Csodaszép nap volt. Ragyogó napsütés, vakítóan kék ég. Mintha tavasz lenne, pedig december végén járunk.
Chanuka utolsó, nyolcadik napja volt, a nyolcadik gyertyát már kedden este meggyújtottuk. Igazán csak az utolsó napi igazán fotogén, amikor a chanukija-gyertyatartó mind a nyolc karjában égnek a gyertyák, és a középső, a szolga-gyertyának kiképezett, a többinél magasabb, vagy a többiek síkjából kiugró karban is ott lángol a kilencedik.
Sok középület tetején is ott trónol a Chanuka-gyertyatartó kőből, vagy betonból kialakított nyolc karú mása. A gyertyák helyén erős fényű villanyégők gyúlnak ki a Chanuka minden estéjén, és égnek másnap reggelig: mindig annyi égő, ahány gyertyát gyújtanak aznap odalenn, az otthonokban.
Ma este már csak ennek a nagyon kedves népi ünnepnek a friss, idei emléke maradt. Legközelebb csak Purim lesz jeles nap, tavasszal, előtte a „Fák újévét” is megünneplik szervezett ültetésekkel.
Most hétköznapok jönnek, mindegyik a maga gondjával. Az újságok sokat cikkeznek az elégedetlenségről – az esős évszak elmúltával talán újra indulnak a tüntetések a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdagok gyors gazdagodása, a középosztály lecsúszása ellen – a régióban tapasztalható változások sem kedvezőek. Az asszonyok kirekesztése bizonyos ultravallásos körök részéről még mindig téma. A múlt heti botrány színhelyén, Bét Semes városában háromezres tüntetést tartottak polgárjogi aktivisták. Vallásos pártok lapjai viszont „vallásellenes hisztériáról” panaszkodnak, amelyet szerintük a szélső baloldal kelt, szándékosan eltúlozva néhány fiatalember káros és szükségtelen túlbuzgóságát.
Jó hír, hogy a munkanélküliség régen nem látott alacsony szintre: öt százalékra csökkent. Európa válsága azonban aggasztja a szakértőket: Európa kulturális szövetségesünk az arab-török-perzsa muzulmán tengerben, és persze az export is sérülne, ha Európa gazdasága komolyabb bajba kerülne. Ez pedig az egekbe röpítheti a munkanélküliségi rátát és a gazdasági növekedés 3 vagy 4 százalékos reményeit.
Nagy vitát kavar a legmagasabb döntéshozók, de az egyszerű polgárok körében is a honvédelmi minisztérium követelése: az egyetlen, amelynek a költségvetéséből nem vonnak le. Hárommilliárd sékelről lenne szó, amit a hadsereg nem tud és nem akar nélkülözni, márpedig csak ezzel a pénzzel lehetne a szociális, oktatási és egészségügyi projektumokat finanszírozni.
„Azt akarjátok, hogy kevesebb rakéta-elhárító legyen?” – tette fel a drámai kérdést Ehud Barak honvédelmi miniszter. Kritikusai ezzel szemben a seregben állítólag meglévő „fölösleges zsírpárnákról”, azaz pazarlásokról, sok indokolatlan és bőkezű juttatásról beszélnek.
Nem egyszerű problémák előtt állunk.
Chanuka egy csodáról szólt, az egy napra elegendő olajkorsó kitartásáról nyolc napig. Izraelnek sokkal tovább kell kitartania és – amint a zsidó hagyomány tartja – a csodákban hinni kell, de nem szabad alapozni rájuk. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése