Tessék választani... Izrael politikai kínálata – Útmutató

Még két teljes nap, és január 22-én, kedden országszerte megnyílnak a választási urnák.

A szavazati joggal bíró, de a politikai sakktáblát nem, vagy kevésbé ismerő olvasóim számára álljon itt egy (a szerkesztő szándéka szerint) pártatlan tájékoztató. A honlap terjedelmi korlátai miatt a tisztán arab pártokat és az esélytelen törpepártokat nem vettem fel.

• Likud-Béjténu

A Likud és a Jiszráél Béjténu közös választási listája. A Likud a jelenlegi kormánypárt.

Vezető személyiségek: Binjamin Netanjáhu, Avigdor Lieberman.

Jelleg: Likud – mérsékelt-konzervatív; Jiszráél Béjténu – nemzeti szélsőségekre hajló

Elvek: A Likud liberális, a tőkés kezdeményezés híve. A Jiszráél Béjténu főként az oroszajkú szavazók tömegpártja.

A Likud elődei: az 1948-ban Menáchem Begin vezetéséval alapított Chérut, amely 1965-ben Gáchál néven fuzionált a Liberális Párttal. 

Mandátumok várható száma: 32 … 36

Jele: מחל

• Ávodá (Munkapárt)

Jelleg: baloldali, szociáldemokrata

Elvek: törekvés társadalmi egyensúlyra, hangsúlyos tárgyalási szándék a palesztinokkal

Vezető személyiség: Seli Jechimovics

Előd: a David Ben-Gurion által 1930-ban alapított Mápáj, amelyből 1965-ben alakult a Máárách.

Mandátumok várható száma: 17 … 20

Jele: אמת

• Hábájit hájehudi

Jelleg: radikális jobboldali

Elvek: nemzeti felfogás, a „Területeknek” a zsidó nép általi betelepítése

Vezető személyiség: Naftali Bennett

Alapítás: 1999

Mandátumok várható száma: 18 … 22

Jele: טב

• Jés Atid

Jelleg: világi középpárt

Elvek: polgári liberális, ellenez minden vallási befolyást a polgárok életébe, követeli minden polgár szolgálatát a hadseregben

Vezető személyiség: Jáir Lapid

Alapítás: 2012

Mandátumok várható száma: 10 … 13

Jele: פה

• Hátnuá

Jelleg: középpárt

Elvek: tárgyalási szándék a palesztinokkal, hangsúlyos környezetvédelem

Vezető személyiség: Cipi Livni

Alapítás: 2012

Mandátumok várható száma: 9 … 12

Jele: צפ

• SASZ

Jelleg: szefárd/keleti ultravallásos

Elvek: a szefárd rabbik, legfőképpen Ovadja Joszéf értelmezése szerinti szigorú hagyománykövetés; fokozott állami gondoskodás a rászorulókról

Vezető személyiségek: Éli Jisáj, Árje Der’i, Ariel Atiasz

Alapítás: 1984, Árje Der’i által

Mandátumok várható száma: 12 … 14

Jele: שס

• Jáhádut HáTorá

Jelleg: askenázi ultravallásos

Elvek: az államnak és a közéletnek a „Sulchán Áruch” szerinti, ortodox vallási alapon történő szervezése, a jesiva-tanulók felmentése a katonai szolgálat alól, lányok szolgálatának tiltása

Vezető személyiségek: Jákov Litzmann, Mose Gafni

Alapítás: 1992, korábban: Degel HáTorá és Agudat Jiszráél

Mandátumok várható száma: 4 … 5

Jele: ג

• Merec

Jelleg: baloldali polgári liberális

Elvek: egyenlőség a nemek és az etnikumok között, lelkiismereti szabadság, tárgyalás a palesztinokkal, a zsidó település befagyasztása a „Területeken”

Vezető személyiség: Zehava Gal-On

Alapítás: 1992, korábban: „Rác”; „Mácpén”

Mandátumok várható száma: 3 … 4

Jele: מרצ

• Kadima

Jelleg: középpárt

Elvek: liberális, az egykori Likudtól balra; tagjai többsége elhagyta

Vezető személyiség: Saul Mofáz

Alapítás: 2005 (Ariel Saronnal)

Mandátumok várható száma: 0 … 2

Jele: כן

• Chadas

Jelleg: kommunista, zömmel arab

Elvek: minden polgárának az állama (Izraelből vegyes zsidó-arab állam az 1967 előtti határokon); a termelő eszközök állami tulajdonba vétele, központi tervgazdálkodás

Vezető személyiség: Mohamed Barake

Alapítás: 1977; korábban Rákách (1965); Máki (1948)

Mandátumok várható száma: 3 … 4
Jele: ו

Ron Nachman 1942 – 2013

Pénteken, január 18-án elhunyt Ron Nachman, Ariel város polgármestere és egyik alapítója.

A Somron központjában újonnan alapított település tanácsának az élére 1978-ban került, egy év múlva leköszönt, és csak 1985-ben tért vissza polgármesterként, amely funkciót élete utolsó napjáig megtartotta.

Egy ideig a Likud párt képviselője volt a Kneszetben, de az élete értelmének tartott, mára közel 20 ezer lakosú város gondjait inkább a szívén viselte.

Egy orvosi vizsgálat 2009-ben rákbetegséget állapított meg, amelyet 2010-ben sikerrel kezeltek, és ő változatlan erőbedobással folytatta az önkormányzat teendőit.

Régi álma vált valóra, amikor a kormány elismerte a város határában működő főiskolát, mint Izrael nyolcadik egyetemét. Ariel városa a „Nyugati Part” északi részében, Somronban fekszik, 17 kilométerrel az 1967-es „zöld vonaltól” keletre, vagyis mélyen a palesztin többség által lakott térségben.

Ron Nachman és Ariel lakóinak másik vágya mindmáig teljesületlen: ez pedig a várost a sűrűn lakott tengerparti sávval összekötő vasútvonal. Tel Aviv, a tőle keletre fekvő, de még a „zöld vonalon” belüli városok (Petach Tikva, Ros Háájin) és Ariel között az 5. számú, kitűnően megépített országút jelenti az összeköttetést. A vasútvonal megépítését azonban egy szakbizottság a közelmúltban túlságosan költségesnek ítélte, helyette egy, az 5. országúttal párhuzamosan haladó villamosvonalat javasolt. ◙

Még négy nap…

A hétvégi lapok, amelyek Izraelben pénteken reggel jelennek meg, négy nappal a Kneszet-választás megkezdése, kedd reggel előtt úgy vélik, hogy a Likud-Béjténu (Netanjáhu-Lieberman) előnye behozhatatlan. 

A különböző felmérések 72/48-tól 67/53-ig terjednek a jobboldali+vallásos, illetve a baloldali+arab tömb várható mandátum-aránya becslésében.

A „Jiszráél Hájom” (ingyen terjesztett napilap, példányszáma 400,000)  hétvégi száma a következő felmérés alapján becsüli a mandátumok, azaz a 120 tagú Kneszetben elfoglalt ülőhelyek számát, amennyiben a választások lapzártakor lettek volna:

Jiszráél Béjténu   35 (jobboldali, konzervatív)

Háávodá            17 (baloldali, szociáldemokrata)

Hábájit hájehudi   15 (radikális nemzeti jobboldali)

Jés Átid           12 (liberális középpárt)

SASZ               11 (afroázsiai zsidók, ultravallásos)

Hátnuá              7 (balfelé hajló középpárt)

Jáhádut háTorá      6 (európai ultravallásos zsidók)

Merec               5 (szélsőbal, polgári-liberális)

Chádás              4 (kommunista párt, jórészt arab szavazók)

Balad               3 (arab nemzeti)

Raam Taal           3 (arab nemzeti)

Kádimá              2 (a Likudból kivált középpárt)

Arra a kérdésre, hogy ki a legmegfelelőbb személy a miniszterelnöki poszt betöltésére, a megkérdezettek a következőképpen feleltek:

Binjamin Netanjáhu 38.2% (Likud-Béjténu)

Cipi Livni         10.3% (Hátnuá)

Seli Jechimovics    9,5% (Háávodá)

Naftali Bennett     6.5% (Hábájit hájehudi)

Jair Lapid          4.3% (Jés Átid)

„NEM TUDOM”        31.2%

Arra az egyáltalán nem elhanyagolható kérdésre, hogy mi a legfontosabb tényező, amely közrejátszik a szavazásnál, a következő az arány:

Szociális tényező, megélhetés 39.5%

Politikai megegyezés          16.3%

Közoktatás                    15.4%

Iráni fenyegetés              10.4%

Erőszak, bűnözés leküzdése     4.6%

Afrikai beszivárgás leküzdése  3.3%

„NEM TUDOM”                   10.4%

A felmérést a napokban, 576 személy megkérdezésével végezték. ◙

Obama "beszólt" Netanjáhunak

FÉLRENÉZNEK 

Egy héttel a Kneszet-választások előtt Barack H. Obama, az Egyesült Államok elnöke egy zárt megbeszélésen kemény jelzőkkel illette Binjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnököt.

A megbeszélés nem volt annyira zárt, hogy Jeffrey Goldberg újságíró, Obama elnök közeli munkatársa ne idézett volna az ott elhangzottakból.

"Gyáva politikus, önromboló" – ezek a jelzők jelentek meg a legtöbb izraeli lapban. További idézetek Obama értékeléséből: "Izrael kormánya képtelennek mutatkozik felismerni önnön érdekeit. Lassanként teljesen elszigetelődik a nemzetközi közösségtől."

A meglehetősen indulatos elnöki megnyilatkozást Netanjáhunak a Jeruzsálem és Máálé Ádumim város között elterülő E1 területre szóló építkezési döntése váltotta ki.

A második négyéves mandátum lényegesen tágabb lehetőségeket biztosít az USA elnökének, minthogy az Egyesült Államok alkotmánya értelmében harmadszor már amúgy sem választhatják meg. Ezt a lehetőséget Obama sok területen fel- és kihasználhatja.

Netanjáhu válaszképpen kijelentette: csakis Izrael választói dönthetik el azt, hogy mi az ország érdeke. ◙

Elszaladt a költségvetés

A választási kampány fókuszában a költségvetés mega-deficitje. A kérdés: honnan vág a következő kormány?

Alig több, mint egy héttel a Kneszet-választások előtt közölték a költségvetési deficit valós arányait: 39 milliárd sékel (kb. 10,5 milliárd dollár), ami kétszerese az előre jelzett deficitnek.

Az ellenzék máris felveti, hogy a következő, sorrendben harmadik Netanjáhu-kormány – a Likud-Béjténu valószínűleg képes lesz kormány-koalíciót alakítani – durván emelni fogja az adókat és visszanyesi a szociális költségvetést.

Mindezt Netanjáhu cáfolja. Seli Jechimovics (Ávodá), az ellenzék vezére a cáfolatot máris hazugságnak nevezte.

Az Ávodá (Jechimovics) és a Jés Atid (Jáir Lapid) a középosztály érdekeit hangsúlyozza, amikor követeléseik homlokterében a "Területek" településeinek a fejlesztésére és biztonságára fordított költség csökkentése áll. Lapid programjában az államadminisztráció egyszerűsítése és az ultraortodox lakosságnak nyújtott segélyek és lakásépítési hozzájárulások erőteljes visszafogása is szerepel.

„A középosztálytól és a magánszektortól nem elvonni kell, hanem éppenséggel többet kell hagyni a kezükben, miután e szektor fogyasztása pörgeti fel a gazdaságot” – hangzik az indoklás.

További elvárás az adózás alól kibúvó fekete gazdaság visszaszorítása.

A politikai jobbszélen helyet foglaló Hábájit hájehudi vezetője, Naftali Bennett bérbefagyasztást látna helyesnek az állami szektorban, és mind a honvédelmi, mind a szociális kiadásokból lefaragna – az ország versenyképességének a növelése érdekében.

Cipi Livni, a Hátnuá középpárt vezetője szerint Netanjáhu gödörbe taszította az államgazdaságot, amelyet csak a választások előtti utolsó napokban mert bemutatni az ország népének. Livni a hatékonyság növelésével csökkentené az igen magas honvédelmi kiadásokat.

A baloldali Merec élén álló Zehava Gal-On ugyancsak visszavenne a biztonsági kiadásokból és a "telepek" költségvetéséből is, továbbá egyfajta „gazdagok adóját” is kivetne.

Az ultraortodox pártok a szegények védelmezőjeként lépnek fel, lévén soraikban találhatók a legalacsonyabb jövedelmű rétegek. A SASZ keleti ortodox párt a 40 ezer sékel fölötti jövedelmekre magasabb adót vetne ki. ◙

Palesztin “előörs” az E1 területen

Pénteken mintegy 200 palesztin tiltakozó "előörsöt", sátortábort létesített a Jeruzsálem és Málé Ádumim város közötti úgynvezett “E1” területen.

Netanjáhu a tavalyi, november 29-i ENSZ-közgyűlés szavazást követően, amely a Palesztin Autonómiát nem-állam megfigyelői státuszra emelte, úgy határozott, hogy Izrael a kérdéses területen új városnegyedet épít.

A döntés tiltakozást váltott ki a palesztin oldalon, amit azzal indokolnak, hogy a jövőbeni zsidó település megszünteti a területi folytonosságot az Autonómia – illetve a remélt palesztin állam – északi és déli régiói között.

A sátortábort az izraeli hatóságok vasárnap erőszak alkalmazása nélkül kiürítették, és a kérdéses területet zárt katonai területnek nyilvánították.

Kedden több tucatnyi palesztin kísérelte meg újjáépíteni a sátortábort ugyanitt, amit a rendőrség és a határőrség megakadályozott.

A rendfenntartó erők 21 palesztin személyt őrizetbe vettek, a többieket autóbuszokon a palesztin területek határára szállították. ◙

Túlterheltek az izraeli kórházak

Különösen súlyos beteg-túljelentkezés tapasztalható a beér-sevai Szoroka és a haifai Rambam kórházban, ahol a foglaltság tegnap, hétfőn meghaladta a 120 százalékot. Kedden a helyzet valamelyest javult, miután rendkívüli szolgálatra hívtak nővéreket és orvosokat, de a beszámolók szerint már a folyosókon sem tudják elhelyezni a pótágyakat.

"Egy tűt sem lehet leejteni. Mintha a piacon lennénk" – hangzik egy beteg beszámolója a beér-sevai kórház sürgősségi osztályáról.

Az ország többi kórházában is 100 százalék körüli a foglaltság.

Az okot az egészségügyiek eddig nem tudják bizonyosan. Talán a múlt hét hideg, esős, viharos napjai okoztak annyi megbetegedést, de az is lehet, hogy a közelmúlt hosszadalmas ápoló-szankciói miatt sokan elhalasztották az aktuális kezelést.

Szembetűnő, hogy az ápolásra szorulók zöme a nyugdíjas-korú lakosság köréből kerül ki. ◙

Választások előtt... Izrael Állam választási rendszere

A KNESZET ÉPÜLETE JERUZSÁLEMBEN

Izrael Állam választási rendszere országos arányos képviseleten alapul. A mandátumok, azaz az egyes listák ülőhelyeinek a száma az országgyűlésben a választópolgárok által a listákra leadott szavazatokkal arányos.

Egyetlen korlátozás a 2%-os minősített küszöbérték: más szóval egy listának az összes leadott szavazatoknak legalább a 2%-át kell megszereznie ahhoz, hogy bejusson a Kneszetbe, Izrael Állam parlamentjébe.

E rendszer szerint a választópolgárok párt-listára szavaznak, nem egy, a listán szereplő adott személyre.

Izraelben bizonyos pártok közvetlenül, előválasztások („primaries”) útján választják jelöltjeiket a Kneszetbe. Más pártok az illető párt belső intézményei révén jelölik ki képviselőiket. Az ultra-ortodox pártok képviselő-jelöltjeit szellemi mentoraik (rabbijaik) nevezik ki.

A Kneszet választásokra négy évente egyszer kerül sor, de a Kneszet vagy a miniszterelnök előrehozott választásokról is határozhat, és bizonyos körülmények között négy évnél tovább is működhet. ◙

Beni Gantz vezérkari főnök elmozdította Erez Wiener ezredest

Wiener: „Nem küzdök a döntés ellen”

Gabi Askenázi volt vezérkari főnök: az állami főellenőr kritikája túlzó

Beni Gantz vezérkari főnök közölte Erez Wiener ezredessel, aki Gabi Askenázi korábbi vezérkari főnök alatt fontos feladatokat látott el, hogy katonai szolgálatát be kell fejeznie.

Döntését Joszef Sapira állami főellenőr múlt héten közzétett „Harpaz-jelentésben” foglaltakkal indokolta, amely erőteljes kritikát fogalmaz meg Wiener ezredes ellen.

Wiener a Cáhál, az Izraeli Hadsereg oktatási főtisztjévé való kinevezése előtt állt, a kinevezést azonban a vezérkari főnök az állami főellenőr jelentése utánra halasztotta. A jelentés ismertetése után a múlt héten Gantz vezérkari főnök az irodájába beidézett főtiszttel közölte a hadsereg kötelékéből történő elbocsátását.

A Harpaz-jelentés a Boaz Harpaz tartalékos alezredes által szerkesztett hamis dokumentummal és annak terjesztésével foglalkozik. Harpaz a dokumentumot a jelentés szerint Joáv Galant vezérőrnagy vezérkari főnökké történő kinevezése előmozdítása érdekében szerkesztette.

A főellenőr jelentése egyrészt azért marasztalja el Wienert, mert Gabi Askenázi akkori vezérkari főnök kifejezett utasítása ellenére másolatokat szolgáltatott ki az említett dokumentumokból, másrészt, mert együttműködött Harpazzal Ehud Barak honvédelmi miniszterről való információgyűjtésben – annak állítólagos lejáratására.

Gabi Asknázi volt vezérkari főnök eltúlzottnak találja a jelentésben Wiener ellen megfogalmazott kritikát, hangsúlyozva Wiener értékes szolgálatát a hadseregben. ◙

Ezerfős felmérés 12 nappal a Kneszet-választások előtt: Netanjáhu gyengül, de még vezet

A Jediot Achronot hétvégi száma a Mina Cémách/Dácháf iroda által csütörtökön végzett 1000 fő megkérdezésével végzett felmérése a Likud-Béjténu gyengülését jelzi.

• A Binjamin Netanjáhu és Avigdor Lieberman által a Likud, illetve a Jiszráél Béjténu között tavaly októberben megkötött közös listás választási egyezség 12 nappal a választások előtt nem tűnik igazán gyümölcsöző ötletnek. A két párt a legutóbbi, 2009-ben megtartott általános választásokon összesen 42 mandátumot szerzett, és az egyezség megkötése után 45-47 mandátumban reménykedtek. Nos, a Dácháf megbízhatónak tartott felmérése 33 mandátumot jósol az egybeforrasztott kettősnek.

• A nagy ellenfél és alternatíva, az Ávodá (Munkapárt) Seli Jechimovics vezetésével 18 mandátumot szerezne a Dácháf felmérése szerint, eggyel többet, mint két héttel ezelőtt.

• A politikai jobbszélen helyet foglaló Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) párt, amelynek energikus vezetője, Naftali Bennett mögött 14 mandátum áll, amivel – ha a felmérés eredményei valósnak bizonyulnak – komoly tényező lehet a kormányalakításban. Koalíciós partnerként csakis a Likud-Béjténu oldalán képzelhető el.

• Meglepő a kevesebb, mint egy éve alapított Jés Atid (Van jövő) középpárt ereje, amely a felmérés szerint 11 mandátumot „ér”. Az alapító, Jáir Lapid programja és ideológiája gyakorlatilag azonos a néhai papa, Tomi Lapid egykori „Sinuj” pártjáéval. Követeléseik homlokterében áll az ellenszegülés a vallásos pártok követeléseivel és az egyenlő teherviselés: az ultravallásosok is teljesítsenek katonai szolgálatot, a jesivákban tanuló felnőttek ne részesüljenek állami juttatásokban, a középosztályt ne terheljék súlyos adókkal, stb.

• Az Éli Jisáj – Árje Der’i – Ariel Atiasz triumvirátus által vezetett SASZ keleti (afro-ázsiai eredetű zsidó) ultravallásos párt némileg gyengült: míg a 2009-es választásokon 11 mandátumot szerzett, és a két héttel ezelőtti felmérések is ugyanennyit jósoltak neki, most csak 10 ülése lenne a Kneszet padsoraiban. Népszerűek a szegénysorsú keleti származású zsidó tömegek szemében, miután programjuk a vallási követeléseken túl szociális elemeket is tartalmaz.

• Ennél jóval szerényebb ereje van az ugyancsak ultravallásos, de askenázi (európai eredetű) Jáhádut HáTorá (Tórahű zsidóság) pártnak, amely jelenleg 5 képviselőt küld a Kneszetbe, és a felmérések is ugyanennyit prognosztizálnak a következő Kneszetbe. Legismertebb képviselői Mose Gafni és Jákov Litzmann.

A két ultraortodox, konzervatív párt általában a jobboldallal tart, ám követeléseik (vallási intézményeik állami szponzorálása, a jesiva-tanulók felmentése a katonai szolgálat alól, a szombati pihenőnap és az étkezési törvények – kóserság – betartatása országszerte) nehezen vállalhatók a mindenkori kormánykoalíció által. A koalíció érdekei általában megkövetelik, hogy mindkettőt bevonják. Elektorális erejük révén – 15-16 mandátum komoly erőt képvisel a 120 tagú Kneszetben – még egy kevéssé valószínű, meglepetésszerű balközép koalícióban is részt vehetnek.

• A Kádimá pártból kilépett Cipi Livni (aki ott vezető volt) hat héttel ezelőtt alapított Hátnuá (A Mozgalom) néven alapított középpártja békeszerződést, szociális igazságot, környezetvédelmet ígér. Ezzel ma 8 mandátuma lenne, szemben a két héttel ezelőtti 11 mandátummal. Az egykor a szélsőjobbal azonosított politikusasszony és pártja ma inkább az Ávodá felé húz.

• A Sulamit Aloni, Joszi Szárid, Ran Cohen örökébe lépett Zehava Gal-On vezette baloldali polgári-liberális Merec párt a két héttel ezelőtti 4 mandátum helyett most 6 mandátumot kapna szavazóitól. Koalíciós szerepben kizárólag az Ávodá partnereként képzelhető el.

• Az izraeli politika „Lear királya”, akit szinte minden jelentős politikusa elhagyott, a Kadima. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy az Ariel Saron által alapított és sokáig Ehud Olmert vezette párt nyerte meg a 2009-es választásokat – ekkor már Cipi Livnivel az élén – ám nem tudott kormányképes koalíciót kialakítani, ezért az államelnök a második helyre befutott Likud vezetőjét, Binjamin Netanjáhut bízta meg kormányalakítással. A jelenleg a Kadima élén álló Saul Mofáz talán, ha 2 mandátumra tehet szert, de az is lehetséges, hogy nem éri el a bejutási köszöböt.

• A jobbszélen elhelyezkedő Ocmá LeJiszráél párt 2 mandátumra számíthat. Elve és programja a települések kiterjesztése és védelme a Nyugati Parton. Két vezetője: Micháél Ben-Ári és Árje Eldad más jobboldali pártokból kiválva alapítottak pártot. Koalícióban a Likud-Béjténu oldalán foglalnának helyet.

• A Chádás néven bejegyzett Izraeli Kommunista Párt ma jobbára arab szavazókra számít, vezetője is názáreti arab, Mohammad Barakeh. Legfeljebb 4 mandátumra van esélye.

• A Ráám Táál arab pártnak ugyancsak 4 mandátumot adhat az izraeli arab kisebbség. Legismertebb képviselője Ahmad Tibi és Taleb El-Szana.

• A kémkedésért távollétében elítélt és az országból elmenekült názáreti Azmi Bisara által 1995-ben alapított Bálád arab párt 3 mandátumra számíthat. Vezetője Dzsamal Zahalka. E párt tagja a gázai kikötő blokádját megtörni szándékozó török Mavi Marmara hajó fedélzetén jelen volt Hanin Zoabi képviselőnő is.

A Netanjáhu – Lieberman ellenében fellépő Ávodá – centrista koalíciónak fenti felmérés szerint az arab pártokkal együtt sem lenne meg a 120 tagú Kneszetben a minimális 61 mandátuma.

A Likud-Béjténu a jobboldali Bájit Hajehudi és az Ocmá LöJiszráél pártokat tekintheti biztos koalíciós partnernek. Ez azonban még elmarad a 61 mandátumtól. Kiegészítésképpen a két ultraortodox párt is hajlandónak bizonyulhat, de ezért súlyos gazdasági koncessziókkal és miniszteri állásokkal kellene (és bizonyára kell is majd) fizetnie egy leendő Netanjáhu-kormánynak. Netanjáhu azzal is kénytelen lesz számolni, hogy a vallásos pártok optálása esetén a hangsúlyosan világi középpártok emiatt nem lesznek hajlandóak csatlakozni.

A „Jés Atid” (Jáir Lapid) és a Hátnuá (Cipi Livni) együttes ereje – fenti felmérés szerint – 19 mandátum, míg a két ultravallásos párté, a SASZ és a Jáhádut HáTorá pártoké csak 15 mandátum.

Akárhogy is, keserves „sakkparti” vár a következő kormánykoalíció megszervezőjére… ◙

Páratlan kép: sítalpakon a Nyugati Fal előtt!

A Jediot Achronot napilap hétvégi számában (2013. január 13) jelent meg a párját ritkító fotó: Eitán Alchadez a Nyugati Fal előtti térségen síel...

(A kép a Jediot Achronot facebook-oldalán is látható, tucatnyi behavazott izraeli táj-felvétellel.)

... és méterekkel távolabb, a Templomhegyen, ahol Izrael szentélyei helyén most a Sziklamecset áll, az igazhívők is kirukkoltak valamivel:

egy M75-ös rakéta hó-másával, amilyet novemberben Gázából lőttek Izrael felé. (Háttérben az Omár- vagy Sziklamecset hóval fedett kupolája.) ◙

Nyolcvan év után először: zsinagóga épül Budapesten

A magyarországi zsidóság történelmi eseményre készül. Január 27-én, vasárnap, délután 2 órakor, a csepeli Főtér sarkán lévő, egyelőre üres telken új zsinagóga alapkő-letételére kerül sor. Az esemény jelentős: nyolcvan év óta ez lesz az első új zsinagóga-épület Budapesten, ami a magyarországi zsidóság életképességét bizonyítja.

A száz-egynéhány fős Dél-Pesti közösség [www.del-pest.com] jelenleg Pesterzsébeten tartja szombati és ünnepi istentiszteleteit, ahová messze környékről – Dunaharasztiból, Csepelről, Soroksárról, de még a főváros belső kerületeiből is eljönnek a hívek.

Az építők úgy számítják, hogy a zsinagóga átadására másfél év múlva, 2014 nyarán, legkésőbben az őszi ünnepekig kerül sor.

Az alapkő-letételen jelen lesz Tarlós István úr, Budapest főpolgármestere, Balogh Zoltán úr, az emberi erőforrások minisztere, Ilán Mor úr, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv úr, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége  (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója és számos jeles közéleti személyiség.

A telket Csepel önkormányzata ingyen bocsátotta a közösség rendelkezésére, zsinagóga-építés céljára. Az építkezés költségei  javát magánszemély hagyatékából, a BZsH hathatós anyagi támogatásából, saját gyűjtésből, valamint kibocsájtandó téglajegyekből finanszírozzák, „egy forint / dollár / euró / sékel is számít” alapon. ◙

A SIMON-STEINER ALAPÍTVÁNY OTP SZÁMLASZÁMA: 

11708001-20567204

Alvilági leszámolás Tel Avivban: hat sebesült a robbanásban

Csütörtökön, január 10-én déli egy óra körül pokolgép robbant Tel Avivban, a Begin (volt Petach tikva) út és Saul Hámelech út sarkán. A robbanás az izraeli alvilág egyik vezére, Niszim Alperon parkoló gépkocsija alatt történt.

Az első jelentések szerint hat járókelő sérült meg könnyebben. A merénylet célszemélye állapotáról nincs jelentés.

Alperon ellen ez a nyolcadik felszámolási kísérlet az utóbbi évek során, "versenytárs" bandavezérek részéről. 

A rendőrség egy, a járókelők által leírt motoros után kutatva két személyt letartóztatott. ◙

Jeruzsálem hófehérben • Áramszünetek, fennakadások a közlekedésben, milliós károk a mezőgazdaságban

JERUZSÁLEM ÚJDONSÁGA, A VILLAMOS A HAVAS UTCÁN

Régen láttunk ennyire csapadékos telet. Errefelé szinte kizárólag a téli hónapokban hull csapadék, a leggyakrabban eső formájában.  Öt vagy hat aszályos tél után végre megnyíltak az ég csatornái és bőséggel árad az áldás a szomjas földre. Néhol túlontúl is nagy bőséggel.

Izrael legfontosabb édesvíz-tartaléka, a Kineret (a Genezáreti tó) telőben, bár még hiányzik vagy két és fél méter a pótláshoz.

A héber nyelv is tanúsítja az eső fontosságát. 
A "bráchá" – בְּרָכָה – áldást jelent, a majdnem ugyanúgy írt "brechá" – בְּרֵכָה  – vízmedencét.

Az elmúlt napok kiadós esőzésére a szerdai lehűlés tette fel a koronát: a 800 méter magasságban fekvő Jeruzsálem fehérbe öltözött. Újságírói nyelven ez hír. Már szerda este bizonyosra lehet venni, hogy a csütörtöki lapok hóborította jeruzsálemi képeket közölnek a címlapon. Mi már most megtesszük... ☺ 
A Golán és a Gálil (Galilea) magasabb vidékei is hótakaróba öltöztek, ugyanígy a fővárostól délre fekvő Hebron is.

A hét végén némi felmelegedés várható, a frissen esett hó hamar el fog olvadni. 

A mezőgazdaságban milliós károkat okoztak az elmúlt napok özönvíz-szerű esőzései. Több városban áramszünet volt. A heves esőzések országszerte fennakadásokat okoztak a közlekedésben. A rendőrség, a katonaság nem egy helyen mentett ki autókat és gyalogosokat a megáradt időszaki patakok által elöntött országutakról. Még az a csoda is megesett, hogy az izraeli és a palesztin rendőrség együttműködött a mentésben... ◙

Harpaz ügy: az államügyész jelentése

AZ ÜGY FŐSZEREPLŐJE: BOAZ HARPAZ

Joszéf Sapira állami főellenőr vasárnap közzétette jelentését a két és fél évvel ezelőtt kipattant úgynevezett Harpaz-üggyel kapcsolatban.

A 248 oldalra kiterjedő jelentés anyagának zömét még a korábbi főellenőr, Micha Lindenstrauss hivatali ideje alatt gyűjtötték össze a vezérkari főnök irodájából, ahol minden telefonbeszélgetést rögzítenek. Ezzel szemben a Honvédelmi Minisztérium bizalmas anyaga nem volt hozzáférhető, miután több ilyen tartalmú CD-t (személyi számítógéphez használt kompakt lemezt) letöröltek, állítólag szándékosság nélkül. Ez a nyomozás számára nehézséget okozott.

A jelentés tisztázza Gabi Askenázi korábbi vezérkari főnököt (2007 – 2011) a gyanú alól, mely szerint köze lenne a Boaz Harpaz alezredes által 2010-ben szerkesztett hamisított dokumentumhoz, amely sikerrel akadályozta meg Joav Galant ezredes vezérkari főnökké történő kinevezését. A dokumentumot eljuttatták Ehud Barak honvédelmi miniszterhez. A már jelöltként nyilvántartott Galant kinevezésére végül nem került sor.

Askenázi és Barak között közismerten feszült viszony uralkodott. A jelentés Ehud Barak számos eljárásában is talál kivetnivalót. Gabi Askenázi vezérkari főnöki mandátumát további, ötödik évre is szerette volna meghosszabbíttatni, amibe azonban Ehud Barak nem egyezett bele.

A jelentés nem erősíti meg korábbi gyanút, amely szerint a hadsereg felső vezetése köreiben „összeesküvés” jellegű belső konfliktust szítottak, viszont súlyos hivatali szabálytalanságok történtek. Az egyik legsúlyosabb hiba az volt, hogy Boaz Harpaz leszerelése után is rendszeresen bejárhatott a legtitkosabb dokumentumokkal foglalkozó főtisztek irodáiba, és azok úgy tekintettek rá, mint magas összeköttetésekkel bíró bennfentesre. Így eshetett meg, hogy Harpaz az állam biztonságát érintő információkhoz juthatott. Harpazt a rendőrségen kihallgatták, majd bírósági eljárás kezdeményezését javasolták hamisítás gyanúja alapján.

A jelentésből kitűnik, hogy a honvédelmi miniszter és a volt vezérkari főnök irodái között valóságos „hadiállapot” volt.

Az áldatlan feszültséghez és a két fél közötti kölcsönös gyanakváshoz hozzájárult a Cáhál akkori szóvivője, Avi Benájáhu pontatlan közlése is.

A jelentés birtokában Jehuda Weinstein főügyész dönt majd arról, hogy indít-e az ügyben nyomozást. ◙

Kneszet-választások, 2013: Finish

JAIR LAPID, CIPI LIVNI, SELI JECHIMOVICS

Két héttel a Kneszet-választások előtt a felmérések, amelyek eredményeit a napilapokban vagy a televízió képernyőjén láthatjuk, bizonyosra prognosztizálják a Likud-Jiszráél Béjténu győzelmét, ezzel Binjámin Netanjáhu harmadik kormányfőségét. A bizonytalanság csak az arányokban van. Azoktól azonban sok minden függ.

Látványosan kapott erőre a politikai jobbszélen elhelyezkedő nemzeti-vallásos “Hábájit hájehudi” (“Zsidó otthon”) nevű párt, amelynek  élén a negyven éves, haifai születésű, amerikai hátterű Naftali Bennett üzletember-politikus áll. A kommandós alakulatban szolgált tartalékos százados Júdea és Somron – a Nyugati Part, azaz Ciszjordánia – teljes bekebelezésében látja a biztonsági problémák megoldásának a kulcsát. Bennett egy megszólalását a telepes “őrhelyek” katonaság általi kiürítéséről úgy értékelték, hogy az parancsmegtagadásra szólított fel. Akárhogy is mondta, a pártnak ma már a 18 mandátum elérése is lehetséges, amellyel – ha ez “bejön” – megelőzheti az Ávodát (Munkapárt) is a következő Kneszetben.

A Likud-Béjténu a Likud és a Jiszráél Béjténu nagy reményekkel kísért szövetségkötése után még 40 közelében képzelte el leendő mandátumai számát. Ma már valamivel 30 fölöttire becsülik a felmérések. Könnyen elképzelhető, hogy a különbözet jórésze Bennettékhez vándorolt, vagyis a zsidó lakosság egyre nagyobb hányada nem a vezető kormánypártban, hanem a ’67-es “zöld vonalon” kívül őrködő telepek védőiben és szószólóiban vélik a zsidó állam biztonságának a kulcsát.

A másik feltörő erő az újságíróból lett politikus, Jáir Lapid, az általa alapított Jés Atid (“Van jövő”) centrista párt a világi – és zömmel európai – tanult középosztályt szólítja meg, akárcsak néhai édesapja, Tommy Lapid “Sinuj” pártja.

A héten az Ávodá főtitkára, Seli Jechimovics tett egy sarkos kijelentést, amelynek az élét azóta már igyekezett tompítani. A kijelentés úgy hangzott: “Vagy a kormány, vagy az ellenzék élén fogok állni. A Likud-Béjténu párttal az Ávodá nem lép koalícióba”.

A Likud-Béjténu párt jobbratolódása egyértelmű. Jelképszerű a Likud egyik vezető egyénisége, a “zöld vonalon” túl, Kárnéj Somron településen élő Mose Feiglin, a nemzeti-vallásos “heszdér-jesivák” neveltje. Feiglin a hajthatatlanul település-párti “Zu árcénu” párttal csatlakozott a Likud párthoz 2000-ben, és lett annak jobbszárnya. A Likud-Béjténu, Feiglin és Lieberman elektori súlyával immár nem tekinthető középutas pártnak.

A baloldal és a valóban középutas pártok maradék erejükkel megpróbálnak egyfajta ellensúlyt, fékező erőt kialakítani a “szélsőjobb bulldózerrel” szemben. Ezt a tömbösödést, vagyis a szociáldemokrata – polgári liberális szövetséget  a héber politikai argó “gus choszém”-nek, “akadálytömbnek” nevezi.

A héten ilyen céllal ült asztalhoz Seli Jechimovics, az Ávodá főtitkára, Cipi Livni, az Ávodától balra álló “Hátnuá” középpárt feje, és Jáir Lapid. A megbeszélés eredményéről nem tettek közzé részleteket. Annyi azonban bizonyos, hogy a Likud-Béjténu csak a Hábájit hájehudi párttal (Bennett), a Jáhádut háTorá ortodox vallásos párttal és a keleti ortodox SASZ párttal alakíthat kormányképes koalíciót. A világi szemléletű középosztály egy jobboldali, nacionalista és vallási szélsőségek felé hajló kormányzatot vizionál 2013. január 22 után. Ettől pedig – szerintük – éppen a “gus choszém”, az “akadálytömb” menthetné meg az országot, ha az ortodox- és nemzeti-vallásos tömb helyett a szociáldemokrata – polgári liberális tömb lenne Netanjáhu koalíciós partnere. ◙

Nyugati Part: a harmadik intifáda már elkezdődött

"Nem igaz, hogy a közeljövőben elkezdődik a harmadik intifáda. Az igazság az, hogy már itt van. Mostantól egyre több összecsapásra kell számítanunk" – mondta Janiv Alaluf ezredes, a Jeruzsálemtől délre eső Ecion régió katonai parancsnoka.

Mondta ezt annak ellenére, hogy a Cáhál, az Izraeli Hadsereg szóvivő-irodájától kezdve a vezérkari főnökön át a honvédelmi miniszterig mindenki igyekszik óvatosan, visszafogottan fogalmazni a legújabb történésekről.

Az események azonban gyorsan pörögnek. Az ENSZ-közgyűlés tavaly novemberi határozata, amellyel a  Palesztin Autonómia státuszát "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte, lángra gyújtotta a palesztin utcát.

A Nyugati Part forrong.  

Az elmúlt huszonöt évben lejátszódott két Izrael- és zsidó-ellenes "intifáda" (a szó magyarul "lerázást" jelent, a zsidó lakosság erőszakos eltávolítását a Szentföldre betelepült arabok köréből) az izraeli védelmi rendszert váratlanul érte. 

Alaluf ezredes szerint ez a legfontosabb különbség az eddigi és a jelenben kezdődő lakossági lázadások között: a rendelkezésére álló erők felkészültek rá. Az intifáda nem csupán kőzáport és Molotov-koktélokat jelent, hanem fegyveres támadásokat katonák és civilek ellen, autóbusz-robbantásokat, robbanóöves merényleteket is.

Alaluf pesszimista a politikai megoldás esélyeit illetően. A Fatach, illetve Abu Mázen – Mahmud Abbász által vezetett folyamatnak vége. A végső palesztin szót már a Hamasz mondja ki. Abu Mazen ugyan megpróbálja túlélni az "Arab tavaszt", amely Tuniszból kiindulva Egyiptomban elsöpörte Mubarakot, Líbiában Kadafit, és Damaszkuszban az Aszad-korszaknak is meg vannak számlálva a napjai. Abu Mázen megértette, hogy a tárgyalásos út már nem járható.

Alaluf egy dologban biztos: a Cáhál, az Izraeli Hadsereg a belső elhárítással és a határőrséggel karöltve képes elhárítani az Izrael belsejét fenyegető terrorfenyegetést. Ám abban az esetben, ha a Gázai-övezetből újból megindulnának a rakéták és az izraeli hadsereg újabb hadműveletre kényszerülne, vagy a körzetben nagyobb mérvű katonai konfliktus robbanna ki, hiány mutatkozhat a behívható tartalékosok számában.

A terror elleni hatékony fellépés esélyeit növeli, hogy sok tartalékos katona civilben az Ecion-tömb lakosa, és semmivel sem ismeri kevésbé a terepet, mint a terrorcselekményekre készülő palesztinok.

Az Izraeli Hadsereg szóvivője nem kommentálta a tábornok értékelését. ◙

Abu Mázen lépett: nincs többé Palesztin Autonómia – Palesztin Állam van

SASOS PALESZTIN CÍMER ZÁSZLÓVAL ÉS "FILASZTIN" FELIRATTAL

A WAFA palesztin hírügynökség közölte: Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken elnöki rendelettel hivatalosan "Palesztin Állam"-ra változtatta az eddig használt "Palesztin Hatóság" megnevezést.

Ezentúl a Daulat Filasztín, illetve State of Palestine névnek kell szerepelnie minden, a Ramallah-i kormányzat, illetve annak külképviseletei által kibocsátott hivatalos okmány fejlécén.

A jelképes lépés öt héttel követte  az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-i határozatát, amely a Palesztin Autonómia státuszát "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte. ◙

FORRÁS: A Háárec napilap internetes portálja

Kipakol a titkosszolgálat volt főnöke

• "Netanjáhu fél, összevissza rendelkezik..."

• "Nem vállalja a felelősséget a döntéseiért... "

• "Egyéni érdekeit a nemzeti érdekek elé helyezi..."

• "Az iráni fenyegetésről tárgyalnak a vezető döntéshozók – Netanjáhu, Barak és Lieberman szivaroznak, Barak időnként valami erőset tölt magának, kint fehérsipkás séfek hada tálalja a luxusétkeket..."

"Eddig hallgattam, de most már képtelen vagyok..."

(Az igazság az, hogy eddig sem hallgatott: már tavaly áprilisban is kemény kritikát fogalmazott meg Netanjáhuval és tevékenységével kapcsolatban.)

Juvál Diszkin, a Sin-Bét (belső elhárítás) volt főnöke alig két héttel a Kneszet-választások előtt "kitálal" a Jediot Ahronot hétvégi (január 4.) számában.

Ismertetésére visszatérünk. ◙

Bizottság vizsgálja az F16-os gép csütörtöki üzemzavarát

Mint azt hírportálunkon jelentettük, csütörtökön, december 27-én az ország északi részében lévő Ramat David légitámaszponton hadgyakorlat közben egy F-16-os bombázó leszállás előtt kezelhetetlenné vált.

Az azóta közzé tett részletekből kiderül, hogy a pilóta és a navigátor a súlyos műszaki hiba észlelésekor katapultáltak, és szerencsésen földet értek. A robotpilóta a gépet a hiba ellenére "földre tette", de az a leszállópályán kívül landolt és súlyos kár esett benne.

A légibázis parancsnoka vizsgáló bizottságot nevezett ki a hiba okainak és körülményeinek a kivizsgálására. A kivizsgálás eredményeinek a közléséig a gyakorlatot leállították. ◙

Súlyos összecsapás egy somroni faluban

Kedden, január 2-án súlyos összecsapásra került sor a Dzsenintől keletre fekvő Kfar Tamun somroni palesztin faluban.

A helyszínre “misztaaravim”, arabnak öltözött katonák érkeztek, hogy egy készülő terrorakció résztvevőit őrizetbe vegyék. Amikor azonban megkezdték az érintett személyek letartóztatását, helyi fiatalok százai kövekkel és Molotov-koktélokkal támadtak a katonákra.

Az erősítés könnygázzal és gumilövedékekkel mentette ki a katonákat és szórta szét a dühöngő tömeget. A katonáknak két, a palesztinoknak öt sebesültje van, valamennyien könnyebben sérültek meg.

A múltban a falu több lakosa követett el halálos végű terrorakciót izraeliek ellen. ◙

Ramallah becslése: 2020-ig a palesztinok többségbe kerülnek a zsidókkal szemben

A Palesztin Autonómia Központi Statisztikai Hivatalának a "globális népszámlálása" szerint a Földön összesen 11.6 millió palesztin él. 2020-ra létszámuk a Közel-Keleten eléri a 7,2 milliót, szemben a zsidó lakosság általuk ekkorra becsült 6,9 milliós létszámával.

A palesztinok már három éven belül, vagyis 2016-ig elérik a zsidók létszámát, onnantól pedig egyenes az út a többség felé – legalábbis a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint.

A Ramallah-i statisztika további adatai: a Nyugati Parton (Ciszjordániában) 2,7 millió, a Gázai övezetben 1,7 millió, vagyis a "Területeken" összesen 4.4 millió palesztin arab él, Izraelben 1,4 millió, az arab államokban 5,5 millió, és 655.000 a világ többi részén.

Az átlagos palesztin család 2012-ben 5,6 fős volt, alacsonyabb, mint az 1997-es 6,4 fős adat.

"Mindez egy demográfiai krízist vetít előre, amely veszélyeztetheti a két-állam megoldást, végül pedig a de facto egy-állam megoldáshoz vezet" – nyilatkozott dr. Hanan Ashrawi vezető PFSZ-politikus és intellektuel a ynet-nek, a Jediot Ahronot napilap internetes kiadásának.

"Ez a megoldás nem lesz kedvező sem az izraeliek, sem a palesztinok számára. Ha a dolgok az eddigi kerékvágásban haladnak, végülis mi leszünk a többség. Mi mégis megadjuk Izraelnek az esélyt, hogy a palesztinok Izrael mellett egy demokratikus államban élhessenek."

Ashrawi elgondolása szerint az izraeli vezetés tisztában van a "demográfiai problémával", mégis úgy érzi, hogy akármit megtehet anélkül, hogy bármilyen felelősséget vállalna érte érte.

"Jobb, ha az izraeli kormány megérti: mi innen nem megyünk el sehova, és alapelvként el kell fogadnia a palesztin létet" – mondta.

*

Nem érdektelen figyelembe venni a ynet-hírportál fenti posztjához érkező kommentek, olvasói hozzászólások közül néhányat.

"Máris egyenlő" – írja egy tel-avivi hozzászóló. "Ha figyelembe vesszük, hogy a szavazatra jogosult izraeliek 11 százaléka külföldön tartózkodik (valószínűleg tartósan), a két népesség létszáma máris azonosnak tekinthető. "

Erősen vitatott témát vet fel egy másik olvasó.

"A 'Palesztinának' nevezett terület 77 százalékát a britek jogilag átadták az araboknak, ahol szabadon gyakorolhatják az önrendelkezést. Ezt a területet a Jordán folyó és az Arab sivatag között átnevezték 'Transzjordániának', majd 'Jordániának'. A zsidóknak jogilag megmaradt az eredeti terület 23 százaléka, a Jordán folyó és a Földközi tenger között. A zsidók pedig ezt a területet héberül 'Izraelnek' nevezik.

Ez az 1921/1922-es jogi felosztás (legal partition) 1945-ben bekerült az ENSZ Alapokmányába, a 80. cikkely alatt." ◙

Izrael lakossága 8 millió fő

A 2013. év kezdetén a zsidó állam lakossága eléri a 8 millió főt. A lakosság 75,4 százaléka zsidó, 20,6 százaléka arab és 4 százaléka "egyéb".

2012-ben 1,8 százalékkal nőtt Izrael lakossága: 170,000 a természetes szaporulat, és 16,500 bevándorló érkezett.

2012. december 31-én Izrael lakossága 7.981 millió fő. Ebből 6.015 millióan zsidók (75,4%), 1.648 millióan (20,6%) arabok és 319,000 azoknak a száma, akik "más csoporthoz" tartoznak.

A számok az izraeli Központi Statisztikai Hivatal becslésein alapulnak.

2012-ben az izraeli lakosság 145 ezer fővel nőtt, ami 1,8 százalékos növekedést jelent. Ez megfelel a korábbi évtized növekedési ütemének.

A teljes számok nem tartalmazzák a külföldi munkásokat és azok családtagjait, akiknek a száma 203,000 fő volt 2011-ben, és azokat sem, akik illegálisan léptek be vagy tartózkodnak az országban (számukat 60 és 70 ezer közöttire becsülik). 

A "más csoporthoz" tartozók tartalmazzák a nem arab keresztényeket és a vallás alapján nem besorolhatóakat – a Belügyminisztérium adatai alapján (többségük orosz ajkú).

*

Köszönjük Bolla László olvasónknak fenti adatok átküldését az "Izrael Magyarországon" Facebook-honlapról