A TIME magazin augusztus 31-i számában megjelent riport izraeli és amerikai forrásokra hivatkozva állítja: a Pentagon radikálisan csökkenti az októberre tervezett USA-izraeli közös hadgyakorlatra küldendő amerikai katonák számát és a felszerelés mennyiségét és minőségét is.
A Pentagon, amelynek szóvivője eleinte nem fűzött megjegyzést a hetilap értesüléséhez, később szóvivője útján kijelentette: a hadgyakorlat minden eddiginél nagyobb lesz.
A közös hadgyakorlatot eredetileg idén januárra tervezték, ám azt a két ország közös határozattal elhalasztotta. A halasztás okát nem részletezték.
A hadgyakorlat – amelyre néhány héttel az Egyesült Államok elnökválasztása előtt kerül sor – minden bizonnyal október második felében kezdődik, hiszen az őszi zsidó ünnepek Izraelben október 8-án, az Izraelen kívül élő zsidók számára október 9-én fejeződnek be.
A ballisztikus rakéták elhárítását gyakorló manőver visszafogását a riport az amerikai fél aggodalmának tulajdonítja, hogy Izrael éppen ezen időszakban intézne támadást az iráni nukleáris berendezések ellen.
A riport értesülése szerint az "Austere Challenge 12" elnevezésű hadgyakorlatra az eredetileg tervezett 5000 helyett csak 1500, esetleg 1200 amerikai katonát küldenek.
Az elfogó rendszerek száma és potenciálja is alacsonyabb lesz a tervezettnél. Patriot rakétaelhárító rendszerekből annyi érkezik, amennyit Izrael tervezett, de az azokat működtető legénység létszáma jóval alacsonyabb lesz. Az amerikai fél az eredeti tervben szereplő két Aegis Ballistic Missile Defense hadihajó helyett csak egyet küld – de ez az egy sem biztos.
Legutóbb 2009-ben tartottak közös amerikai-izraeli hadgyakorlatot.
A riport feltételezi, hogy kisebb amerikai csapat telepítése megnehezíti Izrael számára, hogy a hadgyakorlattal egyidőben indítson megelőző csapást az iráni nukleáris létesítményekre.
Egy magasrangú izraeli tiszt azt mondta a Times magazin újságírójának, hogy az amerikai döntés egyenértékű egy "Nem bízom meg benned" üzenettel Izrael felé.
A hivatalos amerikai magyarázat költségvetési megszorításokról szól, ám a döntés valódi okai az izraeli politikusok és katonák gyakori háborús megnyilatkozásai lehetnek, amelyeket az Obama-adminisztráció erősen nehezményez.
A közös hadgyakorlat célja az "interoperabilitás" javítása. A kifejezés tipikus 21. századi fogalmat takar: két vagy több hadsereg műholdas- és számítógépes védelmi rendszereinek az átjárhatóságát, összehangolását, közös kezelését jelenti.
Az amerikaiak már felszereltek egy radar-rendszert a Negevben, amely Irán felé "néz" és az izraeli "Nyíl" rakétaelhárító rendszerrel van összekötve.
Az amerikai radar olyan érzékeny, hogy egy több ezer kilométeres távolságban feldobott labdát is képes azonosítani. Az amerikai berendezés 6-7 perccel korábban képes detektálni egy iráni rakéta-kilövést, mint Izrael legjobb radarja. Ám ennek a radarnak a képernyőjéhez csak amerikaiaknak van hozzáférése, ami talán egy korai, az USA hadseregétől független izraeli ellencsapást van hivatva elejét venni.
A Fehér Ház időközben megerősítette Barack Obama elnök elkötelezettségét Izrael biztonságára. ◙
Jó a cikk, elég tárgyilagos is.
VálaszTörlésA fejlemények nagyon jól mutatják,hogy világméretű eseményekben a nagyhatalmak fenntartják maguknak az irányító szerepet !
Amiről nem esik szó - máshol sem (!) - az Irán robotrepűlőgépes csapásmérő ereje! Ezek ellen a legfejlettebb radarok is keveset érnek !