 oktános benzin literje.

Az árváltozást az üzemanyag-árakat szabályozó hatóság a kőolajszármazékok újabb drágulásával indokolja a nemzetközi piacokon. ◙

Egy hónappal a választások után: patthelyzet

LAPID ÉS BENNETT • Photo Getty Images

Több, mint egy hónappal vagyunk a január 22-én lezajlott Kneszet-választások után.

A végleges eredmények nyilvánosságra kerülésével megindultak a számítgatások, a lehetséges kombinációk sorba vétele.

Sokan kétségbe vonták a Likud (Netanjáhu) és a Jiszráél Béjténu (Avigdor Lieberman) választási egyezségének a szerencsés voltát, de arra, hogy a két párt, amely korábban együtt összesen 42 mandátummal rendelkezett, mindössze 31 mandátumot fog elérni, kevesen gondoltak. Ma már világos: a „Likud-Béjténu” duó úgy nyert, hogy elvesztette a választásokat.

Nem kisebb problémával találta szembe magát a választások nagy meglepetése, a Jair Lapid-alapította és -vezette „Jés Atid” párt sem. A megnyert 19 mandátum – zenekari kifejezéssel élve – másodhegedűsnek túl nagy, prímhegedűsnek túl kicsi. A jókora becsvággyal rendelkező, 49 éves, televíziós újságíróból lett polgári-liberális politikus, mint hamar kiderült, többre vágyik, mint a „főnök jobbkeze” szerepre.

Lapid ugyanakkor korban és becsvágyban magához illő politikai partnert talált a nálánál is fiatalabb Naftali Bennett (41) személyében és egyéniségében. A kiemelkedően sikeres, multimilliomos szoftver-vállalkozó az egykori Máfdál (NVP, Nemzeti Vallásos Párt) két másik jobboldali párttal (Ichud Leumi, Tchijá) fuzionált utódpártját vitte választási sikerre. Vezetésével a Hábájit Hájehudi (Zsidó Otthon) párt 12 mandátumot kapott a „horgolt kipa” által fémjelzett nemzeti-vallásos szavazóktól, akik általában a „teljes Erec-Jiszráél” elkötelezett hívei.

A partnerség a két fiatal, agilis vezető között megdöbbentő, és szinte minden korábbi számítást felrúgott.

Jair Lapid felfogásában liberális, kezdeményezés- és kapitalista-barát (ebben még egyeznek az amerikai felmenőkkel rendelkező Bennett-tel), ám politikai nézeteik ellentétesek. Míg Lapid pártja kormányhoz való csatlakozása feltételéül szabta a palesztinokkal való béketárgyalás azonnali, és feltétel nélküli megkezdését (Abu Mázen már meghívta őt Ramallába), addig Bennett ellenez mindenféle területi kompromisszumot, és a palesztinokkal szemben alkalmazott „kemény kéz”-politika híve.

Talán utóbbi tény az oka, hogy a szavakban hazafias, de a döntésekben pragmatikus Netanjáhu elsőként Jair Lapidot hívta koalíciós megbeszélésekre, Bennett-et pedig utoljára. (Ebben szerepet játszhat az is, hogy Bennett korábban Netanjáhu irodavezetője és választási kampányfőnöke volt, de 2008-ban nem éppen barátságos körülmények között megváltak egymástól.)

Lapid és Bennett pártjai együttesen 31 mandátummal bírnak, éppen annyival, mint a Likud-Béjténu. Ez alkalmas erőt képez Netanjáhu kezének megkötéséhez, mozgási szabadságának korlátozásához. Lapid – mint azt a választások előtt kilátásba helyezte – nem hajlandó olyan kormányhoz csatlakozni, amelyben bármely ultraortodox párt – akár a SASZ, akár a Tórahű Zsidóság – jelen van. Ehhez azonban, a Likud és az ultravallásosok kellemetlen meglepetésére, az ugyancsak vallásos alapokon álló, ám nemzeti felfogású Zsidó Otthon is csatlakozott. 

Likud-közeli források szerint Netanjáhu haraggal beszélt a Lapid – Bennett kettős kiszorítós stratégiájáról, mondván, hogy azon kívül, hogy akadályozzák az ultravallásos pártok csatlakozását a kormányhoz, semmiféle konstruktív megoldást nem kínálnak az állam fontos problémáira.

Netanjáhu – talán nem is alaptalanul – állítólag azzal is megvádolta a két politikust, hogy önnön hatalmi törekvéseiket elébe helyezik az állam érdekeinek.

Netanjáhu a hozzá közelállók szerint nem veszi komolyan Jair Lapidnak a honvédelmi terhek egyenlő vállalásáról szóló követelését sem. A kormányfő állítólag sérelmezi, hogy Lapid és Bennett stratégiája felbont egy 36 éve fennálló szövetséget a Likud és a chárédi (ultravallásos) pártok között, és ez olyan következményekkel járhat, hogy egy jövőbeni választás után már nem őt – Netanjáhut – fogják javasolni a kormányalakításra.

A miniszterelnök előtt álló egyik kényes probléma a leendő külügyminiszter személye. Ezt a Likud – Jiszráél Béjténu formáció második embere, Avigdor Lieberman követeli magának, ám mindaddig, amíg az ellene folyó bírói eljárás nem tisztázza őt (tárgyalása áprilisban folytatódik), kinevezésére nem kerülhet sor.

Meg nem erősített Likud-források szerint amennyiben Netanjáhu teljes mértékben megnyerhetné Jair Lapid bizalmát, őt nevezné ki külügyminiszternek, és ebben az esetben a Likud „ejtené” a tavaly októberben a Jiszráél Béjténu párttal kötött egyezséget.

Netanjáhunak alig néhány napja maradt a kormány bemutatására. Ha ez nem sikerül, az államelnök két hetes hosszabbítást adhat (de nincs  kötelezve rá!)

Belpolitikai megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy Netanjáhu kisebbségi, 57 képviselőből álló kormányt alakít a Likud-Béjténu, a SASZ, a Tórahű Zsidóság, a már csatlakozott Tnuá (Cipi Livni) és a Kadima (Saul Mofáz) pártok részvételével. Ezt követően felajánlhatja Bennettnek a csatlakozást, amennyiben ő mégis hajlandó Lapid nélkül csatlakozni egy jobboldali-vallásos dominanciájú kormányhoz. (A 120 tagú Kneszetben 61 képviselő támogatása szükséges a többségi kormányhoz.)

És egy drámai alternatíva: új választások kiírása, amelyben a baloldal vezetéshez juthatna… ◙

Nyíl-3: sikeres próba az űrben

Bíztató sikerrel végződött a Chéc-3 (Nyíl-3) elfogórakéta kísérleti fellövése február 25-én, hétfőn, Izrael központi részében.

A Chéc tipusú rakétát ballisztikus, a légkör magasabb rétegein át repülő, nagy távolságból kilőtt ellenséges rakéták elfogására és megsemmisítésére fejlesztik. A minapi volt az első, teljes sikerrel végződött fellövés.

A rakéta – egyedülállóan a hasonló jellegű rakéták között – túljutott a Föld légkörén, hat percen át a világűrben tartózkodott és ott beprogramozott manővereket hajtott végre. A Chéc-3 maradéktalanul végrehajtotta a kijelölt feladatokat, amelyek között ellenrakéta megsemmisítése nem szerepelt.

A fellövést és a feladatok légkörön túl történt végrehajtását amerikai szakértők is mindeddig egyedülálló, rendkívüli sikerként értékelték.

A “Chéc-3” előreláthatólag két éven belül állítható hadrendbe. ◙

Három havi csend után: rakéta Gázából

TŰZSZERÉSZ VIZSGÁLJA A RAKÉTA MARADVÁNYAIT

Kedden, február 26-án reggel Grad-rakétát lőttek ki a Gázai-övezetből Askelonra. 

A rakéta, az első a tavaly novemberi Felhőoszlop-hadműveletet lezáró tűzszünet óta, a város iparövezetében ért földet, és kisebb károkat okozott.

A felrobbant rakéta maradványait a tűzszerészek megtalálták.

A lakossági riasztás nem működött.

A rakétatámadásért az "Al-Aksza Mártírbrigádjai" egy frakciója vállalta a felelősséget.

A légierő tavaly novemberi, egy hétig tartó akcióját Izrael és a Hamasz között egyiptomi közvetítéssel létrejött megegyezés zárta le.

Az utóbbi hetekben is folytatódtak közvetett megbeszélések a felek között a tűzszünet folytatása érdekében, ugyanakkor izraeli biztonsági felelősök számításba vették, hogy a Nyugati Parton folyó és súlyosbodó összeütközések a Gázai-övezet terrorcsoportjait is aktivizálhatják. ◙

Tanácskozás a biztonsági helyzetről • Fokozódó nyugtalanság a Nyugati Parton

Ehud Barak honvédelmi miniszter hétfőn, február 25-én délután tanácskozásra hívta egybe a hadsereg és a biztonsági felelős testületek vezetőit a Nyugati Parton tapasztalható palesztin nyugtalanság kérdéséről. A tanácskozáson részt vett a vezérkari főnök, a Központi Területi Parancsnokság (Pikud hámerkáz) tábornoka, a rendőrség, a határőrség és a belbiztonsági szolgálat vezetői.

Hétfőn délelőtt Betlehem közelében, Ráchel sírjánál egy 13 éves palesztin fiú súlyosan megsérült, amikor más tüntetők közé vegyülve gyújtóbombát dobott a katonák felé. A katonák gumilövedékekkel igyekeztek eltávolítani a köveket és házilagos gyújtóbombákat dobáló tömeget. 

Izrael biztonsági erői teljes készültségben állnak a Nyugati Parton (Ciszjordánia). A hetek óta tartó rendzavarások során több katona és izraeli polgár megsebesült a kődobálások következtében. A palesztin tüntetések indoka a biztonsági okokból börtönökben tartott mintegy négyezer palesztin szabadon engedésének a követelése. Több biztonsági rab a múlt héten éhségsztrájkot folytatott. 

A legutóbbi zavargásokat egy 29 éves palesztin, Arafat Dzsadarát kihallgatása alatt bekövetkezett váratlan halála okozta. Palesztin vád szerint az izraeli hatóságok halálra kínozták, amit a hatóságok cáfolnak és valószínűnek tartják, hogy a fiatalember eleve beteg volt, és szívroham okozta a halálát. Dzsadarát nem volt az éhségsztrájkolók között. Holttestét a család és a Palesztin Önkormányzat képviselőinek jelenlétében felboncolták. Külsérelmi nyomokat nem találtak.

A temetésre hétfőn, február 25-én került sor egy Hebron melletti faluban, a Palesztin Hatóságok katonai tiszteletadása mellett. Palesztin források szerint tízezres nagyságrendű tömeg vett részt rajta.

Pénteken a jeruzsálemi Templomhegyen a mecsetekből kitóduló tömeg megtámadta a szolgálatot teljesítő rendőröket és a határőröket, akik testi épségük védelmében könnygázt és gumilövedékeket használtak a dühöngő tömeg megfékezésére. Korábbi hírek szerint a Nyugati Part zsidó telepesei éles lőszerrel sebesítettek meg egy palesztin arabot.

Miután a zavargások nagyjából egy időben és több palesztin városban egyszerre kezdődtek,  Izraelben valószínűnek tartják, hogy azokat a palesztin vezetés Obama elnök március végére várható látogatása elé időzítette. ◙

Oroszország, urald a tengereket?

A "NAGY PÉTER" - CIRKÁLÓ

"Rule, Britannia! Britannia, rule the waves!" Britannia, urald a hullámokat. Az egykori birodalom alattvalói felállva, a lelkesebbek könnyes szemekkel éneklik ma is a régi dicsőséget idéző hazafias dalt. 

Az oroszok, félúton a letűnt szovjet- és a talán születőben lévő új-cári birodalom között, a jelek szerint hasonló álmokat dédelgetnek. Az orosz állami rádió közlése szerint az orosz haditengerészet hajói 2015-től állandó jelleggel fognak tevékenykedni a Földközi-tenger műveleti egység tagjaiként. Erről ma, február 25-én az Orosz Hadsereg Főparancsnoksága képviselője beszélt.

Közlése szerint az egység létrehozásához mintaként a szovjet flotta földközi-tengeri hajóraja szolgál. Az új műveleti egység a hirtelen felvetődő földközi-tengeri problémákra reagál és "az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyeket hárítja majd el".

A szíriai Tartusz tengeri kikötőt az oroszok – csak úgy, mint a szovjet időkben – immár a sajátjukként kezelik. ◙

Budapest, Uránia filmszínház: Film az Entebbe-i túszmentő akcióról

A Mensch Nemzetközi Alapítvány 2013. február 26-án, kedden este 8 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban Magyarországon először nagy filmvásznon bemutatja a Villámcsapás Akció című izraeli filmet. (Az alkotás angol címe Operation Thunderbolt, héberül Mivcá Jonátán, מבצע יונתן.)

Az 1977-ben készült, Menáhem Golán rendezte Golan Globus produkcióban a szereplők elsősorban héberül, de a helyzetektől függően angolul és németül is beszélnek. Az érhetőséget magyar feliratozás biztosítja. 

A film külön érdekessége, hogy a hitelesség érdekében akkori izraeli államférfiak is szerepet vállaltak benne. 

Jonathan Netanyahu alezredest Jehorám Gáon alakítja.

Jegyek az Uránia pénztárában válthatók 2000, 3000 és 4000 Ft-os áron.

Helyfoglalás az Uránia honlapján és telefonon: 06 1 4863400

Jegyadomány és csoportos jegyek: 06 20 5400556

♦

Az első koalíciós megállapodás: Cipi Livni igazságügyminiszter lesz

Miközben folyik a „kiszorítósdi” Jair Lapid (Jés Atid), Naftali Bennett (Hábájit hájehudi), illetve a chárédi pártok (SASZ, Tórahű Zsidóság) között a Likud-Béjténu-vezette kormányba való bekerülésért, kedden este sajtóértekezleten jelentették be: megszületett az első koalíciós megállapodás Binjamin Netanjáhu és Cipi Livni, a „Hátnuá” párt vezetője között.

A mindösszesen hat mandátumot szerzett centrista, mérsékelt-baloldali polgári párt elnökasszonya megkapta a leendő harmadik Netanjáhu-kormány igazságügyminiszteri székét. Livni egyúttal a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokat is vezeti majd, és mint ilyen, a következő Netanjáhu-kabinet belső köréhez fog tartozni.

A „Hátnuá” egy másik minisztériumot is kap, előreláthatólag a környezetvédelmit. Erre a posztra a párt második embere, Ámrám Micná – tíz évig Haifa város polgármestere – vagy Amir Perec volt honvédelmi miniszter esélyes. ◙

Avigdor Lieberman börtönbe kerülhet

Vasárnap, február 17-én, a jeruzsálemi járásbíróságon benyújtották a vádiratot Avigdor Lieberman volt külügyminiszter, a kormányzó Likud párttal választási egységbe lépett “Jiszráél Béjténu” (Izrael az otthonunk) párt elnöke ellen.

A vádirat szerint a külügyminiszter jogellenesen járt el Zeev Ben-Árje lettországi nagykövetté való kinevezése érdekében.

A bírósági hármastanács csalással és bizalommal történő visszaéléssel vádolta a politikust, amit külügyminiszteri minőségében követett el Zeev Ben-Árje nagyköveti kinevezésekor.

Mint arról honlapunkban annak idején beszámoltunk, Zeév Ben-Árje Liebermanra vonatkozó titkos és bizalmas vizsgálati anyagot szolgáltatott ki neki, és ezután Lieberman Ben-Árjét kineveztette Lettországba nagykövetnek.

Lieberman tagadta az ellene felhozott vádakat, és nem kért gyorsított eljárást.

A tárgyalás április 25-én folytatódik. Amennyiben a politikust jogerősen elítélik, letöltendő börtönbüntetést is kiszabhatnak rá. ◙

Netanjáhu megvédte a mundér becsületét

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap hivatalos nyilatkozatot tett az "X rab", alias Ben Zygier, alias Ben Alon ügyéről – az elsőt annak múlt heti, sajtóbani "kiteregetése" óta.

A kormányfő visszautasította három baloldali Kneszet-képviselő és egyes izraeli újságok gyanúsításait az állam törvénytelen eljárásával kapcsolatban.

Netanjáhu a szokásos vasárnapi kabinetülésen teljes bizalmát fejezte ki mind az állam biztonsági testületeiben, mind pedig az állam jogrendjében. "A hírszerzés és a biztonsági testületek egymástól függetlenül, de törvényes keretek között működnek. A hírszerző és biztonsági akciók túlzott kiteregetése viszont veszélyt jelenthet, és időnként jelent is az állam biztonságára" – tett kritikus célzást a sajtó munkatársai irányába.

Az ausztráliai-izraeli állampolgárságú Moszád-ügynök (netán kettős ügynök) előéletéről, működéséről, fogva tartásáról és öngyilkosságáról honlapunk itt és itt számolt be.

A kormányfői bejelentés semmiféle konkrétumot nem tartalmazott Ben Zygier hírszerzői vagy egyéb tevékenységéről, letartóztatásának és fogva tartásának körülményeiről. ◙

X-rab: lassan oszlik a homály

Az X-rab: a világlapok csak így nevezik a számos nevet viselt, és egy izraeli börtönben öngyilkosságot elkövetett fiatalembert, akinek személye, tettei, fogvatartásának és öngyilkosságának oka körüli homály nagyon lassan oldódik.

Ben Zygier 1976-ban született Melbourne-ben, jómódú, a helyi zsidó közösségben vezető szerepet betöltő szülőktől. 

Jogi tanulmányokat folytatott, majd 1999-ben úgy határozott, hogy Izraelbe költözik. Egyes források szerint egy kibucban, mások szerint a Tel Avivhoz közeli Ráánáná városban telepedett le, és egy izraeli lányt vett feleségül. 

Katonai szolgálata letöltése után jelentkezett a Moszád, az izraeli külső titkosszolgálat soraiba. A lapok információi szerint a hírszerzési intézmény által egy Európában üzemeltetett "Strohmann"-vállalathoz került, ahonnan olyan, Izraellel ellenséges országokba is ellátogatott, mint Irán, vagy Libanon. Hogy ott mit tett, azt a hírforrások nem részletezik. 

Ausztrália törvényei lehetővé teszik, hogy állampolgárai akár évenként nevet változtassanak, és a változtatásokat rendre bevezettethessék személyi okmányaiba, így útleveleikbe is. Ez talán közrejátszott abban, hogy a "cég" alkalmazta.

Izraelbe 2010 elején került vissza. Hogy pontosan milyen körülmények között, nem világos. Nem zárható ki, hogy Mordecháj Vaanunuhoz hasonlóan nem saját akaratából, ugyanis jelzett időpontban már az Ajalon börtön foglya volt. Kilétét a börtön személyzete sem ismerhette: csak Mister X-ként emlegették.

Az ABC ausztráliai televíziós hálózat értesülése szerint ugyanabban a magáncellában őrizték, ahol korábban Jigál Amirt, Jichak Rabin miniszterelnök gyilkosát. A bekamerázott, 24 órán át megfigyelt cella "öngyilkosság-biztos", ezért Ben Zygier őrizetbe vétele éve, 2010 decemberében a nem kamerázott mellékhelységben akasztotta fel magát. Földi maradványait szülővárosában helyezték örök nyugalomra.

Ausztrália hatóságai tudtak őrizetbe vételéről, számos, a titkosszolgálaton kívüli izraeli tényező is, de a 34 évet élt fiatalember tragédiával végződő kalandjáról egészen a közelmúltig senki sem beszélt. Ügyét először a fent említett ABC televíziós hálózat szellőztette meg. Bob Carr ausztráliai külügyminiszter vizsgálatot rendelt el a canberrai kormány több, mint egy évig tartó hallgatása okainak a kiderítésére. 

A pénteki izraeli lapok szerint Zygiert "egy perccel az előtt vették őrizetbe, hogy fecsegett volna". Hogy miről – nem tudható. Találgatások szerint éppen arról, hogy miként jutottak a Moszád-ügynökök hamis úti okmányokhoz.

Egy kuvaiti lap szerint Zygier egyike volt azoknak az ausztráliai útlevéllel rendelkező Moszád-ügynököknek, akik 2010. januárjában, egy Dubaj-i szállodában merényletet követtek el Mahmud el-Mabhuh ellen, aki a Hamasz terrorszervezet katonai szárnyának az alapítója volt. Dubaj rendőrfőnöke cáfolta ennek lehetőségét.

Zygier szülei, felesége, itteni és ottani barátai, ismerősei semmiféle nyilatkozatra nem hajlandók. ◙

Letartóztatott ausztráliai Moszád-ügynök lett öngyilkos izraeli fogvatartása alatt?

BEN ZYGIER. MÁR AUSZTRÁLIA IS VIZSGÁLÓDIK

Kneszet-képviselők kényes kérdés tisztázását követelik Jáákov Neeman professzor távozó igazságügyminisztertől.

A kérdés az ABC ausztráliai televíziós társaság állításával kapcsolatos, amely szerint egy kétes személyazonossággal letartóztatott ausztráliai-izraeli kettős állampolgár öngyilkosságot követett el az izraeli Ajalon börtönben. A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szerda reggeli hírei szerint Ben Zygier a neve, aki a fenti forrás szerint Izraelben a Ben Alon nevet viselte. 

Ahmed Tibi (Ta’al, Arab Megújulás Pártja) a következő kérdést intézte az igazságügyminiszterhez: "Van-e Önnek tudomása az esetről? Meg tudná erősíteni a sajtóban megjelent hírt, mely szerint egy Izraelben, hamis személyi adatokkal letartóztatott ausztrál polgár öngyilkosságot követett el a börtönben?"

Zahava Gal-On (Merec párt) is érdeklődött az ügyben: "Lehetséges lenne, hogy a biztonsági politika érdekében az állam titkos letartóztatásokat hagy jóvá? Hogyan létezik, hogy egy magát demokráciának tartó államban egyes (titkos információval bíró) újságírók együttműködnek a kormánnyal a Legfelsőbb Bíróság tudomása nélkül, miközben a börtönökben ismeretlen kilétű foglyok öngyilkosok lesznek, és senki sem tudja, kik is ők. Hol van a jogállamiság és a törvény?"

Gal-On azt is hozzátette: "Szeretném hallani az Ön álláspontját arról, hogy újságírók önként cenzúrázzák az információt a kormány kérésére. Ön rendben lévőnek találja azt a gyakorlatot, hogy a Miniszterelnöki Hivatal ... megakadályozza olyan események közzétételét, amelyek kitudódása kellemetlen lehet az államnak?"

Dov Chenin (Chadas párt) kommunista képviselő kérdése: "Vannak egyáltalán izraeli börtönökben titokban foglyul tartott személyek? Ha vannak, melyek azok a jogi és a parlamenti mechanizmusok, amelyek felügyelik az ilyen fogvatartások törvényességét?"

Neeman professzor válaszában elmondta: az ügy nem tartozik az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe, így a kérdésekre nem tud választ adni. Hozzátette azonban: "Amennyiben az állítások igazak, a kérdést feltétlenül meg kell vizsgálni."

A legutóbbi hírek szerint már az ausztráliai hatóságok is vizsgálódnak állampolgáruk sorsával kapcsolatban.

Szerda délután Izrael hivatalosan elismerte, hogy álnéven tartott fogva egy ausztráliai állampolgárt, aki korábban – más értesülések szerint – a Moszád egy európai "Strohmann"-vállalatánál működött.

Az ügy részleteire visszatérünk. ◙

Jair Lapid szűzbeszéde a Kneszetben: "Senki se fenyegessen minket polgárháborúval!" • Menachem Eliezer Moses harédi képviselő: "Maguk százezer jesiva-bóhert erőszakkal besoroznának?"

Jair Lapid, a "Jés Atid" párt elnöke hétfőn elmondta bemutatkozó beszédét a Kneszet plénuma előtt. Szavai szerint az egyenlő honvédelmi teherviselés követelését többé nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Nem lesz polgárháború. A 10 százalékos kisebbség nem fenyegetheti polgárháborúval a 90 százalékos többséget"– mondta.

Lapid kifejtette: Izrael egy válság közepén van, és ezt minél hamarabb ismerjük fel, annál hamarabb tudjuk megoldani. Szavai szerint nem csak gazdasági vagy szociális problémákról van szó. Az is fontos kérdés, hogy mennyire képes az állam önnön szuverenitását gyakorolni az őt alkotó csoportokkal szemben.

Ugyanakkor hozzátette: "Meg kell őriznünk mindazt, ami összeköt bennünket. Egy közösség azonban nem működhet annak elismerése nélkül, hogy az állam joga a többség akarata szerint cselekedni. Ez minden demokrácia alapja."

"A Jés Atid nem azért jött, hogy éket verjen, hanem azért, hogy egyesítse erőinket. Elég baj a már meglévő szakadék, amely elválasztja az izraeli társadalom rétegeit az iskolákban, a hadseregben, a munkapiacon. Be kellene már látni, hogy ez tátongó seb Izrael testén. Elérkezett az idő a gyógyításra."

"A mi feladatunk, hogy közösen képzeljük el, hogyan kellene Izraelnek kinéznie. Vajon túloznánk, ha egy olyan államot képzelnénk magunk elé, ahol minden ultravallásos iskolába járó gyerek tanulna angolul, és minden világi oktatásban részesülő gyerek megtanulná, hogyan kell olvasni a Talmud egy oldalát?"

"Vajon túlzás lenne elképzelni egy olyan államot, amely világelső az özvegyek, árvák és a máshonnan jöttek megsegítésében? Egy olyan  államot, amelyben nincs idegengyűlölet, van viszont ember-szeretet? Én nem hiszem, hogy ez túlzás lenne. Én hiszek benne, hogy Izrael Állam képes modellértékű társadalmat alkotni, olyat, amelyre büszkék lehetünk."

Jair Lapid után Menachem Eliezer Moses, a Jáhádut HáTorá (Tórahű Zsidóság, askenázi ultraortodox párt) képviselője állt a Kneszet plénuma elé.

Ő is a nemzeti egységről mondta első mondatait, majd Lapid szavaira utalva feltette a szónoki kérdést: "Ön valóban elhiszi, hogy 100 ezer jesiva-bóhert bevonulásra lehet kényszeríteni? Ön szerint lenne elég hely a börtönökben valamennyi, ennek ellenálló fiatal pár számára? Ez az államnak sokkal több pénzébe kerülne!" – majd hozzátette: "Hadd áruljak el magának egy titkot, amit nagyon kevesen tudnak: a hárédi Náchál-t (katonai előképzőre jelentkezett ultraortodox fiatalok) főleg gazdag Los Angeles-i zsidók látják el, nem a Cáhál (az Izraeli Hadsereg)".

Az ultraortodox képviselő ezek után sokat mondó jóslatba bocsátkozott. "Ha mégis besoroznának haredi fiatalokat nem-haredi egységekbe, én mondom magának: a jesiva-bóherek úgy megtanítanák az ultraortodox életvitel gyakorlatát az önök gyerekeinek, hogy leszereléskor rájuk se ismernének..."

Lapid becslése szerint a koalíciós tárgyalások legalább  két-három további hetet vesznek igénybe. ◙

Elhunyt Rapcsányi László

KELETI ÉVA FELVÉTELE

Életének 88. évében elhunyt Rapcsányi László író, újságíró, a Magyar Rádió főmunkatársa, 1989 óta a Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke.

Ügyvédi képesítéssel is rendelkezett. Imponáló műveltségű ember volt.

Számos alkalommal fordult meg Izraelben. Élvezetes, riporteri stílusban ismertette meg Izraelt a magyar nagyközönséggel. 

„A Biblia világa”, a „Beszélgetések a Bibliáról” és „Jeruzsálem” című könyvei nagy érdeklődést keltettek mind a magyarországi, mind az Izraelben és a tengeren túl élő olvasóközönség körében.

Emlékét kegyelettel megőrizzük. ◙

Obama tavaszi látogatása: hármas vagy négyes csúcs?

Hivatalos programot nem tettek közzé az Egyesült Államok elnökének március végén várható közel-keleti látogatásáról, de Binjamin Netanjáhu miniszterelnök közölte, hogy a megbeszélések három fő témát fognak érinteni: az iráni nukleáris fegyverkezés kockázatait, a szíriai polgárháború kimenetele után várható helyzetet, valamint az izraeli-palesztin béketárgyalások újrafelvételét.

Az utóbbi – nyilvánvalóan a leglényegesebb – pontra való tekintettel a látogatás jellege hármas csúcstalálkozóra enged következtetni, ami azt jelenti, hogy azon Barack Obama, Binjamin Netanjáhu és Mahmud Abbász (Abu Mázen) fog részt venni.

Danny Ajalon külügyminiszter-helyettes egy Holon városban tartott előadásán lehetségesnek mondta, hogy a hármas csúcsot a találkozó során négyessé bővítik, és azon II. Abdallah jordániai király is részt fog venni. Ez esetben a megbeszélés Akabában, Jordánia vörös-tengeri kikötővárosában is folyhatna, az izraeli Eilat város tőszomszédságában.

A New York Times értesülése szerint az izraeli kormány gesztusokat tesz a találkozó előtt: palesztin biztonsági foglyokat bocsát szabadon, a Nyugati Parton (Ciszjordániában) további területeket ad át a Palesztin Autonómiának, és esetleg az ugyanott folytatott építkezések befagyasztására is ígéretet tesz, hosszabb-rövidebb időre. 

Utóbbi feltételezés ellentétben áll a Honvédelmi Minisztérium vasárnapi közlésével, melynek értelmében jóvá hagyták 346 új lakásegység tervezési munkálatait a Nyugati Parton lévő zsidó településeken. A Palesztin Autonómia a tárgyalások feltételeként szabja az építkezések teljes leállítását. ◙

Koalíciós megbeszélések: folytatás a jövő héten

Binjamin Netanjahu, a kormányzó Likud-Béjténu vezetője és Jair Lapid, a Jés Atid (Van jövő) párt alapítója két és fél órás megbeszélést folytatott csütörtökön, amely, mint közölték, "nagyon jó hangulatban" zajlott le.

Zehava Gal-on, a baloldali polgári-liberális Merec párt elnöke azt mondta: pártja képviselőivel az ellenzék soraiban fog ülni, de soha nem lesz a béke és a társadalmi igazságosság ellenzéke – amennyiben Netanjáhuék ebbe az irányba kormányozzák az országot.

Netanjáhu a jövő hét elején Naftali Bennett-tel, a jobboldali, nemzeti-vallásos Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) párt vezetőjével, és a két ultravallásos párt, a SASZ keleti ortodox és a Jáhádut háTorá (Tórahű Zsidóság) vezetőivel folytat koalíciós tárgyalásokat.

A széles koalíció megalakításán fáradozó kormányfő kijelentette, hogy az említetteken kívül igyekszik a Kadima (Saul Mofáz) és a Hátnuá (Cipi Livni) centrum-pártokat is megnyerni koalíciós partnernek. ◙

FORRÁS: Kol Jiszráél (Izraeli Rádió)

Egyiptom tartja magát az Izraellel kötött békeszerződéshez

Az egyiptomi polgári és katonai vezetés nem „vizsgálja felül”, vagyis nem másítja meg, és főleg nem törli el az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződést, hanem annak betűihez tartja magát. 

A megnyugtató kijelentést Abdel Fatach al-Sziszi tábornok, Egyiptom védelmi minisztere tette. A tábornok az Egyesült Államok védelmi miniszterével, Leon Panettával folytatott telefonbeszélgetésében arra is ígéretet tett, hogy a békeszerződés révén Izrael által visszaadott Szináj (Sínai) félszigetet „nem fogják kiinduló bázisként használni Izrael ellen”.

A Mubarak elnök uralmát két évvel ezelőtt megdöntő egyiptomi „arab tavasz” után a hatalom-közelbe jutott „Muzulmán testvériség” kilátásba helyezte, hogy „az egyiptomi érdekeknek megfelelően felülvizsgálja” az annak idején Anvar Szadat elnök által aláírt, Izraellel megkötött békeszerződést. ◙

Az orosz állami rádió jelentése alapján

Barack Obama Izraelbe látogat

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke tavasszal hivatalos látogatást tesz Izraelben – közölte a Fehér Ház szóvivője. Az elnök a Palesztin Autonómiába is ellátogat.

Az izraeli 10. csatorna értesülése szerint erre március 20-án kerül sor, előtte az elnök Szaud-Arábiába, Törökországba és Jordániába látogat.

Politikai elemzők úgy vélik, hogy Obama elnök bejelentett látogatásának az a fő célja, hogy hatást gyakoroljon Binjamin Netanjáhu miniszterelnökre minél szélesebb és politikai nézeteiben minél mérsékeltebb összetételű kormány alakítására. 

Obamának elnökként ez lesz az első hivatalos látogatása Izraelben. ◙

Felesküdött a 19. Kneszet • Drámai meglepetések várhatók a koalíciós megbeszéléseken • Jair Lapid – trónkövetelő?

Kedden, február 5-én letette a hivatali esküt Izrael újonnan megválasztott országgyűlése.

A kormánykoalíció megalakítása nehéz választások elé állítja a kormányalakítással megbízott Binjamin Netanjáhu miniszterelnököt, miután a mindössze 31 mandátumot szerzett Likud – Jiszráél Béjténu párt-uniónak csaknem még egyszer ennyi, pontosan 30 koalíciós mandátumra van szüksége ahhoz, hogy a 120 fős Kneszetben a legszűkebb, 61 mandátumos többséget meg tudja szerezni.

Ehhez – elvben – nagyjából két út vezet.

◘ Az egyik a szűk, vallásos-jobboldali, amelyben a Likud-Béjténu (31 mandátum) a nemzeti-vallásos Hábájit hájehudi párt (Naftali Bennett, 12 mandátummal), a SASZ (keleti ortodoxok, 11 mandátummal) és a Jáhádut HáTorá (askenázi ultraortodoxok, 7 mandátummal) lép koalícióra, amely összesen 61 ülőhelyet tudhat maga mögött a Kneszetben.

Fenti tényezők együttműködése korántsem lenne zökkenőmentes. A SASZ szellemi mentora, a bagdadi születésű, 93. évében járó Ovadja Joszéf rabbi a napokban a Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) pártot a „Gójok otthonának” találta nevezni, mire az ugyancsak vallásos, de „horgolt kipás”, cionista és nemzeti alapokon álló „Hábájit hájehudi” bocsánatkérést követelt.

Amennyiben mégis létrejönne egy ilyen koalíció, az „egyenlő teherviselésnek” és az ultraortodox rétegek munkapiacra történő integrálásának újabb évekre búcsút lehetne mondani, amivel Netanjáhu a liberális-világi szavazók millióit haragítaná magára. Márpedig Netanjáhu vélhetően a következő választásokra is gondol.

◘ Másik lehetőség egy liberális-középutas koalíció, az ultraortodoxok mellőzésével. A Likud-Béjténu (31 mandátum) a Jés Atid (Jair Lapid, 19 mandátum), a Hábájit hájehudi (Naftali Bennett, 12 mandátum) és a Kadima (Saul Mofáz, 2 mandátum) egy 64 mandátumra támaszkodó kormánykoalíciót jelentene, amelyhez jó eséllyel csatlakozhatna a Hátnuá (Cipi Livni, 6 mandátum), ílymódon egy még stabilabb, 70 mandátumos koalíciót létrehozva.

Ennek a formációnak is lennének előnyei és hátrányai. 

Nemzetgazdasági szempontból előnyösebb lenne a „hárédi”, ultravallásos pártoknak nyújtott juttatások erőteljes visszafogása, és végre kínálkozna egy, az ország méreteihez jobban illő méretű kormány, tizen-egynéhány miniszterrel, a jelenlegi harminc helyett. 

Hátrányként az ugyancsak jelentős tömegeket képviselő, és sok gyereket nevelő, gyorsan szaporodó ultraortodox réteg várható tiltakozása és ellenállása tekinthető. 

Problémás az izraeli politikai paletta két új színfoltja, a Jés Atid és a Hábájit hájehudi, élükön két igen energikus, karizmatikus vezetővel, akik – egymástól gyökeresen eltérő módon – egy, a maitól eltérő Izrael-képben gondolkodnak. Mind Jair Lapid (49), mind pedig Naftali Bennett (40) képes és hajlandó szembefordulni az idén 64. évébe lépő, immár harmadik kormányát szervező Netanjáhuval és a lassan elöregedő Likud politikai gyakorlatával és egész világképével.

Lapid és Bennett jelentős világnézeti különbségeiket (egyelőre, a távolabbi cél kedvéért) félretéve már tárgyaltak a két párt lehetséges stratégiai együttműködéséről. Lapid kijelentette: nem a miniszteri székért küzd, nem fél az ellenzék vezére lenni, ám utóbbi esetben Netanjáhu soron következő kormánya másfél-két éven belül megbukhat, és akkor ő, Jair Lapid állhat egy leendő kormány élére.

♦

És most vizsgáljuk meg a három, jelenleg hatalom-közelinek tekinthető párt, és negyedikként a két ultraortodox párt hozzáállását a nagyközönséget leginkább foglalkoztató kérdésekhez: 1. egyenlőség a honvédelmi teherviselésben, 2. a palesztinokkal folytatandó tárgyalások, 3. szociális politika.

• Likud-Béjténu: 1. Az eddiginél több jesiva-tanuló behívása, enyhített, inkább polgári szolgálat formájában; 2. Netanjáhu rendszeres időközönként felhívja a Palesztin Autonómiát a tárgyalások folytatására, de előfeltételek nélkül; 3. Netanjáhu és Steinitz pénzügyminiszter nem részletezi a várható gazdasági lépéseket.

• Jés Atid: 1. A jesiva-tanulók ugyanolyan szolgálata a hadseregben, mint a többi fiatalé; 2. Azonnali visszatérés a tárgyalóasztalhoz Jair Lapidék egyik feltétele a koalícióban való részvételnek; 3. A középosztály érdekeinek megfelelő költségvetés.

• Hábájit hájehudi: 1. A katonai szolgálat törvényben történő rögzítése, a jelenlegi status-quo megváltoztatása; 2. Minden területi kompromisszumra vonatkozó tárgyalás éles elvetése; 3. A ’67-es határokon túli települések támogatása a költségvetésből.

• Harédi tömb (SASZ, Jahadut háTorá): 1. Legfeljebb jelképes változtatásba egyeznének bele; 2. Közömbösség a palesztinokkal folytatott politikában; 3. A nagycsaládosok szociális támogatásának bármilyen csökkentése esetén kivonulnak a koalícióból. ◙

FORRÁS: Jediot Ahronot (nyomtatott lap és internetes hírportál), Kol Jiszráél (Izraeli Rádió)

Bemutatjuk a 19. Kneszetet

Izraelben minden általános választást kedden tartanak. Azért kedden, mert a Teremtés Könyvében a harmadik napon (jom slisi, azaz kedd) történtek leírásában kétszer is szerepel a „hogy jó” (ki tov) kitétel. A zsidó hagyomány ezért a keddi napot szerencsés napnak tartja. 

A legutóbbi, január 22-i szavazás is keddre esett. Az eredmények ismeretesek, és az, hogy a kormány-koalíció megalakítása nem lesz egyszerű feladat, máris nyilvánvaló. No, de áldás általában az ésszel és tisztességgel végzett kemény munkán van, nem csak a keddi napon.

A nemsokára munkába lépő országgyűlés sok tekintetben újszerű.

A 120 „chávér” és „chávérá” (azaz „tag”, hímnemben és nőnemben) összetételében fiatalabb. A szavazók minden eddiginél több női képviselőt, és több vallásost juttattak be a Kneszetbe.

Világviszonylatban magas a női képviselők aránya. A 27 lány és asszony a képviselők 23 százalékát jelenti. Egy összehasonlítás: a francia parlamentben 25 százalék, Nagy Britanniában 22, az Egyesült Államokban 18, déli szomszédunk, Egyiptom parlamentjében 2 százalék a női képviselők aránya.

Nem csak „femininebb”, de vallásosabb is lesz a soron következő országgyűlés: 39 lesz a magát vallásos életvitelűnek mondó képviselők száma.

További újdonság: soha ennyi új képviselő még nem jutott be egyetlen választás után: a 120-ból 49, azaz 41 százalék. (Jair Lapid vadonatúj "Jés Atid" pártjának mind a 19 képviselője közéjük tartozik.) Az arány a Föld összes parlamentjeivel összehasonlítva párját ritkítja. További öt képviselő rövidebb-hosszabb szünet után jut vissza a törvényhozó testületbe.

Az új olék heten vannak: öten a volt Szovjetunió területéről, ketten Etiópiából.

A Kneszet 120 képviselőjének éppen a tizede: 12 lakik a „zöld vonalon”, vagyis a ’67-es határokon túli „Területeken”. Az arab, illetve drúz nemzetiségű képviselők száma 13.

Számunkra, választók számára már csak az maradt, hogy bölcs és áldásos működést kívánjunk Izrael Állam nemzetgyűlésének. ◙

Két izraeli arab a terrorsejtben – katonát raboltak volna

Vasárnap engedélyezték a közlést: két hónappal ezelőtt terrorsejtet tartóztatott le a rendőrség, amelyben öt nyugati parti és két izraeli arab vett részt: utóbbiak egyike Umm-el-Fahem, a másik Kalanszua lakosa.

A terroristák egy vagy több izraeli katonát terveztek elrabolni, hogy börtönben lévő palesztin terroristák kiszabadítását kényszerítsék ki.

A terrorsejtet a Sin-Bét, a belbiztonsági szolgálat által szerzett információ segítségével fedték fel. A nyomozók egy, a tervezett katonarablást szolgáló gépkocsit is találtak, benne bilincsekkel, kötelekkel, fejre illeszthető maszkkal és egy pisztoly-utánzattal. 

A két izraeli állampolgár ellen megindították a bűnügyi eljárást.  A nyugati parti (ciszjordániai) palesztinok ügyében még folyik a nyomozás. ◙ 

Netanjáhu: Célom egy széles nemzeti egységkormány

Az államelnöktől kapott kormányalakítási megbízás után Binjamin Netanjáhu, a hivatalban lévő és minden bizonnyal következő miniszterelnök kijelentette: minél szélesebb nemzeti egységkormányt kíván létrehozni, mivel Izrael jelenlegi politikai és gazdasági helyzetében ez alapkövetelmény.

A különböző, szóba jöhető koalíciós partner-pártok egymással gyökeresen ellentétes követeléseit békítően így fogalmazott: “Mindent megteszek az egyenlő védelmi teherviselésért, úgy, hogy az ne okozzon széthúzást a népben”. 

A mondat a Jés Atid pártnak (Jáir Lapid) az ultraortodox fiatalok kötelező katonai szolgálatára vonatkozó követelésére utal, illetve a két ultraortodox párt, a SASZ és a Tórahű zsidóság ezzel éppen ellentétes elvárására, vagyis a chárédi fiatalok további automatikus felmentésére.

Netanjáhu egyúttal Abu Mázen palesztin vezetőt is felhívta a kétoldalú tárgyalások mielőbbi folytatására. ◙

Simon Peresz államelnök Binjamin Netanjáhu miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással

Az újonnan megválasztott Kneszet 82 képviselője ajánlásának megfelelően Simon Peresz, Izrael államelnöke szombaton este 20 órakor jeruzsálemi rezidenciájában hivatalosan felkérte Binjamin Netanjáhu miniszterelnököt a következő kormány megalakítására.

Netanjáhunak 28 nap áll rendelkezésére a kormány-koalíció kialakítására. Amennyiben az adott határidőn belül ez nem sikerül, a törvény két hét határidő-hosszabbítást tesz lehetővé, a hosszabbítás megadása és annak időtartama azonban az államelnök jogkörébe tartozik és arról belátása szerint dönthet.

A január 22-én megtartott választásokon a legtöbb mandátumot szerzett Likud párt vasárnap, a déli órákban kezdi meg a hivatalos koalíciós tárgyalásokat, amelyekreRamat Ganban, a Kfar Makkabia sportfaluban kerül sor.

Az első fél, akivel Netanjáhu találkozni fog, valószínűleg a Hábájit hájehudi nemzeti-vallásos párt vezetője, Naftali Bennett képviselő lesz. ◙

Time Magazin: Több volt, mint két célpont

"VASKUPOLA" HAIFA HATÁRÁBAN

Az amerikai Time hírmagazin értesülése szerint az Izraeli Légierő harci gépei keddről szerdáról virradó éjszaka egy vagy két további célpontot is támadtak.

A világsajtó két célpontot említett: a Damaszkusz közelében fekvő Jamarya kísérleti központot, ahol híradások szerint biológiai fegyverek előállításával foglalkoztak, és a Damaszkuszból a libanoni határhoz vezető országúton haladó gépjármű-konvojt, amely, az értesülések szerint, SA-17-es tipusú, repülőgépek ellen bevethető orosz gyártmányú rakétákat szállított volna libanoni területre, vélhetően a Hezbollah siita terrorszervezet megrendelésére.

A Time úgy értesült, hogy az éjszakai légitámadásnak egy vagy két további célpontja is volt szíriai területen.

A hírmagazin képet közöl az egyik, sebtében telepített “Vaskupola” rakéta-elhárító rendszerről Haifa város mellett. ◙

Harmadszor: Netanjáhu alakít kormányt

A január 22-én megtartott országos választások eredményeképpen legtöbb mandátumot nyert pártok képviselői szerdán és csütörtökön látogattak el Simon Peresz államelnök irodájába, hogy megtegyék javaslatukat a kormányfő személyét illetőleg.

A legtöbb mandátumot szerzett Likud-Béjténu, a jelenlegi kormányzó párt (Binjamin Netanjáhu – Avigdor Lieberman), az utána következő Jés Atid (polgári centrumpárt, Jáir Lapid vezetésével), a negyedik helyen végzett Hábájit hájehudi (nemzeti-vallásos, Naftali Bennett vezetésével), valamint a két ortodox vallásos párt, a SASZ (keleti ortodox, Éli Jisáj – Árje Der’i – Ariel Atiasz), a Tórahű Zsidóság (Jákov Litzmann – Mose Gafni) Binjamin Netanjáhu jelenlegi miniszterelnököt javasolta kormányfőnek.

A harmadik helyen végzett Ávodá (Munkapárt) főtitkára, Seli Jechimovics kijelentette, hogy a választási eredmények ellenére tartózkodni fog a javasolt miniszterelnök megnevezésétől.

A pártok képviselői jelezték pártjaik célkitűzéseit a következő kormányzat idejére.

Az államelnök a törvény alapján a legtöbb mandátumot kapott párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással, és ez a kialakult erőviszonyok folytán Binjamin Netanjáhu. A 63 éves politikus harmadízben lehet Izrael miniszterelnöke: először 1996-ban, másodszor 2009-ben választották meg.

A megbízatás formális átadása szombat este esedékes. ◙

Disszidens szíriai tábornok: a lerombolt létesítményben iráni és orosz szakértők szoktak tartózkodni

A hivatalos szíriai híradás máig (péntekig) csak a „központ” kifejezést használja az Izraeli Légierő által szerdára virradó éjjel lerombolt katonai objektumra.

Egy, a felkelőkhöz csatlakozott szíriai tábornok, Ádnán Szálo Törökországban elmondta, hogy a Damaszkusz közelében lévő objektumban a hagyományos fegyvereken kívül vegyi- és biológiai fegyvereket is előállítanak, és gyakran tartózkodnak benne iráni és orosz szakemberek.

Ádnán Szálo korábban a vegyi fegyverek felelőse volt.

Izraelben teljes a nyugalom. Mialatt a hadsereg készültségben van, az esős idő és a növekvő feszültség ellenére sokan kirándulnak az ország északi részeibe, Galileába és a Golán fennsíkra. Esős teleken a vízesések látványos zuhatagokká válnak, a libanoni és a szíriai határ közvetlen közelében lévő Hermon hegyet pedig egyre vastagabb hótakaró fedi. ◙