Obama – Abu Mázen csúcs a Fehér Házban: „Kritikus időben hozott nehéz döntésekre van szükség”

Mahmúd Abbász (Abu Mázen), a Palesztin Autonómia elnöke vasárnap találkozott John Kerry külügyminiszterrel, hétfőn pedig Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke fogadta őt a Fehér Házban. Obama felszólította a palesztin vezetőt, hogy tegye meg a szükséges bátor döntéseket és vállalja a kockázatokat az Izraellel megkötendő békeszerződésért, miután közelednek a tárgyalások utolsó hetei.

Az amerikai közvetítők mind az izraeli, mind a palesztin féltől „kritikus időben hozott nehéz döntéseket” várnak el egy történelmi megegyezés tető alá hozása és a nemzedékek óta tartó arab-izraeli konfliktus végleges, szerződéses rendezése érdekében.

Sajtóértesülések szerint Mahmúd Abbász a megbeszélések áprilisi határidejének a meghosszabbításáért cserébe a „zöld vonalon” túli építkezések befagyasztását, és valamennyi, terrortevékenység miatt elítélt palesztin biztonsági fogoly, köztük két politikai vezető, Maruán Barguti és Ahmed Száádát szabadon engedését követeli.

A két vezető tárgyalásának a részleteiről nem adtak ki közleményt.

Hanan Asraui asszony, a PFSZ végrehajtó bizottságának a tagja a Palesztina Hangja rádióállomásnak adott interjújában úgy vélte, hogy Mahmúd Abbász és Barack Obama hétfői találkozása döntő fontosságú és meghatározó jelentőségű a palesztinok jövője szempontjából.

Véleménye szerint a palesztin vezetés képes ellenállni bármilyen erős amerikai nyomásnak, amennyiben, úgymond, az sérti a palesztinok elemi jogait. Elmondta még, hogy Mahmúd Abbász magával vitte a palesztin fél követeléseit, amelyekről nincs szándékában lemondani. Lehetséges, hogy Obama elnök a találkozón már átadta a John Kerry külügyminiszter által megszövegezett keretegyezményt.

Nabil Shaath, a Palesztin Autonómia egyik legtekintélyesebb tisztviselője kedden az Izraeli Rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy a palesztin fél számára végső soron megoldható Izrael zsidó államként való elismerése, de csakis a konfliktusnak egy átfogó békemegállapodással történt rendezése után.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök ezt az elismerést többször is a béketárgyalások központi kérdéseként jelölte meg, amit John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere hibaként értékelt, amely a megbeszélések megszakadását idézheti elő.

A palesztin fél ezt az izraeli igényt több ízben elutasította. Mahmúd Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke nemrégiben kijelentette, hogy a palesztin vezetés már 1993-ban elismerte Izrael létezését, de semmi szín alatt nem ismeri el Izraelt, mint a zsidó nép államát.

Shaath az interjú során felvetette, hogy gyanúja szerint az izraeli tárgyaló partner azzal a hátsó szándékkal ragaszkodik ezen követeléséhez, hogy a béketárgyalások menetét megakassza, és a megállapodás maradék esélyei is semmivé váljanak.

A palesztin politikus sérelmezte, hogy bár a megbeszélések kritikus szakaszhoz jutottak, de Jeruzsálem és a menekültek kérdésánek a tárgyalása még mindig várat magára.

"Ha ezek a kérdések kielégítő választ kaptunk volna, az elismerés is megoldható lenne" – hangoztatta Nabil Saath. ◙