A katonák, a külföldön szolgáló diplomaták és a kórházak ápoltjai által leadott mintegy 220 ezer szavazat összeszámlálásával csütörtökön délután véget ért a 2013-as Kneszet-választások drámája.
A Hábájit Hájehudi párt szerzett egy további mandátumot, vagyis 11 helyett 12 ülése lesz a Naftali Bennett által vezetett radikális nemzeti-vallásos pártnak.
A Kadima párt, amelynek élén Saul Mofáz, a vezérkari főnökből lett (nem túl sikeres) politikus áll, a végleges összeszámlálás után is megőrizte két mandátumát.
A Raam-Taal Egyesült Arab Lista egy mandátumot vesztett, 5 helyett 4 mandátuma van. Így a három arab pártból álló blokk 12 helyett csak 11 mandátummal rendelkezik: ílymódon megbosszulta magát az arab szektor alacsony részvétele a szavazásokon.
A keddi választások részvételi aránya a végleges adat szerint 67.9%.
Az izraeli média sztárja – Jáir Lapid, az "új fiú az osztályban", akinek tavaly alapított pártja a maga 19 mandátumával a Kneszet második legerősebb frakciója lett. Lapid már első megnyilatkozásában kijelentette: nem pályázik miniszterelnökségre, ezt Binjamin "Bibi" Netanjáhunak hagyja. Azt is egyértelművé tette, hogy nem hajlandó obstrukciós ellen-koalíciós kísérletet tenni, amellyel a többi középpárttal, a baloldallal (Ávodá, Merec) és az arab pártokkal szövetkezve ellehetetlenítené Netanjáhuéknak a koalíció megalakítását.
Netanjáhu a lehető legszélesebb koalíciót ígérte. Ugyanakkor sziszifuszi erőfeszítésekre lesz szüksége, hogy a különböző véd- és dacszövetségeket a koalíció-alakítás érdekében megtörje, semlegesítse.
• Seli Jechimovics, az Ávodá (Munkapárt) főtitkár-asszonya letette a főesküt, hogy pártja a Likud-Béjténu pártnak nem lesz koalíciós partnere. "Vagy kormányfő leszek, vagy az ellenzék feje" – nyilatkozta több ízben. A nagymúltú, de kérdéses jövőjű szociáldemokrata párt (le)szereplése (15 mandátum) nagyon csekély manőverezési lehetőséget hagy a baloldalnak.
• Jáir Lapid előre elhatárolódott attól, hogy bármelyik ultravallásos párttal együtt lépjen koalícióba. Ezekből kettő van: a SASZ (11 mandátum) és a Jáhádut háTorá (7 mandátum).
• Kérdéses, hogy a pragmatikus, középvonalas Lapid mennyire lenne hajlandó közös koalíciós kormányban együttműködni az immár 12 üléssel rendelkező Hábájit Hájehudi párttal, amelynek vezérelve, szinte lényege a zöld vonalon (a '67-es határon) túli települések védelme és fejlesztése.
• A 11 mandátumot szerzett SASZ, a sok szegénysorsú, afroázsiai eredetű zsidót tömörítő ortodox párt önmagát a szegények védelmezőjének tekinti, s mint ilyen, szavazóinak erőteljes fellépést ígért a leendő kormányzat nagyon is valószínű gazdasági megszorításait akadályozandó – amennyiben Lapidék eleve nem szorítják ki a koalícióból.
Az Izrael Állam megalapítása óta sorban 19. Kneszet egy eddig ismeretlen, válságos kül- és belpolitikai környezetben alakul. Az ország közelről és távolból háborús fenyegetéseknek van kitéve, miközben idebent a társadalom növekvő hányada küzd a szociális leszakadással, a szegénység rémével.
Koalíciós tárgyalásoknak talán még soha nem volt ennyire komoly tétje. ◙
A keddi választások részvételi aránya a végleges adat szerint 67.9%.
Az izraeli média sztárja – Jáir Lapid, az "új fiú az osztályban", akinek tavaly alapított pártja a maga 19 mandátumával a Kneszet második legerősebb frakciója lett. Lapid már első megnyilatkozásában kijelentette: nem pályázik miniszterelnökségre, ezt Binjamin "Bibi" Netanjáhunak hagyja. Azt is egyértelművé tette, hogy nem hajlandó obstrukciós ellen-koalíciós kísérletet tenni, amellyel a többi középpárttal, a baloldallal (Ávodá, Merec) és az arab pártokkal szövetkezve ellehetetlenítené Netanjáhuéknak a koalíció megalakítását.
Netanjáhu a lehető legszélesebb koalíciót ígérte. Ugyanakkor sziszifuszi erőfeszítésekre lesz szüksége, hogy a különböző véd- és dacszövetségeket a koalíció-alakítás érdekében megtörje, semlegesítse.
• Seli Jechimovics, az Ávodá (Munkapárt) főtitkár-asszonya letette a főesküt, hogy pártja a Likud-Béjténu pártnak nem lesz koalíciós partnere. "Vagy kormányfő leszek, vagy az ellenzék feje" – nyilatkozta több ízben. A nagymúltú, de kérdéses jövőjű szociáldemokrata párt (le)szereplése (15 mandátum) nagyon csekély manőverezési lehetőséget hagy a baloldalnak.
• Jáir Lapid előre elhatárolódott attól, hogy bármelyik ultravallásos párttal együtt lépjen koalícióba. Ezekből kettő van: a SASZ (11 mandátum) és a Jáhádut háTorá (7 mandátum).
• Kérdéses, hogy a pragmatikus, középvonalas Lapid mennyire lenne hajlandó közös koalíciós kormányban együttműködni az immár 12 üléssel rendelkező Hábájit Hájehudi párttal, amelynek vezérelve, szinte lényege a zöld vonalon (a '67-es határon) túli települések védelme és fejlesztése.
• A 11 mandátumot szerzett SASZ, a sok szegénysorsú, afroázsiai eredetű zsidót tömörítő ortodox párt önmagát a szegények védelmezőjének tekinti, s mint ilyen, szavazóinak erőteljes fellépést ígért a leendő kormányzat nagyon is valószínű gazdasági megszorításait akadályozandó – amennyiben Lapidék eleve nem szorítják ki a koalícióból.
Az Izrael Állam megalapítása óta sorban 19. Kneszet egy eddig ismeretlen, válságos kül- és belpolitikai környezetben alakul. Az ország közelről és távolból háborús fenyegetéseknek van kitéve, miközben idebent a társadalom növekvő hányada küzd a szociális leszakadással, a szegénység rémével.
Koalíciós tárgyalásoknak talán még soha nem volt ennyire komoly tétje. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése