Időnként a Jediot Ahronot, az ország legelterjedtebb, amúgy polgári-liberális lapja is elkövet első pillantásra „politically not correct” elemzéseket, mint például a vasárnapi (január 15) számban (angolul olvasható a ynetnews hírportál cikkében).
Bevezetőben a számarányok: Izrael Állam lakossága a 2012. év elején 7,8 millió, ennek 20 százaléka, mintegy másfél millió polgár – arab nemzetiségű. (A Palesztin Önkormányzat lakossága nem számít ide.)
Az aggasztó adatok azt bizonyítják, hogy az országban elkövetett erőszakos bűncselekmények aránytalanul nagy hányadát az arab kisebbségből származó egyének követik el. Az áldozatok gyakran lányok és asszonyok, akiket saját rokonaik ölnek vagy vernek meg, "a család becsületének a védelmére". A vérbosszú se megy ritkaságszámba.
A Közbiztonsági Minisztérium legfrissebb adatai szerint az összes gyilkosság 67 százalékát, a gyilkossági kísérletek 70 százalékát arabok követték el.
A súlyos testi sértések 38, a rablások 36, a gyújtogatási esetek 52 százalékában arab polgárokat vontak felelősségre.
A pontos tájékoztatás kedvéért meg kell jegyezni, hogy mindebből az arabság alig 10 százalékát kitevő keresztény arab népességet ki kell venni: ők az országlakosság jólszituált, művelt rétegét képezik. Hozzájuk hasonló pozitív mutatókkal rendelkezik a Kaukázusból évszázadokkal ezelőtt a Közel-Keletre származott drúz és cserkesz kisebbség is.
Fenti adatokat a hatóságok nem holmi rasszista indíttatásból közlik, hanem avégett, hogy elérjék a rendőri erők – arab helységekben ezek szinte kizárólag arabok vagy drúzok – fokozott jelenlétét. Egyre súlyosabb problémát jelent az arab szegénynegyedekben jelenlévő kábítószer-kereskedelem is, amelyet – félretéve az etnikai ellentéteket – zsidó és arab bűnözők kéz a kézben űznek.
A minisztérium a bűnüldözés hatékonyabbá tételén kívül megpróbál az arab városok önbecsülésére is hatni: „Erőszak nélküli város” programokat indítanak, és a helyi lakosság bevonásával kísérlik meg felszámolni az arab drog-bárók tevékenységét.
Az idézett cikk nem foglalkozik az utóbbi évtizedekben betelepített „fekete” etióp zsidókkal, akik körében ugyancsak nem ritka a gyilkosság (az öngyilkosság is jóval gyakoribb náluk, mint a lakosság más rétegeiben). Mindezek beilleszkedésűk súlyos problémáira világítanak rá. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése