Izrael október végén, választások előtt

Nyárutó, kellemes nappalok, hűvös éjszakák. Október 28-án, vasárnap 86 nappal vagyunk a 19. Kneszet megválasztása, 2013. január 22, és mindössze 9 nappal a nagy szövetséges, az Egyesült Államok elnökválasztása előtt. Egyiknek is, másiknak is jelentős hatása lehet a mi körzetünk jövőjére.

A sajtó, a rádió hírei, a kommentárok, a televíziós interjúk csütörtök este óta a Binjamin “Bibi” Netanjáhu és Avigdor Lieberman által közösen bedobott “bombával”, a Likud és a Jiszráél Béjténu (= Izrael az Otthonunk) pártok “közösülésével” foglalkoznak.

Elnézést a szójátékért. A héber sajtó is él vele. A következő választásokon közös listán induló két pártot gyakran “Likud Béjténu”, azaz “Likud az otthonunk” néven emlegetik, de már a két pártvezér neveiből is – Bibi és Lieberman – “Biberman” nevű sziámi ikreket faragtak.

Amúgy maga a Likud is egy korábbi “tömörülés” gyümölcse – a párt neve is ezt jelenti: Tömörülés. A közös listára szövetkező két pártnak a jelenlegi felállás szerint 27 + 15 = 42 mandátuma van.

A 86 nap múlva esedékes választások eredményei ezen még sokat változtathatnak. A 42 mandátum önmagában nem elegendő a kormányzáshoz. A 120 tagú Kneszetben legalább 61 képviselő részvétele szükséges egy kormányképes koalícióhoz: Netanjáhu és Lieberman kombinált becsvágya azonban ennél bizonyára jóval többre számít. 

A TV-2-ben szombaton este megszólalt amerikai tanácsadó, Arthur Finkelstein, a “nász” nagy pártolója a jelenlegi 42-nél 3-5 mandátummal többet jósol az egyesült Likud – Jiszráél Béjténu-nak, vagyis legalább 45-öt. Indoka: a két párt szavazóközönsége világnézet szempontjából ha nem is egyező, de hasonló, vagyis “erőpárti”, és az egyesülésben erőt látnak.

A Likud pártgyülése hétfőn ül össze és minden valószínűség szerint szentesíti a vezetői döntést. A Likud-vezetők közül eddig csak Micháél “Miki” Ejtán miniszter hangoztatott tiltakozást.

A Likud választási lista-egyezsége a hangsúlyosan jobboldali Jiszráél Béjténu-val az eddigi mérsékelt jobbközépinek számító Likud imázsát erősen a jobbszél felé húzta el. Ez viszont több Likud-képviselőt, és még több Likud-szavazót elidegeníthet a párttól.

Legutóbbi összefoglalónkban említettük: a Jiszráél Béjténu szavazóbázisa a volt Szovjetunióból származókból kerül ki, mint ahogy a párt vezetője is. Liebermanék pedig nem csak az erős nacionalizmusról ismertek, hanem a vallásos pártok, sőt, a vallásos intézmények erős kritikájáról is. 

Az ország egyik legnagyobb és legsikeresebb magán élelmiszer-áruház láncolata, a Tiv Táám (kb. “Minőségi ízlés”) közismerten orosz alapítású. És, míg a nagy izraeli élelmiszer-áruház láncok szigorúan kóserek, a Tiv Táámban, ahol a vásárló Észak-Amerikában, vagy Észak-Európában érezheti magát a környezet, az áruterítés módja és a többnyire oroszul is beszélő kiszolgálók megjelenése, kulturáltsága folytán, bizony disznóhúst is eladnak. (A többi szuper- és hipermarket-óriásüzlet is vonzó, tiszta és kulturált, de a Tiv-Táám erre képes egy kicsivel “rátenni”.)

Nos, éppen a kereskedelmi jellegű, pártfüggetlen Tiv-Táám hálózat miatt nevezik a vallásos és a hagyomány-tisztelő, hazafias érzelmű afroázsiai származású zsidók a Jiszráél Béjténu-t előszeretettel – disznópártnak. És ezen Liebermanék héjánál is keményebb politikai álláspontja sem változtat. Éppen ezért jósol több elemző kellemetlen meglepetést a “frigynek”. Már csak azért is, mert a szóba jöhető koalíciós partnerek – a Nemzeti Egység (Ichud Leumi) és a vele választási egyezségben lévő Zsidó Otthon (Hábájit hájehudi) – mindkettő ortodox-vallásos, mindkettőt szélsőjobboldaliként tartják nyilván – valamint a keleti-ortodox SASZ erős ellenérzést táplál a Jiszráél Béjténu világi szemléletével szemben.

Avigdor Lieberman továbbra is erős koalícióról, hatékony kormányzásról beszél. “Nem lehet, hogy mindenféle morzsalékpártocskák, amelyek egyik választástól a következőig élnek, kicsinyes követeléseikkel zsarolják a kormányt, súlyosan terheljék a költségvetést és nehezítsék életfontosságú határozatok meghozatalát” – mondta a napokban egy sajtóértekezleten. (A jelenlegi kormányban – egy nem egészen nyolcmilliós állam kormányában! – 30 miniszter és 7 miniszterhelyettes foglal helyet.)

Lieberman egy kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a Likud – Jiszráél Béjténu választási győzelme esetén továbbra is a külügyminiszteri tárcát kívánná megtartani.

A SASZ párt – nem csak saját korifeusai szerint – megerősödve kerülhet ki az új szituációból. A “Likud és tsa” a jobboldal és a világi szemlélet felé történt eltolódása sok korábbi Likud-szavazót hozhat át a konzervatív, de politikailag mérsékelt, és erősen szociális érzékenységű SASZ-hoz.

Sok szó, de kevés konkrétum hallható Ehud Olmert volt miniszterelnök visszatéréséről a politikába. A politikust az ellene eddig lefolytatott szabálysértési perekben felmentették, de egy ügy tárgyalása még előtte van, amelyben akár letöltendő börtönbüntetést is kiróhatnak rá.

Az Ávodá (Munkapárt) egy baloldali-középpárti ellensúlyt szeretne létrehozni a jobboldali koalíció ellenében. Kormányképes koalíció kialakítására a jelenlegi belpolitikai szituációban nincs esélye: esetleg a Netanjáhu-Lieberman koalíció megalakítását tudná nehezíteni. “Semmiképpen nem csatlakozunk egy jobboldali koalícióhoz” – nyilatkozott Seli Jechimovics, a Munkapárt főtitkár-asszonya.

A “Jés Átid” (“Van jövő”, Jáir Lapid világi-centrista pártja) a jobboldali, a baloldali és a vallásos tömbökkel szembeni alternatívát kínál a választóknak. A legutóbbi napok érdekessége: a néhai édesapjához, Tomi Lapidhoz hasonlóan “vallás-faló” hírében álló Jáir Lapid egy rabbit, Sáj Piront, a Petach Tikva-i vallásos középiskola vezető rabbiját hívta meg pártja második emberének. Piron a nemzeti-vallásos áramlat ismert alakja, amelynek tanintézményeiben – ellentétben az úgynevezett hárédi, ultravallásos jesivákkal – a vallási tárgyak mellett a világi tantárgyakat is oktatják, nagy hangsúlyt helyezve a számítástechnikára. Végzettjeik katonai szolgálatot teljesítenek, és közismertek magas motivációjukról. ◙