Tűzszünet: esélytelen próbálkozások

Napok óta próbálkoznak különböző tényezők tűzszünet létrehozásával az Izraeli hadsereg és a Gázából rakétázó Hamasz és Iszlám Dzsihád között.

A diplomáciai poróbálkozások mindeddig sikertelenek voltak.

A támadó palesztin fél mindenképpen valamilyen pszichológiai sikert akar elkönyvelni, például egy sok áldozatot követelő rakétatámadás révén – amit mindeddig a Vaskupola ellenrakétái megakadályoztak. Egy ilyen, legalább „döntetlen állás” lehetővé tenné, hogy a Hamasz „arcvesztés” nélkül, a számára annyira fontos tekintély megtartása mellett tárgyalásokba bocsátkozzon. A Vaskupola sikere ugyanis a terror minden számítását áthúzta: Izraelben az eleddig kilőtt rakéták ezrei egyetlen halálos áldozatot sem követeltek.

A Gázai-övezet lakosságát egyre nagyobb kétségbeesésbe kergeti vezetői meddő bosszúvágya, úrhatnámsága és mindinkább kiütköző tehetségtelensége.

A jelentkező közvetítők közül Egyiptom az egyetlen, amely számításba jöhet, mint amely mindkét féllel többé-kevésbé normális kapcsolatot tart fenn.

A Hamasz számára ez nem kimondottan örvendetes körülmény, hiszen Al-Sziszi tábornok-elnök legfőbb belső ellensége éppen a Muzulmán Testvériség, a Hamasz „szülőanyja”, amelyből a nyolcvanas években kiágazott. Az egyiptomi hatóságok pedig hónapok óta rombolják a Szináj félsziget területéről a Gázai-övezetbe vezető csempészalagutakat, és az egyetlen Egyiptomba vezető Rafach-i átjárót is csak vészhelyzetben, sebesültek kórházba szállítása céljából hajlandók megnyitni.

Mahmud Abbasz, a Palesztin Autonómia elnöke is kész lenne a fegyverszüneti tárgyalások közvetítésére, de miután a rakétázást értelmetlennek, és a gázai palesztin népesség testi épsége és jóléte fölöleges kockáztatásának nevezte, a Hamasz-kormányzat árulót lát benne.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök is beszélt közvetítési lehetőségről, ő azonban Izrael szempontjából nem számít partnernek.

A Perzsa-öböl menti olajhercegség, Katar is ajánlkozott, amely az általa rendezett nemzetközi  értekezletekről rendszeresen kitiltja az izraeli küldötteket, és a Hamasz egyik legfőbb anyagi támogatója, így ez a tényező sem tekinthető komoly közvetítőnek.

Izrael lényeges követelése viszont a Hamasz számára tűnik teljesíthetetlennek: ez pedig a Gázai-övezet teljes demilitarizálása, a rakéta-arzenál kiszolgáltatása valamely nemzetközi ellenőrző tényezőnek – majd ezt követően sokmilliárd dolláros nemzetközi segély útján az övezet gazdasági szanálása. ◙