2014. április 14., hétfő

Fedezd fel a héber nyelvet – Pészách a széder-asztalnál



Pészách az Egyiptomi Kivonulás (Jeciát Micrájim – יְצִיאַת מִצְרַיִם) – ünnepe.

A Pészách (פֶּסַח) szó pontos magyar fordítása "elkerülés", ami arra utal, hogy Izrael fiait elkerülte a rabtartóikra az Isten által mért tizedik csapás, az elsőszülöttek halála. A bibliai történet tanúsága szerint Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és azt elfogyasztani. Vérével megjelölték a két ajtófélfát (az ajtófélfa héberül mezuzá – מְזוּזָה) és a felső szemöldökfát (ez héberül máskof – מַשְׁקוֹף). 

"És legyen a vér számotokra jel a házakon, ahol ti vagytok; látom a vért, és elkerüllek (az eredeti héber szövegben elkerültelek: ufászáchti – וּפַסַחְתִּי, innen a Pészách szó), hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapás, amikor Egyiptom országát verem" (Mózes 2. könyve, 12. fejezet).

Mindez körülbelül 3300 évvel ezelőtt történt. Izrael népe azóta megüli a Széder estét, ami héberül léjl hászéder (לֵיל הַסֵּדֶר). A léjl a lájlá (לַיְלָה), éjjel szó birtokos alakja, a széder (סֶדֶר) szó rendet jelent: a Kivonulásról való megemlékezésnek ugyanis hagyományos rendje van. A kettő közötti HÉ – ה – a héber névelő.

A családi körben vagy nagyobb baráti társaságban történő megemlékezés alkalmával egy hálaadás-gyűjteményt olvasnak fel, amelynek szünetében költik el az ünnepi vacsorát. 

A vacsora résztvevői által felolvasott szöveg neve Hágádá (הַגָּדָה), ami szó szerint legendát, mondát jelent. Nem is csoda: a gyűjtemény lehet vagy ezer éves, de legrégibb rétegei bibliai időkre nyúlnak vissza.

Még a vacsora feltálalása előtt megízleljük az ünnep szimbólumát, a kovásztalan kenyeret, a mácá-t (מַצָּה), többesszámú alakja a mácot (מַצוֹת). Ennek askenázi, jiddises kiejtése a Magyarországon ismert „macesz” szó.

Pészách ünnepét a szolgaságból történt szabadulás emlékére chág chéruténu 
(חג חירותנו), azaz szabadságunk ünnepe, vagy chág hámácot (חַג הַמַּצוֹת), a "macesz", a kovásztalan kenyér ünnepe néven is nevezzük.

A széder során minden résztvevő négy pohár bort iszik: árbá koszot jájin
 ,(אַרְבַע כּוֹסוֹת יַיִן)aminek ugyancsak szimbolikus jelentősége van. 
Az árbá jelenti a négyet, a koszot a pohár, azaz kosz (כּוֹס) többesszámú alakja; a jájin (יַיִן) bort jelent.

Hosszan lehetne értekezni a Hágádá szövegéről és énekelve elmondott verseiről: a gyerekek, vagy a legifjabb résztvevő által feltett má nistáná (מַה נִּשְׁתַּנָּה), vagyis „miben különbözik” szavakkal kezdődő négy kérdés; a nehezen fordítható Dájénu (דַיֵנוּ) "[az is] elég lett volna"; az Echad mi jodéá (אֶחָד מִי יוֹדֶעָ) azaz „Ki tudja, mi az Egy?”; az arameus nyelven írt Chád gádjá (חַד גַּדְיָא) bűbájos, verses tanmese – de e rovat végén csak bensőséges, kellemes széder-estét kívánok: chág chérut száméách (חַג חֵירוּת שַֹמֵחַ), örömteli Szabadságünnepet! 
EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVOKTATÁS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2 megjegyzés:

  1. Egyszer remélem én és a családom is eljutunk Izraelbe.!!!!!!!!! ??????????
    És talán egy zsidó ünnepségen is részt vehetünk.
    A párom tanult a Budapest Szent Pál Egyetemen hébert,és görögöt is.
    Addig is Isten áldja Izraelt.
    És Köszönöm a hasznos információkat amit megoszt.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Viktória! Remélem, tényleg eljutnak Izraelbe, és csodálatos élményekben lesz részük! Érdemes bejárni, és megismerni az egész országot. : )

    VálaszTörlés