A héten kezdődött augusztus hava. Az északi féltekén a kánikula hava, nincs benne semmi különös. Ami mégis egyedivé teszi, az az, hogy a hó elseje újholdra esett, emiatt a zsidó naptár is, és a muzulmán naptár is ezen a napon írta le a maga első napját.
A zsidó Áv hónap elseje tehát augusztus elsejére esett, de a muzulmán időszámítás is újholdkor írja le a hónap elsejét, ráadásul most éppen nem is akármilyen hónap kezdődik, hanem a Ramadan böjthónap. (Ami nem mindig nyári hónap.)
A héber naptár Áv hónapjának az első kilenc napját a hagyomány gyásznapokként tartja nyilván. Áv hó 9. napja a csúcs: ezen a napon rombolták le Jeruzsálemben az első, Salamon király által épített Szentélyt a keresztény időszámítás előtti 586. évben, majd évszázadokkal később, az időszámítás szerinti 70. évben a babilóniai száműzetésből visszatértek által felépített, majd Heródes által megújított második Szentélyt is.
Áv hó 9 – héberül Tisá böÁv – böjtnap.
Áv hó 15-e egy hirtelen kanyarral már szerencsés napnak számít, ezen a napon sok esküvőt tartanak.
Az iszlám Ramadan böjthónapja alatt hívőik mindennemű élvezettől tartózkodnak, de csak napkeltétől napnyugtáig. A napnyugtát sok helyen ágyúlövés jelzi, és a nép nekilát kipótolni a nappal elmulasztottakat – egészen virradatig.
Amíg augusztus hava 31 napos, a zsidó és muzulmán hónapok rövidebbek. Áv havát augusztus 31-én már a következő Elul hó elseje váltja fel.
Mindehhez hozzáteszem: Izraelben, de a legtöbb muzulmán államban is legfőképpen a Gergely-naptárat használják: a vallási naptárakat az újságok címlapján „miheztartás végett” közlik, de gyakorlati használatuk csak a jeles napok megállapításánál van.
Mégis érdekes ez a ritka együttállás: harminc napig az egész Földön együtt számolunk.
Milyen jó lenne, ha ez az együtt-számolás örök időkig fennmaradna! ◙
Ávgusztus :)
VálaszTörlés