A Palesztin Autonómia a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítaná Izraelt

AZ E1 TERÜLET JERUZSÁLEM ÉS MÁÁLÉ ÁDUMIM KÖZÖTT

A Palesztin Autonómia egyoldalú lépésére – nevezetesen arra, hogy az ENSZ közgyűlésén átvitte nem-tag megfigyelő államként történő felvételét ahelyett, hogy államiságának nemzetközi elismertetését Izraellel folytatott egyenes tárgyalások révén valósította volna meg – Izrael bejelentette, hogy 3000 lakást épít fel a jeruzsálemi régióban.

Izrael visszatart mintegy 100 millió dollár összegű adó-és vám-bevételt is a Palesztin Autonómiától, amely palesztinoktól folyt be. Ez a havi bevétel létfontosságú a Palesztin Autonómia hivatalainak és önkormányzatainak a fenntartására.

A közölt tervek szerint Izrael a Jeruzsálem és a tőle 7 kilométerre, keletre fekvő Máálé Ádumim város között fekvő, E1 területnek nevezett kopár dombokat is beépíti. (Az E betű az angol East – Kelet – rövidítése.)

Ez a pont különösen kényes az izraeli-palesztin konfliktusban, miután nem csak kelet-nyugat irányú települési folytonosságot képez Jeruzsálem és Máálé Ádumim között, hanem – izraeli beépítés esetén – megszakítja a Palesztin Autonómia területi folytonosságát észak-dél irányban, vagyis az innen északra fekvő Ramallah, illetve az innen délre lévő Betlehem között, az Autonómiát mintegy két részre, egy északi és egy déli részre osztva.

Marad ugyan az Autonómiának egy alternatív észak-déli összeköttetési lehetősége, éspedig Máálé Ádumim és a Holttenger közötti sivatagos területen, ám egy itt építendő összekötő műút igen költséges és nagy kerülő is lenne.

A két palesztin területi egység, azaz a 60. műút északi és déli szakasza között természetesen továbbra is biztosított lenne a zavartalan forgalom Jeruzsálemen keresztül. Ám az Óvárostól keletre lévő terület birtoklása főként presztizs-okokból lenne fontos a palesztinoknak, és abból a nyilvánvaló szándékból is, hogy az E1 terület általuk történő beépítése esetén megzavarják, idővel támadják is a Máálé Ádumimba irányuló izraeli forgalmat.

Mahmud Abbasz kormánya kilátásba helyezte, hogy amennyiben Izrael nem áll el a nevezett építkezések terveitől, a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul, bár a múlt héten még azt mondta, hogy csak akkor fordul a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, ha megtámadják.

Nabil Shaath, a Palesztin Autonómia magas rangú tisztségviselője hétfőn azt mondta, hogy Izrael "a földjeinken épített telepekkel és pénzeink ellopásával folytatja a háborús bűnöket, amivel bennünket arra kényszerít, hogy Nemzetközi Büntetőbírósághoz forduljunk."

A palesztin fenyegetés két okból is nehézségekbe ütközik. Az első az, hogy a hágai intézmény csak személyek fölött ítélkezhet, államok fölött nem. A második: Izrael nem tagja e bíróságnak, mint ahogy az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India sem.

William Hague brit külügyminiszter kedden arra  figyelmeztetett, hogy a most hangoztatott izraeli építési tervek kivitelezése "szinte elképzelhetetlenné tenné egy palesztin állam létét Izrael mellett, amelynek a megosztott Jeruzsálem lenne a fővárosa."

Hague azt mondta a brit parlamentben, hogy az Európai Közösség tagjai nem lelkesedtek egy Izrael ellen hozandó gazdasági szankciókért, de igenis foganatosíthatnak komoly diplomáciai lépéseket – a kapcsolatok megszakításának a kivételével – amennyiben a vitatott területeken valóban megindulnának az építkezések.

Egyiptom külügyminisztériuma bekérette Jákov Amitáj izraeli nagykövetet, és közölte kormánya elégedetlenségét az izraeli határozattal kapcsolatban, mondván, hogy az nem csupán aláássa az izraeli-palesztin tárgyalások lehetőségét, de a nemzetközi jogot is sérti.

Számos európai állam külügyminisztériuma is így járt el a héten.

Az Egyesült Államok is rossz néven venné a terv megvalósítását, minthogy szerinte az veszélyeztetné egy életképes palesztin állam létrehozását.

Mark Regev, az izraeli kormány szóvivője az építési terv bejelentését egy sor palesztin provokációra adott válasznak minősítette. Elmondta még, hogy a kormány engedélyezte az előzetes tervezést és az E1 terület rendezési munkáit, de még nem döntött az építkezések engedélyezéséről. ◙

FORRÁS: Jediot Ahronot, Jiszráél Hájom, New York Times