Miniszteri bizottság a Jordán-völgy annektálását iktatná törvénybe • Az igazságügyminiszter fellebezett

ALLON-TERVEZET, 1979: A SÖTÉTEBB SZÍNNEL JELÖLT ÉSZAK-DÉLI TERÜLETSÁV A JORDÁN-VÖLGY, 

AMELY NYUGATI IRÁNYBA JERUZSÁLEMIG NYÚLIK, ÉS MAGÁBA FOGLALJA AZ ECION-TÖMBÖT.
A TÉRKÉP BAL SZÉLÉN KÉK SZÍNNEL JELÖLVE A FÖLDKÖZI-TENGER, LENT, KÉK SZÍNNEL A HOLTTENGER, ÉSZAKRA TŐLE A BELÉ TORKOLLÓ JORDÁN FOLYÓ.

A MOSTANI IZRAELI ELGONDOLÁS IS EHHEZ HASONLÓ.

A Netanjáhu-kormány nyolc minisztere vasárnap támogatta Miri Regev képviselőnő (Likud) törvényjavaslatát, amely a Jordán-völgy, vagyis a Jordán-folyó nyugati, a Palesztin Autonómia felé eső partvidékét Izraelhez csatolja.

Ez azt jelentené, hogy a Jordánia nyugati határát képező Jordán folyó és a Palesztin Autonómia között észak-déli irányban húzódó mintegy 15-20 kilométer széles területsáv egy végleges elrendezés, illetve egy független palesztin állam megalakulása után is Izrael része marad.

A törvényjavaslatot a Likud, a Jiszráél Béjténu és a Bájit hájehudi miniszterei támogatják.

Kormányon belüli ellenzői Cipi Livni (Hatnua) igazságügy-, Jair Lapid (Jés Atid) pénzügy- és Jákov Peri (Jés Atid) tudomány- és technológiaügyi miniszterek.

A törvényjavaslat ilyenformán nem valószínű, hogy a Kneszet elé kerülhet. Cipi Livni kijelentette: "A törvényjavastatot elfogadó miniszterek nagyon jól tudják, hogy én fellebbezni fogok, és megteszem nekik azt a szívességet, hogy a végén felelős kormányként mégis folytathassák a téágyalásokat a palesztinokkal, ugyanakkor a jobboldali szavazók előtt is kedvező színben tünjenek fel."

Az 1967-es júniusi Hatnapos Háború folyományaként Izraelhez került területekből eddig csak Jeruzsálem Óvárosát és egyes keleti kerületeit, továbbá a Golán fennsíkot kebelezte be Izrael Állam.

Több miniszter azzal az indokkal ellenzi a törvényjavaslat elfogadását, hogy az ellehetetlenítené aaz amerikai közvetítéssel a palesztinokkal folyó békemegbeszéléseket.

Gideon Száár közoktatásügyi miniszter (Likud) azzal az indokkal vette védelmébe a törvényjavaslatot, hogy, úgymond, „A település és a nemzetbiztonság nem választható el egymástól. A Jordán-völgy hovatartozásával kapcsolatban teljes a koncenzus Izrael polgárai körében. Tanulják csak meg [a palesztinok], hogy a Jordán-völgy a végleges egyezmény után Izraelhez fog tartozni.”  

Az ellenzők közé tartozó Jákov Peri szerint a javaslat semmi egyéb, mint populista fogás.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló kijelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere erőfeszítései dugába dőlnek.

*

Izrael mindenképpen megtartani szándékozik a Jordán folyótól nyugatra eső területsávot, hogy megakadályozza a Gázai-övezet és Egyiptom között létrejött közvetlen határ áldatlan következményeinek a megismétlődését.

Mint ismeretes, amióta a Hamasz-kormányozta Gázai-övezet nevű palesztin enklávé a régebben az Izraeli Hadsereg által ellenőrzött „Philadelphi-folyosó” megszüntével közvetlen határt nyert Egyiptommal, a határ alatt ásott alagutak százain félelmetes támadó fegyver-arzenált gyűjtött – és használ is Izrael polgári lakossága ellen.

Ha a Paleszrtin Autonómia keleti határa a Jordán folyó lenne, vagyis egy jövőbeni független palesztin állam  közvetlen határt kapna Jordániával, a Gázai-övezet és Egyiptom közötti határ hosszának a többszörösén áramlana a terroristák és a fegyverek áradata.

Az amerikai elképzelés szerint a Palesztin Autonómia és a Jordán folyó (illetve a Holttenger észak-nyugati partvidéke) bizonyos ideig izraeli fennhatóság alatt maradna, majd az izraeli határőröket ENSZ- vagy amerikai erők váltanák fel.

A Palesztin Autonómia vezetése ezt a változatot is elfogadhatatlannak tartja.  ◙