Bölcs maradtam volna?

Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása előtt tettem fel facebook-oldalamra alábbi (dőlt betűkkel szedett) felkérésemet.

Kaptam is hideget-meleget... Egy régi barátom hosszú reagálása végén meg is jegyezte: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

Miután 1996-ban a rádióelektronikáról átnyergeltem az újságírásra (Új Kelet), letettem a főesküt: csak izraeli és zsidó témával foglalkozom. Izraeli újságírói igazolványom lett, és már akkor is évtizedek óta éltem Izraelben. Magyar ügyhöz csak akkor érek hozzá, hogyha az Izraelt vagy a zsidó népet érinti. Ilyen volt az említett látogatás is.

Egy nap alatt több, mint 100 hozzászólás érkezett a facebook-oldalamra.

✲

Magyarországról, szülővárosomból, Budapestről 1973-ban, a Kádár-rendszer derekán "dobbantottam" Olaszországon keresztül, izraeli végállomással. Azóta tucatnyi alkalommal látogattam szülőföldemre: többnyire Budapestre, de egy itteni haszid csoportot vezetve-tolmácsolva Makóra is, amelyet igazán megszerettem. Tudják, ahol nem élnek emberek. Csak embörök ☺.

Megérinti lelkemet, amikor ismét és ismét viszontlátom szülővárosomat. Az ismerős pesti utcákat, a távolból kéklő budai hegyeket, a sárga villamosokat, viszontlátom a régi barátokat és egy újat is, családjával. 

Nagyjából és távolból követem a magyar politikai élet változásait is, főképpen az internet-adta lehetőségek révén. Medgyesi, Gyurcsány, Orbán. SzDSz, MSzP, Fidesz, Jobbik... de nincs elég tudásom, csak barátoktól és újságcikkekből, internetes tartalmakból tájékozódom. 

Ami azonban minden alkalommal megráz, felháborít és elszörnyeszt, az az aluljárókban és kapualjakban megágyazó hajléktalanok látványa. 

Amíg nem jön egy olyan kormányzat, amely ezt rendezni képes – nem karhatalommal és kényszerlakhellyel, hanem olcsó bérlakásokkal – , addig én minden kormányzatot lelkem mélyéből megvetek. Nem érdekel, hogy szocialista, liberális, népnemzeti, vagy akármilyen.

✲

Mint 45 éve Izraelben élő, katonaviselt izraeli polgár, hangsúlyosan kérek minden itt élő magyarországi ellenzékit, hogy ne provokálják a hozzánk látogató, irányunkban kifejezetten barátságos Orbán Viktor miniszterelnököt, és ne próbálják rontani Izrael Állam nemzetközi kapcsolatait!!!

Egy, a népe által megválasztott kormányfő szuverén joga, hogy azt a politikust vagy közembert hívja látogatásra országába, akit országa érdekében jónak lát. A diplomácia államrezon, nemzeti érdekek mentén bonyolódik. Akkor is, ha az illető vendégnek a saját országában követett politikája kívánni valót hagy maga után – melyiknek nincs? –, vagy egyes nyilatkozatai erősen kifogásolhatók, esetünkben pl. a Horthyval kapcsolatos.

Ami a Jád Vásém-et illeti: egyszerű lengyel polgárok zsidó szomszédaik ezreit gyilkolták le, még mielőtt a náci-német megszállók odaérkeztek volna, később bujkáló zsidók tízezreit adták át a németeknek. A román hadsereg és a Vasgárda kb. 300,000 zsidót gyilkolt le Transznyisztriában, pogromokat szervezett országszerte. Horvátországban az usztasák az ország teljes zsidó lakosságát kiirtották. Nagy Britannia lezárta a mandátuma alá tartozott „Palesztinát”, Erec-Jiszráélt a menekülő zsidók elől. 

Ezen az alapon a "chászidéj háumot", a népek igazai kivételével mindenkit ki lehetne utasítani ebből az intézményből, aki nem Izrael népéhez tartozik, mert talán a papa, a nagypapa... stb.

A Jád Vásém-látogatásokat talán érdemes lenne törölni a protokollból.

Sabat salom – שבת שלום