Maga a pészách szó elkerülést, átlépést jelent, annak az emlékére, hogy Izrael fiait elkerülte, átlépte az egyiptomiakat sújtó tíz csapás.
A Föld kerekségén 13 millió és 14 millió közé teszik a zsidó nép létszámát. Izraelben szinte minden zsidó lakos körülüli a széder-asztalt (széder = rend, az ünnep rendje, mintegy dramaturgiája), a kevésbé, sőt, kevéssé vallásos életvitelűek is; Izraelen kívül jóval kisebb arányban.
Az asztalon ott a négy pohár bor (személyenként), a kovásztalan kenyér (magyarul pászka, héberül mácá, többesszámban mácot, a kelet-európai jiddis nyelv torzításában macesz), a keserű fű, a sós vizes pohár és a keménytojás, valamint az almareszelék – mindnek szimbolikus jelentősége van, amint az asztalnál felolvasott "Hágádá" (legenda, monda) szövegének is.
A Hágádá csodákról szól. Többek között arról, hogy bár "minden nemzedékben felkelnek ellenünk, hogy elveszejtsenek bennünket", de az isteni kegyelem folytán immár vagy 34 évszázada itt vagyunk, és elmondjuk a pészáchi Hágádát, nyolc napig nem eszünk-iszunk kovászos ételt és italt, és az ünnep első és utolsó napján munkaszünet is van.
A közbeeső félünnepnapok általában munkanapok, kivéve természetesen a szombatnapot. Izraelen kívül az első két nap teljes ünnep, és a Pészách egy nappal tovább tart, mint Izraelben.
Örömteli Pészách ünnepet • Chág Pészách száméách
חג פסח שמח
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése