Bő évtizede nem tartottak ilyen nagyarányú hadgyakorlatot az ejtőernyős fegyvernemben. Szerdára virradó éjjel elsötétült az ég valahol a Negevben, az egyik ejtőernyős bázis fölött.
Egyetlen éjszaka alatt több, mint ezer harcos ugrott ki a Hercules szállítógépek gyomrából, hogy néhány perc múlva nyíló ejtőernyőikkel ússzanak a felhős éjszakában, majd földet érve csoport csoport után összehajtogatott ernyőkkel folytassák megjelölt útjukat az ezredgyakorlatban kijelölt cél felé.
A gyakorlatban az amerikai "70-es normát" követik: a kiugrástól számított 70 percen belül kell elérni a célt, és ez alatt a gyakorlatban (vagy az akcióban) részt vevő legénység 70 százaléka már a földön van. (A ynet hírportál beszámolója video-riporttal és fényképekkel itt. A video előtt rövid reklám-klip.)
“Minden nyugati hadsereg, amely ad magára, képes ilyen teljesítményre” – magyarázza Amir Baram ezredes, ezredparancsnok, aki elsőként ugrott és ért földet.
Az ejtőernyősök teljes gyalogsági fegyverzettel és felszereléssel hajtották végre az ugrást és a gyakorlat további elemeit.
Sokan kétségbe vonják a fegyvernem hatékonyságát a 21. század második évtizedében. Azt tartják, hogy az ellenséges hátországban leszálló ejtőernyősök ma, a műholdas megfigyelés korában már nem tudnak meglepetést, áttörést okozni, mint tették például az izraeli ejtőernyősök az 1956-os Szináj hadjáratban, a Sínai félszigeten, a Mitle-szorosnál.
Kétségtelen: ez a fegyvernem a bátraké. Polgári sportként is a kifogástalan fizikumú és lelkületű, a legjobban “összeszedett” emberek gyakorolják.
Egy több, mint ezer katonát megmozgató gyakorlatban óhatatlanul előfordul néhány bokaficam, sőt, -törés. Szerdán kora reggel két katonát szállítottak a beér-sévai Szoroka-kórházba bokatöréssel, két bokaficamot helyben látott el az ezredorvos.
Hogy mondják? Katonadolog! ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése